A híradások szerint a Rába Járműipari Holding Nyrt. felmondta a régi gyár területére 2002-ben kötött ingatlanfejlesztési szerződést. A 45 hektáros területen (a régi gyár lebontása után) az Engel-csoport szándékozott több mint hatezer lakásból álló lakótelep építeni („Városrét”). A megalomániás projekt realitását a Reflex már akkor is kétségbe vonta – helyette javaslatot tett egy élő és élhető városrész kialakítására (gyakorlatilag a területre korábban kidolgozott „ÖKO-City program” megvalósítására). Csatoltan ismételten közöljük a Reflex és a Humusz témában írt (ámde indoklás nélkül elutasított) 2003. évi beadványait. 

A REFLEX Egyesület – ha már így alakult - szerette volna, ha a Rába gyár lebontásával felszabaduló ingatlan a belváros kiterjesztéseként, a Mosoni-Dunával organikus kapcsolatban lévő lakóterületként hasznosul. A mostani – megítélésünk szerint megalapozatlan - terv a Rába gyár egykori 55 hektáros területének beépítési elképzeléseit tartalmazza. Mintegy 6000 (!!!) új lakás építését, többnyire 5-6 szintes házakban, illetve a Mosoni-Duna felé 15 db. tízemeletes épülettel.

A lakóterület kialakítását építészetileg mi visszafogott formában, megfelelő életminőséget biztosító zöldterületetekkel javasoltuk kiépíteni. A lakóterület ellátását biztosító kisebb kereskedelmi-szolgáltató létesítmények mellé az egész város érdekeit (is) szolgáló, hiánypótló kulturális-szórakoztató létesítményeket képzeltünk.

Lényegében támogattuk a városnak a RÁBA gyár helyére eredetileg tervezett „ökológiai ismérvek szerint megvalósítandó” ÖKO-City programját. A programhoz nyert 8 milliós pályázati pénzt valakik elköltötték, majd a programot ejtették. A terültre előbb a 29 000 nm-es E.C.E. Árkád üzletközpont „jelentkezett be”, a maradék területre az „ENGEL-projekt (6000 lakás + újabb üzletközpontok) pályázik láthatólag nagy eséllyel. Körülbelül ennyit az ökológiai esélyeiről, Győrben.

A 2003-as RRT módosításhoz adott véleményünk bővebben…

*                  *        *                  *

Győr m. J. v. Polgármesteri Hivatal

Városépítési Iroda

9021 Győr

Városház tér 1.

Tisztelt Főépítészi Iroda!

A véleményezésre megküldött győri 2000-120 sz. rendezési tervmódosítással kapcsolatban az alábbi véleményt alakítottuk ki:

Tudomásunk szerint a terület sorsáról való döntés a terület eladásáról szóló közgyűlési határozattal alapvetően már korábban eldőlt - abban a véleményező társadalmi szervezeteknek illetve a lakosságnak beleszólása nem volt.

A szerződések tartalma előttünk nem ismert.

Városszerkezeti és környezetvédelmi szempontból alapvetően egyetértünk a Rába Rt. jelenlegi területének lakóterületi célú hasznosításával. A "belvárosi funkció kiterjesztési" szándékának tervezését azonban - a már meglévő adottságok figyelembe vételén túl - összhangba kell hozni a már folyamatban lévő 1999-073 sz. módosítási terv célkitűzéseivel, városszerkezeti-építészi és funkcionális elvárásaival. Ilyen szempontból sajnálatos, hogy a tervkészítés jelzett prioritásai között pont az egyik kiemelt szempont, a területnek a folyóval való harmonikus kapcsolat kialakításának igénye meg sem jelenik.

A prioritások között ugyanakkor tényként hivatkoznak arra, hogy a forgalmas csomópont melletti kereskedelmi szolgáltató központ megépítése "a város korábbi szándékának megfelelően" történik. Itt nem értelmezhető, hogy ki a város. Mi ilyen szándékról mi nem tudunk, ha volt is, az már korábban megvalósult az INTERSPAR térségbe történt betelepítésével. 

Véleményünk szerint ha már a városnak lehetősége adódott, hogy idegen befektető segítségével iparterületből a környezet elemeit várhatóan kevésbé terhelő lakóterületet alakíthasson ki, akkor megítélésünk szerint kötelessége azt olyan kondíciók előírásával levezényelni, amely hosszú távon és a lehető legszínvonalasabb módon biztosíthatja az új lakóterületen élők zavarás mentes életminőségét és a korábban elkövetett várostervezési hibák elkerülését.

A városépítési-közlekedésszerkezeti szempontból elhibázott Széchenyi híd jelenléte tény, és egyelőre sajnos akként kell kezelni arra rávezetett gépjárműforgalmat is. Sőt, a Fehérvári út és kapcsolódó csomópontjainak kiépítésével, a Vizivárosi lakópark megnyitásával, a Sashegyi szeméttelep beüzemelésével sajnos további jelentős tranzitforgalom növekedés és környezetszennyezés prognosztizálható. Ezt a lakóterületek kialakítása, az építési övezetek határának meghúzása, az egyes épületek tájolása illetve a funkcionális épületek elhelyezése során mindenképpen figyelembe venni szükséges. A beépítés tervezésénél ez sajnos láthatólag elmaradt, viszont utólag pótolható.

