Az építési hatóság tíz napon belül két nagy áruház-együttes megépítésére adott ki engedélyt. Az egyiket a LIDL Magyarország Bt. építi a Jereváni út elején, az autósiskola volt telephelyén, a másikat a KKKE-WEST Kft. a Praktiker melletti zöld területen. A tervezett létesítmények engedélyezését mind közlekedéspolitikailag, mind környezetvédelmi szempontból elhibázottnak tartjuk. Véleményünk szerint a beruházások indukálta gépjárműforgalom negatív kihatással lesz a város egyik legproblémásabb (vasúti átjáróval terhelt) közlekedési tengelyének működtetésére és az érintett lakók egészségére. 

Véleményünk:

Mindkét áruházi nagyberuházás engedélyezésekor elmaradt azok közérdekűségét feltáró előzetes társadalmi-gazdasági hatásvizsgálat. Egy megalapozó igényfelmérés nyilván megerősítette volna azt a közismert tényt, hogy az érintett lakosság az élelmiszer kínálat fokozása helyett szívesebben venné a javító-szolgáltató létesítmények betelepítését.

A környék lakosságának élelmiszerrel való ellátását ugyanis a közelben lévő nagy alapterületű COOP és Match élelmiszer áruházak, a Jereváni úton működő őstermelői standok és a környéken lévő kisebb élelmiszer és zöldséges boltok megfelelő színvonalon biztosítják.

A tervezett létesítmények engedélyezését mind közlekedéspolitikailag, mind környezetvédelmi szempontból elhibázottnak tartjuk.

Alapvető problémának látjuk, hogy az érintett térségbe települő beruházások okozta változások komplex kezelésére a városvezetés sajnos nincs felkészülve és érzéketlen ezek ökológiai hatásaival szemben is. A tervezők figyelmen kívül hagyják a térségben lévő infrastruktúra és az itt élő lakosság terhelhetőségét - és nem értékelik megfelelően a „fejlesztési szándékok” összeadódó környezeti hatásait.

Megítélésünk szerint egy olyan átfogó közlekedési tanulmánytervre lenne szükség, amely az ismert „fejlesztések” belépésével várható forgalom-növekmény hatásait komplexen vizsgálja. Vagyis alapvetően szükséges a tényszámokon alapuló prognosztizált forgalom előrebecslése és annak ráterhelése a hatásterülettel érintett közlekedési hálózatra. Ami viszont alapvetően feltételezi az eddig elmaradt forgalmi viszonyok, forrásnyelő pontok, csomóponti és hálózati kapacitások részletes felmérését is.

Komplex feltáró szakmai elemzés nélkül is nyilvánvaló, hogy a beruházások indukálta forgalom negatív kihatással lesz a város egyik legproblémásabb közlekedési tengelyének működtetésére és az érintett lakók egészségére. Ami viszont ellentétes a győri Környezetvédelmi Program és Környezet-egészségügyi Akcióprogram törekvéseivel.

Egy közlekedési és környezeti szempontból eleve bonyolult és terhelhetőségének határán lévő területről van szó - ahol a vasúti kereszteződéssel terhelt Jereváni út – Tihanyi út – Szauter út térség már a mostani gépjárműforgalmat is alig képes normálisan elvezetni. Ennek elsődleges oka az, hogy a belváros – Szabadhegy közúti összeköttetést biztosító É-D tengely kiépítése elmaradt, miközben K-Ny irányban az elmúlt két évben három új, forgalmat növelő utat is kiépítettek (ráadásul az „Adyvárosi elkerülő úttal” tönkretették a város legértékesebb zöldterületét).

