"Sági" malom. Bucs Kálmán malma
Malomsor 9.
Építésének ideje nem ismert. 1774-ben már bérelték. A malom és a föld tulajdonosa az Eszterházy család volt.
Felülcsapott vízikerékkel építették és csak parasztra őrölt. Fölötte gyűjtőtavat ástak. A boronafalú malomhoz egy sárból és kőből épült malomlakás is tartoztott. Az őrlést 1 pár 36"-os malomkővel végezték.
1774-ben a malom bérlője Sági nevezetű molnár volt, aki 1774 után esztendőnként 28 forint bérletet fizetett az uraságnak. Előtte pedig a jövedelem negyedrészét pozsonyi mérővel mérve (104).
A XIX. század második felében kőből új malomfalakat építettek és a szalmafedést megújították.
1824-ben a kőpadot is újjáépítették. Az egyik tartógerendán ma is látható a bevésett évszám. A század elején még mindig csak egyszerű berendezése volt. A vízikerék átmérője 2,9 méter és 0,72 méter széles. A kerék átmérője arról tanúskodik, hogy nem volt megfelelő vízesés, nagyobb kerék meghajtásához. Akkori első berendezése 1 pár 36"-os malomkő és egy szitaszekrény. Teljesítménye 2-2,5 q naponta (105). 1885 körül Bucs Lőrincz bérelte, aki később tulajdonosa lett. A terület és vízjog megmaradt az uraság birtokában. Többek között az is egy pontja volt a szerződésnek, hogy a gyűjtőtóban mindennemű halászás és rákászás tilos (106).
A malmot már Bucs Lőrinc apja is bérelte, aki céhmester volt Pápateszéren. Az 1900-as évek elején korszerűsítette a malmot, amelyhez lakást is épített, és szalmafedés helyett cserépfedést alkalmazott. Berendezése ekkor 1 vízikerék, a malomfej, belül a nagyfogazású kerék, transszmisszió, OSER hengerszék, hasábszita, koptató és felhordó. Teljesítménye 3-4 q egy 24 órában. 1 lóval csuvároztak 1927-ig, majd az őrletők helybe jártak (107).
Körzete: Pápateszér, Nagydém, Lázi, Sikátor, Gic, Hathalompuszta, Bakonypéterd, Románd, Fenyőfő, Ravazd, Écs és még más községek is.
1935-ben újabb korszerűsítést hajtott végre Bucs Kálmán, aki átvette a malom vezetését. Szívógázmotort szereltetett be, a napi teljesítmény 5-6 q-ra emelkedett. A vízkerék rossz állapotban volt, leszerelték, a vízfejet módosították és egy HP Bánky típusú turbinát szereltek be, amint később kiderült, eredmény nélkül. 1946-ban 1 db. 6 HP villanymotort szereltek be, és így főképpen villannyal üzemeltették a malmot.
1951 júliusában államosították és leállították. Később visszakapta a család. 1964 után a család beköltözött a faluba. A malom körüli területeket a helyi tsz birtokolja. A malom, valamint a hozzá tartozó kert és rét a tulajdonosé. az épület falai düledeznek. A malomban még megtalálhatók a régi berendezések. Inkább lomtár. A Bánky turbina a földben hever. A vízgyűjtő megszűnt és a vizet elvezették a patakba (108).
jegyzetek:
104. OLT. P. 1216. 15. cs. Capsa 64. 1799
105. KDT. Víz. Ig. víziokm. 127. csomag.
105. 1900-ban készült bérleti szerződés (szerzőnél)
107. Bucs Kálmán elmondása alapján. Pápateszér, Bem u. 8.
108. U. o.
(forrás: Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok /1974. Wöller István: Pápateszéri malmok, 106. old)
x
Wöller István 1972-es felvételén a Bucs-malom épülete.
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
Nagy Péter (2009. 01.02.)
A cikkhez csatolt dokumentumok:
iparigazolvany1.jpg
iparigazolvany2.jpg
sagim2.jpg
sagim3.jpg
sagiv1.jpg
sagiv2.jpg
sagim1.jpg
bucs_malom.jpg