"Ma még a malom helye jól meghatározható. A gerendely és a nagyfogaskerék a romok közt megtalálható" - írta Wöller István A PÁPATESZÉRI MALMOK című tanulmányában 1974-ben. A szerző, mint valamennyi pápateszéri malmot, ezt  is a Magyar Országos Levéltárban, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Víziokmánytárában végzett kutatásai,  alapos helyszínelés és a még élő molnárok, családtagok emondása alapján írja le. A Sábicz malomról írt fejezet jegyzetei közt 118-as számmal  olvashatjuk: özv. Bögi Istvánné (Karhuz Mária, 1904.) elmondása alapján Pápateszér, Malomsor 2. 1975.

Magam, aki 2005-től érdeklődőm a pápateszéri malmok iránt, egészen 2009. áprilisáig még a helyét sem találtam a  Sábicz malomnak. Egészen addig, míg  a pápateszéri vízimalmokat bemutató győri kiállításon össze nem ismerkedtem dr. Havalyi Lászlóval, aki gyermek- és ifjúkorát töltötte Pápateszéren. A ma Székesfevérváron élő nyugalmazott mérnök-katonatiszt térképpel a kezében nemcsak a malom helyét, de annak ma is jól kivehető falait, sőt a mohával benőtt gerendely és a szárazkerék  maradványait is megmutatta. Emlékezete szerint az ő gyermekkorában - a II. világháború befejezését követő években - ezt a malmot is Bögi malomnak hívták, az épület nagyobb volt mint a fölötte lévő  és többnyire itt, ennél a malomnál szokott üldögélni és harmonikázni Bögi István molnármester.  A következőkben előbb Wöller István tanulmányának vonatkozó részletét közlöm - a szerző engedélyével - majd  dr. Havalyi László 2009. áprilisában készített felvételein mutatom be a Sábicz malom ma is látható romjait. (Nagy Péter)

"Tóth János" malom, vagy Sábicz malom,
Malomsor

Az uraság engedélyével a patak nyugati oldalán kőből és zsúpfedéssel építették.
Mindenkori birtokosa az Eszterházy család volt. Rendszeresen molnárok, malmosgazdák bérelték. Építésének ideje nem ismert, 1794-ben Szabó György özvegye Szalai Erzsébet szerződésileg bérelte évi 20 forint összegben.
A kívülről földszintesnek látszó malmot alsó- és felsőmalommal építették. Magában a malomban csak a gépek és berendezések voltak. Külön épült a konyha és szoba, amelyben a bérlő molnár család, később a tulajdonos lakott. A malom szerszámai a bérlőé voltak, a malom és a vízjog az uraságé (1i6).
A malomhoz vízgyűjtőt építettek. Az 1800-as évek vége felé Tóth János molnár bérletében volt, a régi rendszerű berendezéssel. Világítása mécses volt, később petróleumlámpa (ii7).
A század elején került a malom vétel útján Sábicz Venczel tulajdonába. Sábicz csak 1910 körül próbálkozott korszerűsítéssel. Beszereltetett egy kis 11-es GANZ hengerszéket, 1 hasábszitát, koptatót és 1 felhordót. Az anyagot azonban inkább kézierővel, sajtárban hordták.
A malom teljesítménye a korszerűsítés előtt csak 1,5 - 2 q volt naponta, a korszerűsítés után 3-4 q. A kőpadot tartó gerendázat tölgyből készült, végeit motívumos fafaragással díszítették.
A család kihalásával a malom is tönkrement. 1929-ben áradás alkalmával a falazatok megrongálódtak, 1963-ban az épület maradványait lebontották.
A Sábicz család is csuvározott, 1 lóval. Körzete: Bakonyszűcs, Bakonykoppány, Bakonytamási és Hathalompuszta (ii8).
Ma még a malom helye jól meghatározható.
A gerendely és a nagyfogaskerék a romok közt megtalálható.

jegyzetek:
116. Magyar Országos Levéltár P. 1216. 35. cs. Capsa 64. 1799.
117. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság okmánytára.
118. özv. Bögi Istvánné (Karhuz Mária, 1904.) elmondása alapján Pápateszér, Malomsor 2. 1975.
 

(Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok /1974.  Wöller István:  Pápateszéri malmok, 106. old)

***

A Sábicz malom romjai 2009-ben - a felvételen jól látható az egykori konyhakert kerítésének néhány oszlopa.

A Sábicz malom romjai 2009-ben - a malomgát.

A Sábicz malom romjai 2009-ben - a malomépület falának egy magmaradt darabja.

A Sábicz malom romjai 2009-ben - a malomépület vizeskerék felőli oldalának megmaradt darabja - középen e sorok írója.

A Sábicz malom romjai 2009-ben - a malomépület egy megmaradt darabja a malomgáttal.

A Sábicz malom romjai 2009-ben - a mohával fedett gerendely egy megmaradt darabja.