Egyesületünk a megküldött dokumentációk alapján környezetvédelmi szempontból véleményezte a Főépítészi Csoport által SZVE-SZTM 2010-006-035 elindított módosítási tervcsomagot. A megküldött dokumentációk, illetve helyszíni szemlék alapján szakmai álláspontunkat kialakítottuk és az illetékeseknek továbbítottuk. Illúzióink ugyan nincsenek, de az alábbiakban közzé tesszük az általunk nem támogatott 5 módosítási szándék rövid indoklását.

SZTM-2010-016

Tárgy: a Sashegyen lévő gombatermesztő sátrak melletti mezőgazdasági terület átminősítése gazdasági övezetté. Ennek célja, hogy ott szerves hulladékból energiát előállító erőmű és feldolgozó (fermentáló) üzem épülhessen.

A 0124/36 hrsz-ú jelenleg mezőgazdasági terület Gksz-be való átsorolásával nem értünk egyet. A tervezett változtatás nem csak a megyei főépítész által jelzett (Étv-be ütköző) jogellenessége, de annak környezeti hatásai miatt is aggályos - a sashegyi térség jelenlegi terhelését ismerve itt újabb zaj- és légszennyező forrás létesítésére semmi szükség.

Márpedig a tervezett hulladék feldolgozó mű illetve energiatermelő egység várhatóan újabb súlyos terhelést jelentene a szomszédos falusias lakóterületen élőknek, illetve a hétvégi telkeket rendeltetésszerűen használni már így is képtelen polgárok számára.   

A jelenlegi besorolás meghagyása (és a terület rendeltetésszerű hasznosítása) ugyanakkor némi esélyt nyújthatna a Sashegyre betelepített hulladékkezelő létesítmények (a regionális lerakó, illetve a szomszédos inert lerakó) által okozott környezetszennyező hatásainak mérséklésére. A felelős városvezetésnek sokkal inkább az itt élő lakosság életminőségének védelmét biztosító fejlesztéseken kellene gondolkodni. Mindenek a regionális lerakó által okozott bűzterhelés csökkentésén - az inert lerakó telepet kiszolgáló aszfaltos út kijavításán és portalanításán, a lerakó környezetkárosító hatásainak csökkentéséhez előírt technológia és létesítmények megvalósításán, valamint a gombatermelő vállalkozás környezetbarátabb működtetésén (szagterhelés csökkentésén és a műanyag zsákok égetésének megszüntetésén).

A módosítással érintett területen funkcióváltásként legfeljebb annak véderdőként való kialakítását támogatnánk.

SZTM-2010-018

Tárgy: A 82. sz. fűút mellett, az Agroker magasságában lévő „védőerdő” övezet egy részének közlekedési területté való átminősítése.

A véderdő terület lecsökkentését, a Pándzsa melletti gyűjtőút kialakítását környezetvédelmi okok miatt nem támogatjuk.

Egy módosítási szándékhoz előterjesztett kérelemnél egyébként szerintünk alapvető a módosítás szándékának, a terület tervezett funkciójának és a módosítás várható hatásainak bemutatása. Jelen esetben ez elmaradt, a szándék ezért eleve értékelhetetlen.

SZTM-2010-026

Tárgy:

A Nép utca- 1-es út találkozásánál lévő mezőgazdasági övezeten való gazdasági tevékenység (funkció) lehetővé tétele. Az esetleges funkcióváltás a kijelölt ökológiai folyosóra, illetve természetvédelmi területre is hatással lenne. 

Az érintett terület gazdasági célú hasznosítását nem támogatjuk. A tervezői válasszal ellentétben véleményünk az, hogy a tervezett módosítás hátrányosan a közvetlenül határos ökológiai folyosót, kedvezőtlenül befolyásolják annak ökológiai állapotát.

A tervező csak elméleti szinten foglalkozik az ökológiai kérdésekkel. A városkapukkal kapcsolatban leírt ökológiai-tájképi elvárások sokkal inkább feltételeznék a terület további védelem alá helyezését, mintsem leírt módon történő „fejlesztését”.

SZTM-2010-027

Tárgy: A 8121 számú út melletti autószalon (gazdasági- szolgáltató övezet) bővítése a mellette lévő zöldterület övezet irányába. A zöldövezet csökkentése hátrányosan érintheti annak zajgátló funkcióját (GySEV vágányok).