A terület tervezett hasznosításában (a megküldött 2000-120 sz. rendezési terv módosításában) a problémát azonban nem csak a lakóterületet kialakításában (kialakíthatóságában) látjuk, hanem az Árkád üzletközpont szándékának megjelenésében. Egy ilyen nagyságrendű kereskedelmi létesítmény beerőszakolása egy most kialakítandó lakóterületre felesleges és jelentős környezetterhelést jelent, hiszen az általa indukált célforgalom jelentős zaj-, por-  és levegőszennyezést okoz. Így környezetvédelmi szempontból leértékeli a területet és alapvetően lerontja azt az előnyt, ami elérhető (lenne) a terület funkció-váltásával.

Nem vitás, hogy egy ilyen nagyságrendű lakóterület megnyitásakor az oda költőzők részére az alapvető kereskedelmi-vendéglátóipari szolgáltatásokat és kultúrális igények kialakítását szolgáló intézményeket biztosítani szükséges. Ezeknek a létesítményeknek a tervezés során helyet kell biztosítani, mégpedig lehetőség szerint azokon a terhelt területeken, ahol a 14-es út és a Budai út gépjárműforgalma megnehezíti vagy kizárja a lakás célú hasznosítást.

Megítélésünk erre az értékes területre egy újabb, előre prognosztizálhatóan súlyos környezeti ártalmakkal terhelt belvárosi bevásárlóközpontot telepíteni szakmai tévedés. A lakóterület speciális kereskedelmi-szolgáltatási funkcióit véleményünk szerint elláthatják a pár száz méterrel odébb lévő - környezetvédelmi szempontból kevesebb problémával terhelt- INTERSPAR és BAUMAX áruházak. A kulturális-szórakoztatóipari igények jelentős része pedig feltehetően kielégíthető lesz majd az 1999-073 számon tervezett „multifunkcionális szórakoztató központ" létrehozásával. Új bevásárlóközpont építése helyett a hangsúlyt éppen arra kellene helyezni, hogy attraktívan építsék ki a kialakítandó lakóterület funkcionális-közlekedési kapcsolatait ezekkel a már meglévő területekkel.               

Javaslataink:

1.) A tervezett bevásárlóközpont elhagyása és annak helyén a V1-K1 jelü övezet helyett L2-Z/K ill. L2-L lakóövezetek kialakítása.

2.) Az építési övezet határa és a 14-es út közé eső terület (védőtávolság) növelése, az aktív zajvédelmi lehetőségek kihasználása a tranzit gépjárműforgalom egyidejű csökkentése mellett.

3.) A lakóterületen belüli zöldterületek arányának jelentős növelése, különös tekintettel a  meglévő zöldterületek pontos feltárására és megóvására.

4.) A kialakítandó lakóterület és a Mosoni Duna közötti harmonikus kapcsolat kialakítása (funkcionálisan és építészi megoldásokkal). A part menti zöld sáv biztosításával, az ott kialakított L2 övezet helyett L1 besorolással. 

5.) A környezetalakítási munkarésznél kiemelten szükséges kezelni a zöldfelületek védelmét, a 14-es út tranzit gépjárműforgalmának csökkentési lehetőségeit és jelenlegi gyárterület közismerten súlyosan szennyeződött talajának cseréjét. 

Kérjük álláspontunk figyelembe vételét.

Győr, 2003. július 11-én.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Győr m. J. v. Polgármesteri Hivatal

Városépítési Iroda

G y ő r

Városház tér 1.

Tisztelt Iroda!

A Rába Rt. jelenlegi gyárterületét érintő 2001-120 sz. rendezési javaslat tárgyában 2003. augusztus 8-ra összehívott egyeztető tárgyalásán mindenképpen szeretnénk jelen lenni. Amennyiben ezt a szabadságolások miatt még sem tudnánk megoldani, jelezzük, hogy véleményünket fenn tartjuk.

Teljes mértékben osztjuk a városi főépítész azon álláspontját, miszerint Győr város bevásárló-központokkal már jelenleg is megfelelő mértékben ellátott. Ezért új győri üzletközpont telepítésével általában sem értünk egyet, de különösen tiltakozunk, ha ahhoz, mint jelen esetben is belvárosi terület akarnak feláldozni.

A lakóterület kialakítását a teljes szabályozási területre vonatkoztatva, de építészetileg a tervezettnél visszafogottabb formában, szerkezetileg pedig a tervezettnél nagyobb zöldfelület hányad biztosítása mellett támogatjuk. Az építmények elhelyezésénél egyrészt a meglévő közlekedési létesítmények jelenlegi és hosszú távon várható súlyos környezeti terhelését, a Mosoni Duna mellett pedig a folyó és az új lakóterület organikus és harmonikus kapcsolat kialakítási igényét kell figyelembe venni.

Bevásárlóközpont helyett a helyi ellátást biztosító kisebb kereskedelmi létesítmények mellett az egész város érdekeit (is) szolgáló hiánypótló kulturális-szórakoztató létesítményeket támogatunk (pl. magyaros kisvendéglők, táncház, művészmozi,  internetes kávézók, viziszínpad, sétálóparkok).  

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy mindenféle építési tevékenység elkezdésének feltétele a jelenlegi gyárterület talajának bevizsgálása, minősítése és ártalmatlanításának biztosítása.  

Győr, 2003. augusztus 4-én.