Fenyőfői községi malom, vagy Fekete Mihály-féle malom.
A Szentendrei Szabadtéri Múzeum Munkatársai 1975-ben felmérést készítettek több pápateszéri vízimalomról, így a  Fekete Mihály-féle malomról is.
- 2009 májusában már csak két jegenyefa, egy vadcseresznye- és egy körtefa, valamint a malomtó egy zombékos része  jelzi a nyomát. Alaposabb kutatás után még megtalálhatjuk az épület romjait, a  vízikerék,  szárazkerék és a gerendely  darabjait. Az 1:25000-es HM domborzati térkép Fekete-tny. néven jelöli. Megközelíteni a Bánya-ér keleti oldalán vezető útról, vagy a nyugati oldalról, a Farkashegyről Fenyőfőre vezetú útról balra kanyarodva, az éren átvezető fahídon átkelve lehet. A malom 1975-ös felmérésének teljes építészeti dokumentációja megtalálható Szentendrén.

"Már az 1790-es években üzemelő szitásmalom. Az Eszterházy család engedélyével Fenyőfő község építette az ér keleti oldalán kőből és zsúpfedéssel. Gyűjtőtavat is építettek, amelyből facsatornán keresztül engedtek vizet a felülcsapott vízikerékre, mely 1 pár 36"-os malomkövet hajtott2,5 lóerővel
Teljesítménye 1,5-2 q volt naponta. Ezt később korszerűsítésekkel megnövelték. A malom ma is megmaradt régi nevén. A község évente 32 forint bérleti díjat fizetett a grófnak.(64)"

(Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok / 1974, Wöller István: Pápateszéri malmok 92 - 93. old.)

A kép az ér nyugati oldalán készült, a bal oldali jegenyefák  a Horváth malom, a jobb oldaliak a fenyőfői községi malom helyét mutatják.

Az ér nyugati oldaláról egy fahídon át vezet az út. 

A fenyőfői községi malom helyét jelző jegenyék.

A szárazkerék egy darabja a romok között.

A gerendely és a vizeskerék darabjai a romok között.

A malomtó

Egy Pápateszéren készült (P.T.) tégla a malom épületéből. 

kép és szöveg: Nagy Péter