Ledó malom



"Lukács" malom
Ledó Pál vízimalma
Malomsor 8.

Szántóföldek és legelők között kőből és szalmafedéssel épült, az Eszterházy uraság engedélyével. 1774-ben már üzemel, feltehetően korábban építették.
A malom parasztőrlésre volt berendezve, a XIX. században szitaszekrénnyel is fölszerelték. Fölötte nagyobb vízgyűjtő épült. A malomhoz alsó- és felsőmalom, egy konyha és egy szoba tartozott. A malmot az uraságtól bérelték a molnárok. 1774-ben kötött bérleti szerződés szerint a jövedelem 1/4 részét, később 22 forint évi bérletet fizettek. 1780-as években Lukács János malmosgazda bérelte, nevét később is megőrizte a malom. A szerszámok itt is a malmosgazdáé voltak, és ha a bérlete megszűnt, azokat elvihette magával (100). Teljesítménye 1,5-2,5 q volt 24 óra alatt.
A múlt század vége felé a malmot egy 3,7 méter átmérőjű és 0,9 méter széles felülcsapott vízikerék hajtotta. A Ledó család bérelte, majd 1890 körül meg is vásárolta a gróftól. A vízjog és a terület azonban a grófé maradt.
Ledó Pál a század elején OSER típusú hengerszéket szereltetett be, beszereltek továbbá egy hasábszitát, koptatót és felvonót is. E berendezés 3 q fölött nem tudott teljesíteni. A világítás petróleummal történt.
Ledó Pál a helyi iparkör alapító elnöke volt. Rendszeresen alkalmazott segédet és inast is (101). Malmát 1937-ben teljesen átszereltette. A falakat megemeltette és új tetőzetet épített. Mivel ebben az időben már lehetséges volt, bevezették a villanyt és egy 10 HP villanymotort állított be, így a malom víz- és villanymeghajtású lett.
Berendezése is lényegesen megváltozott. Beszereltek egy dupla hengerszéket, újabb hasábszitát. Az 1 pár malomkő megmaradt, koptatófát és daragépet is kapott a malom. Teljesítménye elérte a napi 10 q őrlést. A család állatokat tartott és gazdálkodott. 1 pár lóval csuvároztak, amit rendszerint a segéd végzett. Őrlési körzetük: Pápateszér, Románd, Csót, Gic, Hathalom, Bakonygyirót, Nagydém, Bakonyság, Bakonyszűcs, Bakonykoppány, Bakonytamási, Veszprémvarsány, Sikátor, Lázi és több Győr megyei község. Az egyik legjobban menő malom volt, ezért csakhamar abbahagyták a csuvározást. Helybe jártak az őrletők, sőt, szívesen vártak, ha kellett napokat is az őrlésre az előzékeny és jó kiszolgálás miatt (102).A malmot 1951-ben a Malomipari ES államosította és igazgatóul Fulc Józsefet bízta meg. Mivel Pápateszéren e malom volt a legjobb és legalkalmasabb a továbbfejlesztésre, elhatározták a kapacitás bővítését. 1954-ben határozat született a kismalmok tanácsi kezelésbe történő átadására, 1955. január 1-től a tanács vette át és üzemeltette. A malomépület és a lakásrész megmaradt régi formájában.
Az átszerelés 1957-ben megtörtént, ekkor teljesítménye meghaladta az 50 q napi őrlést. a vízikerékkel már nem is üzemeltették, hanem beszereltek egy 30 KWE-os villanymotort. A földszinten voltak elhelyezve a hengerszékek, az emeleten pedig már síkszitát használtak. A teljesítménnyel párhuzamosan a létszám is növekedett. 3 vízimalmot leállítottak és az ott dolgozó molnárok is ebben a malomban kaptak munkát (Fekete Orbán, Kuti Ernő, Bögi Pál és Stankovics János molnárok)(103).
1962-ben a tanács ezt a malmot is leállította. Berendezéseit részben átszerelték és más malmokba szállították. Ami bent maradt, azt későb a tsz szerelte ki, vagy tönkrement.
A malom tanácsi tulajdonban van, de a lakásban ma is a Ledó család tagjai élnek. A malomépület alhanyagolt, a vízikerék tönkrement, a malomfejet megsemmisítették. A volt vízgyűjtő eliszaposodott és befüvesedett. Esős időben nehéz a malmot megközelíteni.
A malom és környéke szántó és rétség, a tsz tulajdona.
 

jegyzetek:
100. OLT. P. 1216. 15. cs. Capsa 64 1799
101.Özv. Ledó Pálné (1909) elmondása
102.Özv. Ledó Pálné (1909) elmondása alapján. Pápateszér, Malomsor 8. (1973)
103. Malomipari ES. levelek 1951-57. VMLT 2. doboz.



(Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok / 1974, Wöller István: Pápateszéri malmok 101. old.)
 





Pápateszér legtovább (1962-ig) őrlő vízimalmának romjait ma már csaknem teljesen eltakarja szemünk elől a sűrű bozót.




A bozótos mögött a malomépület romjai




A magára hagyott épület a 2000-es években omlott ösze.



A magára hagyott épület a 2000-es években omlott ösze.




A malomépület leomlott falai előtt.




A romok között ma már csak az egykori kőpad maradékait, egymásra hányt hatalmas fagerendákat találunk.




Az 1937-ben megemelt északi fal maradványai




Az egykori lakóépület  táglafalai még állnak


Az épület belső falán fönt, mementóként mered ránk egy szépen megmunkált, hengeres alakú fa alkatrész...




Kép és szöveg: Nagy Péter reflexgy@enternet.hu.



A cikkhez csatolt dokumentumok:
ledo_malom.jpg

<< Vissza