Kórház és erőmű a város szélén

Mint azt korábban megírtuk, az e célból alapított Kft. egy új, nagyteljesítményű (3041+3369 kW-os) gázmotoros erőművet szándékozik betelepíteni a győri Petz Aladár kórház területére. A beruházás elsődleges (gazdasági) célja: áram termelése és hálózati értékesítése, miközben a keletkező hulladék hő is hasznosításra kerülne (a kórház fűtését, illetve melegvíz ellátását most a távhő szolgáltatótól kapja). A gázmotoros erőmű tízemeletes lakóépületek és kórházi blokkok között történő működtetése számunkra súlyos környezetvédelmi és közegészségügyi aggályokat vet fel és az érintett lakosság is felzúdult. A REFLEX a bíróságnál kezdeményezte a határozat hatályon kívül helyezését. Sikertelenül…   



 

 

Mint azt korábban megírtuk egy energiatermelő vállalkozó nagyteljesítményű gázmotoros erőmű építését tervezi a Petz Aladár kórház területén. A vállalkozó és a kórház az erőmű üzemeltetésére közös céget alapított Petz-Energo Kft. néven.

A tervezett beruházás elsődleges célja áram termelése és értékesítése a KÓRHÁZ területén! A 3369 kW. (hő) + 3041 kW (áram) teljesítményű gázmotorok folyamatos üzem mellett ugyanakkor biztosítják a kórház működtetéséhez szükséges hőenergia jelentős részét is (éves szinten 80 %-át).

 

Az erőmű a magas lakóépületek és kórházi blokkok közé történő telepítés azonban számunkra súlyos környezetvédelmi és közegészségügyi aggályokat vetett fel. Mivel fellebbezésünket a másodfokú hatóság elutasította, bíróságtól kértük a szerintünk jogsértő határozat hatályon kívül helyezését.

Indokaink voltak:

 

  1. Az eljáró hatóságoktól alappal várható el, hogy – a központi jogszabályok mellett- ismerjék és érvényesítsék a helyi jogszabályok előírásait.

Győr város környezet védelméről szóló hatályos rendelete (63/2007 /XII.19./ Ökr.)  szerint a Szabályozási Tervben az arra kijelölt területeken a fűtési energiaellátást kötelező távhővel biztosítani. Ettől eltérni csak akkor lehet, „ha a „hálózattal rendelkező hőszolgáltató írásban nyilatkozik, hogy az adott igényt nem képes kielégíteni - vagy a szaktervező dokumentációja bizonyítja, hogy a tervezett hőenergia-ellátás nem jár a felhasználás helyszínén, a távhő használathoz viszonyítva, annál nagyobb mértékű levegőszennyezéssel.” Vagyis a jelenlegi távfűtést – a GYŐRHŐ Kft. hozzájárulása nélkül – helyi gázmotoros erőművel környezetvédelmi okokból nem lehet leváltani!

Az ügyben eljáró hatóságok ezt a rendeletet egyszerűen nem vették figyelembe.

 

  1. Elfogadhatatlan, hogy a nagyteljesítményű „gázmotoros erőmű”  egy káros emisszióktól fokozottan védendő területre (a megyei kórház területére) kerül betelepítésre. Ez nem csak az itt gyógyulást remélő emberek miatt aggályos, hanem a kórház köré épült lakóházakban élők és a közeli óvoda lakói miatt is.    

 

Levegő- és zajvédelmi szempontból alapvetően problémás területről van szó. Adyváros ezen térségét (CO és NOx  - illetve szálló por és korom túllépések miatt) Győr város Környezetvédelmi Programja szennyezett levegőjűnek minősíti és elérendő célként jelöli meg  ennek javítását .

A levegő állandósult szennyezettsége miatt az érintett területet Győr város elfogadott Környezet-egészségügyi Akcióprogramja is „magas kockázati szintűként” sorolja

A légszennyező anyagok nagyobb részt a gépjármű forgalomból származnak. A területen (a kórház mellett) haladó Tihanyi út jelentős gépjárműforgalommal terhelt, hiszen az É-D irányú helyközi illetve helyi járatú buszok forgalmának egyik fő városi tengelye. Egyre kritikusabbá válik az út személygépjármű forgalma is - ami nagyrészt a szabadhegyi lakóparkok beépítésére volt orosz laktanya helyére beerőszakolt kereskedelmi létesítmények célforgalmára vezethető vissza.

 

A távhőszolgáltató rendszer „kiváltása” új gázmotoros energiatermelő létesítménnyel környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontból egyaránt  aggályos, hiszen tovább növeli a területet (az ott élő lakosságot, a kórházban fekvő betegeket illetve kórházi dolgozókat) érő légszennyező anyag-terhelését. Méghozzá drasztikusan, számításaink szerint- a megengedett kibocsátási és terhelési határértékeket is jelentősen túllépve. Az eddigi kibocsátás helyett éves szinten 76.000 kg. súlyosan mérgező nitrogéndixodok, 58 400 kg. szénmonoxid és 17.500 kg. elégetlen szénhidrogén kerül majd a levegőbe.

