Ráday Mihály, a Magyar Televízió városvédő műsorának népszerű szerkesztője kétszer járt stábjával Pápateszéren, hogy bemutassa, mi maradt mára az egykor volt 25 pápateszéri vízimalomból. 2008 novemberében - miután hosszas egyeztetés után sem sikerült megszerezni a tulajdonosok hozzájárulását a még lakott pápateszéri malmok bemutatásához - a Stankovics (Rákóczi utca. 27.) és a Kozma (Márkovics utca 72.) malomról készült televíziós felvétel. 2009. április 28-án újra Teszérre látogatott az "Unokáink  sem fogják látni" stábja. Ezúttal az idő is kedvezett a forgatáshoz,  s miután Szalczer György polgármester hivatalában fogadta a tévéseket, a Horrváth malom egykori és mai tulajdonosát valamint e sorok  szerzőjét - elindultunk, hogy bemutassuk a 25 pápateszéri vízimalom egyikét, a volt Horváth József féle malmot. Ez egyike annak a hat pápateszéri vízimalomnak, melyekről 1975-ben részletes építészeti felmérést készítettek. A műszaki rajzok és fényképek mai is megtekinthetők a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum dokumentációs tárában.

Az alábbiakban az Unokáink sem fogják látni című műsor 2009. május 10-iki adásának, a pápateszéri vízimalmokkal foglalkozó részlete olvasható.  (N.P.)

Vízimalmot nézni, kedves és nagyra becsült Nézők, most Pápateszérre hívom Önöket.
Nem is tudják, mennyire fontos ez a település, ha már a vízimalmokról beszélünk.
A Stankovics-malom egész épület-együttese romos. Megvan a malomépület, s a vele egybeépült molnárlakás is. De milyen állapotban?!
Emlékeznek arra talán, vagy ha nem, hát visszakereshetik a honlapon, hogy milyen a szállodává lett Röjtökmuzsaji kastély idegenforgalmi vonzerejének bővítésére használt, felújított Bausz-féle malom (l. a 157. adást).
Ahhoz hasonlót itt is meg lehetne csinálni, és sok más vízimalomban másutt. Aki járt már - például - a Csopak - Balatonfüred közötti úton, tudja, hogy bizony értelmes, érdemes dolog ez. Benéztünk hátulról is, a mocsár felől, mert hiszen tó már nincs, csak mocsár. Elképesztő az állapot, amit itt látni lehet.
Egy másik pápateszéri malom, a Csóti-malom közvetlenül ott van a téglagyár mellett, és a téglagyáriak használják is, üdülő tulajdonképpen. Pápateszéren nagyon kevés malomépület ilyen szerencsés, mint a Csóti-malom.
Nem tudom, tudják-e önök, általában jegenyefákkal jelezték, hol a malom, hogy odataláljon, aki eltévedt volna netán. A malomtó vizében védett, értékes növény, a mocsári gólyahír található. A jegenyefák tövében pedig ott az Andrássy-Horváth malom. Még megvan. Erről beszélünk a következőkben.
*
Ráday Mihály: "Szép nagy irodalma van a pápateszéri malmoknak.
Nagy Péter, újságíró: Wöller Istvánnak köszönhetően, ő egy 82 éves Veszprémben élő malomkutató, még 1975-ben fölmérték, és az ő kezdeményezésére a Szentendrei Szabadtéri Múzeum szakértői csapata ekkor a huszonöt pápateszéri malom közül hatot részletesen felmért, építészeti dokumentáció, fotók, dokumentációk alapján.
Érdekes a csapat összetétele is ebben a munkában, úgy hívták őket, hogy Sebő Ferenc, Halmos Béla, Sebestyén Márta gimnáziumi tanuló, Jordán Tamás és mások. Dokumentálva vannak tehát, hála Wöller István munkájának, illetve a Szentendrei Néprajzi Múzeumnak.
Ráday Mihály: Hány malom volt itt Pápateszéren? Huszonöt, de a huszonötből hány az, ami még belátható időn belül még működött, látható volt?
Nagy Péter: Wöller István fölmérése még mind a huszonöt malomnak legalább a helyszínét föl tudta deríteni.
Ő azt állítja, hogy az 1800-as évek végén mind a huszonöt állt, és száz évvel később még mind a huszonöt működött. Ez azt jelentené, hogy a mai Magyarországon Pápateszér az a község, ahol szám szerint a legtöbb vízimalom működött. De hogy a kérdésre is válaszoljak, a huszonötből mi az elmúlt években romos vagy félig lakott, vagy hétvégi háznak használt állapotban tizenhat malmot tudtunk összeszámolni.
Két olyan malomépület van Pápateszéren, ahol még a molnár özvegye ott él. Egyiknek sem működik már a vízikereke, tehát a vízimalmok legjellemzőbb
külső jegyét nem hordják magukon, a többit már csak hétvégi háznak használják, mint az Andrássy vagy Horváth-malmot is, amelyik előtt most ülünk."
*
A malomban nincs villany, de boldog otthona volt nyaranta egy családnak és baráti köreiknek.
*
Visnyei Györgyi, a malom tulajdonosa: "Egyik alkalommal ez a látvány fogadott minket. Mindent elvittek a tanyáról, ami vasból volt, ami fémből volt, többek között a malomszerkezeteket is. Én a szüleimnek első körben meg sem mertem mondani, hogy mi történt, mert 30 év munkája van benne. És most ebből a filmből fog számukra is világossá válni, hogy mennyi pusztítást végeztek a betörők."
*
Hát bizony, abból a vízimalomból lett nyaralóból, ahol harminc évig gazdálkodtak, szinte semmi sem maradt. Pedig itt gyümölcsfákat neveltek, kertészkedtek, űzték a rókákat és a vaddisznókat. Jól éltek itt Visnyei Györgyi szülei. A malomtóban még látható a zsilip maradványa. Nagyon érdekes, ahogy szabályozva volt a vízszint, az hogy a fölső malom mennyi vizet kellett, hogy átadjon a másiknak, az alsó malomnak.
*
Nagy Péter, újságíró: "Jól dokumentált a pápateszéri malmok története. Amit tartok, egy gyönyörűséges műszaki rajz. Az 1900-as évek elejéről származik.
A felirat tanúsága szerint Pápán készült és az Andrássy- avagy Horváth-féle malmot, valamint a mellette lévő fenyőfői községi malmot és még annak a szomszédjait tartalmazó, nagyon részletes... ilyet én még sosem láttam. Ez egy gatyaszár szitavászonra készült műszaki rajz, ahogy azt nekem Wöller István elmondta szakszerűen.
Egy másik műszaki rajz, ami itt előttem kiterítve fekszik, ez négy, a Bánya-éren fekvő malomnak az összes lényeges tulajdonságát sorolja föl, ez az Andrássy Malom, a Fenyőfői Községi malom, valamint a Simándi Malom. Ez egy érdekes műszaki rajz az 1900-as évek elejéről. Tíz pápateszéri éren a tízből hárman épültek vízimalmok, összesen huszonöt. Legtöbb a Bánya-éren, ahol most is vagyunk, utána a Szakács-éren, valamint a Vánc-éren vagy Körtvély-patakon."