Ez utóbbi projekt része volt a Tihanyi út – Szauter úti jelzőlámpás kereszteződés és az itt lévő szintbeli vasúti átvezetés kiépítése. Csakhogy ezek átadása után a forgalom vizuálisan áttekinthetetlenné vált, közlekedési és baleseti szempontból veszélyes helyzet alakult ki. Ennek oka az, hogy az új lámpás útkereszteződés a vasúti átjáróhoz olyan közel került, hogy a kereszteződés piros jelzésénél a sínek után legfeljebb négy-öt személygépjárműnek van helye besorolni (a többieknek a vasúti átjáró előtt torlódnak össze, gyakorta egészen az Erfurti útig). Lezárt vasúti sorompó estén a gépjárműsor a Jereváni úton már most gyakran a Zöld utcai körforgalomig, a Szauter út balra kanyarodó sávjában egészen a Praktikerig torlódik vissza. Ehhez képest az, hogy a LIDL felől jövő kijövő gépjárművek hogyan fognak kihajtani egyenesen (Vörössipkás út felé) illetve balra a Jereváni útra, az számunkra rejtély.

A meglévő problémát tovább fokozhatja a Győr-Szombathelyi vasúti pálya tervezett villamosítása (megnő a pálya teherforgalma és ezzel együtt a vasúti átjáró lezárásának gyakorisága). Ezt a helyzetet újabb forgalmi-környezeti terheléssel megfejelni szakmai felelőtlenség. A megoldás nyilvánvaló a vasúti felül- vagy aluljáró megépítése lenne, de ennek elhelyezhetőségét éppen az átgondolatlan várostervezés (ti. a Plaza idétlen betelepítése) tette lehetetlenné.

Míg a tervezett áruház-együttesek célja nem is a helyi lakosok ellátása, az áruház által generált forgalom negatív hatásait az itt élőknek kell majd elviselniük. A térségre szabadított gépjárműforgalom egyébként már most a megengedett egészségügyi határértékeket meghaladóan terheli az út mellett lakókat és közlekedőket. A zajterhelési túllépések ismertek, de feltehetően igaz ez a szálló por, illetve a gépjárművek által kibocsátott légszennyező káros anyagokra – akkor is, ha az ellenőrző mérések elmaradtak.

A Reflex Egyesület által végzett (nem szabványos) zajterhelési mérések egyes mérési pontokon már 2006-ban is túllépést mutattak a 8/2002. (III.22.) KöM- EüM sz. rendeletben megállapított határértékekhez képest. Közismert az is, hogy az azóta átadott útügyi beruházások és létesítmények feltehetően növelték a térség közúti forgalmát és ezzel együtt a lakosságot érő környezeti terhelést.

Ehhez képest sajnálatos, hogy míg az áruházak közlekedési célforgalma egyértelműen a térségben csapódik majd le – és ezek káros hatásait várhatóan nem kompenzálják a településrendezési szerződésben előírt kapcsolódó forgalomtechnikai beruházások.

Márcsak azért sem, mert ott is elmaradtak a közlekedési zaj csökkentéséhez szükséges minimálisan elvárható intézkedések (zajcsökkentő aszfaltburkolat, zajvédő nyílászárók beépítése).

A védendő létesítmények tekintetében egyébként további zajforrásként jelennek meg a tetőtéren lévő (éjszaka is üzemelő) klímaberendezések és az elszívók, melyekre figyelemmel az engedélyező határozatban nem számítással, hanem ellenőrző mérésekkel kellett volna előírni a létesítmény által keltett zajterhelés dokumentálását.

A Praktiker melletti területen elmaradtak az építés során keletkező veszélyes hulladékok feltárását, kezelését előíró kötelezések (illetőleg a talajvédelmi hatóság eljárásba való hatóság bevonása).  A beépítésre szánt (egykor mélyfekvésű) terület ugyanis a szomszédos orosz laktanya 1989-es kiürítésekor az onnan kikerülő veszélyes és nem veszélyes hulladékokkal lett feltöltve és termőfölddel letakarva. Ezen a tényen nem változtat az sem, hogy a talajvíz minőségét (elszennyeződését) figyelni hivatott monitoring kutak kiépítését a környezetvédelmi hatóság – kérésünk ellenére – elmulasztotta.

Reflex Környezetvédő Egyesület