Egyetértünk a főépítészi véleménnyel: a zöldterület csökkentése nem támogatható. Szerintünk az önkormányzatnak megvannak azok a hatósági eszközei, melyekkel érvényt szerezhet a rendezési tervből következő intézkedéseinek. Ezért téves az a tervezői alapállás, hogy az átsorolás indokolt, hiszen a zöldterület „tényleges funkcióját jelenleg úgy sem tölti be”.  A zöldterületi besorolásnak nyilván megalapozott (zajvédelmi, levegő minőségvédelmi, városesztétikai stb.) oka volt – amivel aligha egyeztethető össze, hogy azt valakinek bérleményként autótelephely céljáró engedik át. .

Felelősen gondolkodó városvezetésnek feladata nem az SZT-vel ellentétes gyakorlat utólagos igazodása (a zöldfelület felszámolása) lenne, hanem az elfogadott besorolás, a megjelölt közérdekű funkció megvalósítása. Akkor is, ha az egyéni gazdasági érdeket sértene, akkor is, ha ez közpénzbe kerül.   

SZTM-2010-029

Tárgy: Mobiltelefon antennatartó tornyok elhelyezése Győr-Pinnyéd térségében 

A pinnyédi bázisállomás telepítésével, kapcsolatban, az azzal összefüggően tervezett szabályozási terv módosításhoz 2009-ben már folyt előzetes  eljárás. A Holt-Duna körúti helyszínre tervezett telepítésnél a tervezőknek akkor alkalmuk volt megismerni a telepítéssel kapcsolatos egyesületi álláspontot és a lakossági aggályokat is.

Ehhez képest elfogadhatatlannak tartjuk a tervező azon megállapítását, miszerint  „a helykijelölésnél továbbra is törekvés a kiszolgálandó területhez minél közelebbi helykijelölés”. Ez csak elírás lehet, hiszen ez egy olyan műszaki törekvés, amelynek – amennyiben komolyan vesszük az elővigyázatosság elvét – felelősen gondolkodó városvezetés nem jelölhet meg prioritásként.

Elolvasva az előterjesztésbe beépített (nem éppen friss és nem is elfogulatlan propaganda kiadványból kimásolt) szakmai részeket felhívjuk a figyelmet, hogy a települési önkormányzatok feladata és felelőssége, hogy helyi szabályozásában

·        jelenítse meg a sugárzó létesítmények telepítésével kapcsolatos városkép védelmi elvárásokat,

·        vegye figyelembe a polgárok zavartalan birtokláshoz való jogát, 

·        és biztosítsa a lakosság egészséges környezethez való alkotmányos jogát.

Ez utóbbival kapcsolatban:

A jelenlegi (műszaki) szabványok csupán a rövidtávon jelentkező, letagadhatatlan termikus jelenségek lehetséges hatásaira vannak figyelemmel (testhőmérséklet emelkedése, alvás- és szívritmuszavarok, szürkehályog, fejfájás). A  sugárzó berendezésekhez közel lakó embereknél azonban – az őket napi 24 órában érő terhelés miatt – számolni kell a sugárzás atermikus (sejtekre és enzimekre, vérképző- és hormonszervekre, idegrendszerre) gyakorolt hatásaival. 

Nem véletlen, hogy a telepítés negatívan befolyásolja a sugárzással érintett  ingatlanok forgalmi értékét is (nem lehet cél a polgárokat éveken át tartó pereskedésre való kényszerítése).

Az elővigyázatosság elvének érvényesítésével sugárzó létesítményre telepítése csak ott engedélyezhető, ahol előzetesen bizonyított, hogy az érintett térségben élő állampolgárok egészségkárosodása hosszú távon is kizárt. A jelenlegi – tudományosan vitatott – helyzetben a telepítési helyszínek megállapításánál a megelőzésre (a sugárzók lakott területektől minél távolabbi telepítésére) kellene koncentrálni. Mégpedig úgy, hogy előnyben részesítik a már meglévő tornyokra való antennatelepítést illetve érvényesítik a természetvédelmi (Natura 2000 területekkel kapcsolatos) elvárásokat is.