"Tóth János" malom, vagy Sábicz malom,
Malomsor

Az uraság engedélyével a patak nyugati oldalán kőből és zsúpfedéssel építették.
Mindenkori birtokosa az Eszterházy család volt. Rendszeresen molnárok, malmosgazdák bérelték. Építésének ideje nem ismert, 1794-ben Szabó György özvegye Szalai Erzsébet szerződésileg bérelte évi 20 forint összegben.
A kívülről földszintesnek látszó malmot alsó- és felsőmalommal építették. Magában a malomban csak a gépek és berendezések voltak. Külön épült a konyha és szoba, amelyben a bérlő molnár család, később a tulajdonos lakott. A malom szerszámai a bérlőé voltak, a malom és a vízjog az uraságé (1i6).
A malomhoz vízgyűjtőt építettek. Az 1800-as évek vége felé Tóth János molnár bérletében volt, a régi rendszerű berendezéssel. Világítása mécses volt, később petróleumlámpa (ii7).
A század elején került a malom vétel útján Sábicz Venczel tulajdonába. Sábicz csak 1910 körül próbálkozott korszerűsítéssel. Beszereltetett egy kis 11-es GANZ hengerszéket, 1 hasábszitát, koptatót és 1 felhordót. Az anyagot azonban inkább kézierővel, sajtárban hordták.
A malom teljesítménye a korszerűsítés előtt csak 1,5 - 2 q volt naponta, a korszerűsítés után 3-4 q. A kőpadot tartó gerendázat tölgyből készült, végeit motívumos fafaragással díszítették.
A család kihalásával a malom is tönkrement. 1929-ben áradás alkalmával a falazatok megrongálódtak, 1963-ban az épület maradványait lebontották.
A Sábicz család is csuvározott, 1 lóval. Körzete: Bakonyszűcs, Bakonykoppány, Bakonytamási és Hathalompuszta (ii8).
Ma még a malom helye jól meghatározható.
A gerendely és a nagyfogaskerék a romok közt megtalálható.

jegyzetek:
116. Magyar Országos Levéltár P. 1216. 35. cs. Capsa 64. 1799.
117. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság okmánytára.
118. özv. Bögi Istvánné (Karhuz Mária, 1904.) elmondása alapján Pápateszér, Malomsor 2. 1975.
 

(forrás: Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok /1974.  Wöller István:  Pápateszéri malmok, 106. old)

szöveg: Nagy Péter reflexgy@enternet.hu