Az Európai Unió kötelezővé tette tagállamai számára: - az EU Víz Keretirányelv (VKI) céljainak szellemében - a következő évtizedekben (2027-ig) - jobb minőséget érjenek el, mind a felszíni, mind a felszínalatti vízkészleteikben. Ehhez igazítva készültek hazánk vízfolyásaira az un. Vízgyűjtő-gazdál­kodási Tervek (VGT). A Reflex Környezetvédő Egyesü­let és térségi partner­szerve­zetei ezen tervekhez adtak szakmai javaslatokat, valamint szervezői voltak több társadalmi fórumnak. Három éves programunk előbb a Rába, majd a Marcal és az elmúlt időszakban az Észak-bakonyi kisvízfolyások (Tapolca-ér, Bitva-patak, Gerence-patak, Csángota-ér, Sokoró­aljai-Bakonyér, Pándzsa-ér, valamint Cuha-patak) területén lévő, egyrészt karsztban, másrészt porózus talaj­szerke­zet­ben található vízkincs, valamint a távlati ivóvízbázisok védelmét céloz­ta meg.

A Környezetvédelmi Alap „Zöld Forrás” pályázati támogatása majd másfél millió forinttal (1 millió 430 ezer forint) támogatta a tizenhat hónapos programot. A 2.580 km2 területen több, mind 300 település található (Pannonhalma, Pápa, Tét és Zirc városokkal), ahol a Reflex Egyesület a szakmai munkái (alapadatgyűjtés, helyszínelések, mintavétel, moni­to­ring, szakértés) mellett lakossági ismeret­terjesztő anyagokat („Minden cseppje kincs” kiad­vány, tanácsadó füzetsorozat) terjesztett, az iskolák­ban előadást, kiállítást és vetélkedőt szervezett. Az Egyesület a bakonyi oktató házában a partner civil, szakmai szervezetekkel, valamint meghívott előadókkal műhelymunkákat tartott.

A program időszakában három eddig nem tapasztalt és szélsőséges helyzet is adódott, mely a program terveit is kicsit átszabta, kibővítette. A múlt év tavaszán - a nagy mennyi­ségű csapadék miatt kialakult patak-árvizek (Cuha- és Gerence-patak melletti településeknél), s a sok esőből adódó talajvíz-telítettség „színezte” munkánkat. Utóbbi pozitívuma, hogy a Pápai Vízmű Tapolcafői kútjai­ban 80 métert emelkedett a vízszint, s a vízminősége is kiváló lett. A legdöbbenetesebb helyzetet viszont az októberi lúgos, vörösiszap szennyezés okozta, mely a patakokat befogadó Marcal folyóból az állatvilágot elpusztította, a táplálékpiramist eltüntette, a vízi növényvilág jórészét megsemmisítette. Ősszel és ebben az évben is - több ízben - kémiai és biológiai méréseket végeztünk a kisvízfolyások torkolatainál. Kiderült, hogy mind a pH értékében, mind az oxigén tartalomban kiválóak ezek a patakok, és az állatviláguk alsó szintjei is (pl. bolharákok, viziászkák, rovarlárvák, csigák, apró halak) nagyszámban találhatók meg, ami a Marcal újraélesz­tésében meghatározó lehet a következő években.

A Marcalnál a természeti értékek, és az élővilág visszaállítása érdekében a társadalom minden szintjén fontos a segítő részvétel. Így a jelenleg is folyó szennyezett iszap és semlege­sí­tő gipsz eltávolítása, valamint a szakmai műhelyek munkája mellett a társadalmi szervezetek közre­működése is szükséges. Ezen okból a Reflex Környezetvédő Egyesület a Vidék­fej­lesz­tési Minisztériumhoz egy sürgősségi, rövid távú civil oldali, civil közreműködői  munka- és programtervet nyújtott be.

Győr, 2011. augusztus 24.

Lajtmann József

elnök