 

  1. A problémát várhatóan fokozza, hogy a területet tömbszerű, magas épületek jellemzik, amelyek az átszellőzést és a szennyezőanyagok felhígulását akadályozzák (számításaink szerint a kibocsátott szennyezőanyagoknak 50-60 méteren belül 2500-szoros hígulást kellene „produkálnia” ahhoz, hogy határértékre csökkenjenek. Ami képtelenségnek tűnik (az erőmű kéménye 12 méter magas lesz, a tízemeletes házak meghaladják a harminc métert…

Ehhez képest hiányoltuk az elmaradt klimatológiai vizsgálatokat (hogyan hatnak az átszellőzési folyosók, hol kell elterelni a feldúsuló légszennyező anyagokat).

 

  1. A szakhatóságként eljárt környezetvédelmi felügyelőségnek és az ÁNTSz-nek hivatalból nyilván ismernie kell az érintett terület levegőtisztaság védelmi problémáit, a lakosság egészségét fenyegető veszélyeket. Ennek ellenére elmulasztották az ezzel kapcsolatosan jogszabályokban előírt és elvárható (megelőzési) kötelezettségeit.

A beruházó által közölt kibocsátási és terhelési számításokat nem ellenőrizték, hatásterületen ható hígulási viszonyokat nem vizsgáltak kellően. Nem tartották indokoltnak a szigorúbb levegővédelmi követelmények előírását, kötelező ellenőrző mérések elvégzését sem.

 

  1. Értékelni kellett volna azt, hogy egy viszonylag rugalmatlan erőműről van szó, amely egész évben (évi 8000 órában) azonos teljesítménnyel termeli a hőt és az áramot (és a szennyezőanyagot). Fűtési idényben ugyan az összes megtermelt hulladékhőt hasznosítják, az év hét hónapjában (amikor nincs fűtés) azonban változatlan a fűtéshez megtermelt hőmennyiség a légszennyező anyagokkal együtt a szabadba kerül. Kénytelen, hiszen az erőműnek a szerződésben lekötött villamos áramot folyamatos névleges teljesítménnyel kell termelni és a hálózatnak szolgáltatni.

Ez viszont feleslegesen növeli meg a felhasznált energiahordozó és a kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét. Ami egészségvédelmi és klímavédelmi okokból egyaránt aggályos.

 

  1. Problémásnak tartottuk a szakhatóság zajvédelemmel kapcsolatos előírásait (elő nem írásait) is, hiszen az nem tett maradéktalanul eleget a zajvédelemről szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet  tartalmi és formai követelményeinek.   

Sérelmeztük, hogy a beruházással várhatóan hátrányosan érintett lakosság véleményét megint nem kérdezte meg senki. Mikor tájékoztattuk őket a várható beruházásról, majdnem ötszáz család írta alá a tiltakozó ívet.

 

A csaknem egy évig elhúzódó bírósági eljárással kapcsolatban – eddigi tapasztalataink alapján – nem voltak illúzióink. A sikerhez nekünk jogszabálysértést kellett volna felmutatni, papíron minden a jogszabályoknak megfelelően történt. A helyi rendezési terv nem tiltja az erőmű kórházba való betelepítését, a környezetvédelmi hatóság jóváhagyta a beruházó kibocsátással kapcsolatos számításait, az ÁNTSZ pedig nyilván alappal nyilatkozott úgy, hogy nincs semmiféle aggálya. A Helyi Környezetvédelmi Program, meg Környezetegészségügyi Program azt ír amit akar, az nem jogszabály. Az egyesület által benyújtott szakvélemény pedig nem számít szakvéleménynek.      

A bíróság a paragrafusok (nem egyszer csupán formai) betartását vizsgálja és nem dolga a megelőzés és nem az elővigyázatosság elveinek érvényesítése,- a környezet, avagy netán a lakosság érdekeinek mérlegelése, egészségének megóvása. Tapasztalatunk szerint a bírák  általában nem értik a probléma lényegét  - és a megelőzés fontosságát (de ezek szerint a kórház sem).. 

 

A bíróság abból a téves feltevésből indul ki, hogy a hatóság majd üzemelés közben úgyis beméri az erőmű szennyezőanyag kibocsátásának esetleges túllépését, vagy megállapítja, hogy a lakosság légúti megbetegedéséért, a kórházi betegek fulladásáért az erőmű (és csakis az erőmű) felelős – és majd akkor közbelép. Hát ilyen nyilván nem lesz.

 

Sajnáljuk, hogy egy egészségvédő-gyógyító intézmény beruházási döntésénél a gazdasági okok (az elérhető bevétel, illetve megtakarítás) nagyobb súllyal eshetnek latba, mint a prevenció – ami a modern egészségvédelem egyik alapelve.     

 

Egyesületünk vezetőség hamarosan dönt arról, hogy él-e további (rendkívüli) jogorvoslattal. A lakossági ismeretterjesztésünket minden esetre folytatjuk és újra indítjuk a tiltakozó aláírások gyűjtését is.  

 

Reflex Környezetvédő Egyesület

 



<< Vissza