A hosszútávon, társadalmi felelősséggel tervező városvezetés nem kiszolgálója, hanem irányítója a folyamatoknak. Sajnos a város körül a globalizált kereskedelem védőbástyáiként szaporodó bevásárló központok helyi hatásai egyértelműen negatívak és nem csak a környezeti, hanem a helyi gazdaság és társadalom szempontjaiból is.

A fentiek alapján elfogadhatatlan a győri várostervezés logikája. Miközben a tömegközlekedés leépítésével is nehezítik a helyi kistermelőknek helyt adó Vásárcsarnok megközelítését, amíg a tervezett lakótelepi vásárcsarnokokat – mint például a marcalvárosit – tíz év alatt sem sikerül megépíteni – addig az új bevásárlóközpontok kontroll nélkül, szinte számolatlanul épülhetnek a város körül.

A helyi ellátás komplex szociális és életminőségi kérdés – amely fenntartható kereskedelemfejlesztési politikát feltételezne. Ami úgy tetszik Győrben immár hosszú évek óta nincs. A gépjárművel megközelíthető bevásárlóközpontok nemcsak a helyi kistermelőkre- és kereskedőkre jelentenek egzisztenciális veszélyt. Győr esetében fokozottan igaz: a városi belső bolthálózat mesterséges ellehetetlenítésével, a belvárosi funkciók szűkülésével elmaradnak a turisták, és a városmag az itt lakók számára is elvesztheti a központ funkcióját.

A fentiek alapján fontosnak tartjuk, hogy tiltakozzunk azon folyamatok ellen, melyek lehetővé tennék két új bevásárlóközpont felépítését, együttesen mintegy százezer négyzetméteres kereskedelmi területtel. A Plaza, az Árkád és a Family Center után újabb két, a gigantikus kereskedelmi védőbástyájaként szolgáló komplexum esetleges engedélyezése megkérdőjelezi a döntéshozók felelősségtudatát, hiszen a városban az egy főre jutó kereskedelmi terület nagysága mára jóval meghaladta az Európai Uniós átlagot. Így ezek létesítése a negatív környezeti hatások mellett a gazdasági szempontokkal sem indokolható.

A Gardénia helyén tervezett Duna Center várható forgalma tovább mélyíti az évek óta tehermentesítésre váró 1-es út (és a Béke híd) terhelését – nehezítve ezzel többek között Újváros tervezett rehabilitációját. A Rába folyó melletti ökológiai szempontból is jelentős ártéri terület sokkal inkább alkalmas lenne pihenő-játszó terület kialakítására, mintsem hogy parkolóként lebetonozzák. Sajnálatos, hogy ennek az értékes területnek hasznosításához más (a terület rehabilitálását vagy a lakosság érdekeit inkább szem előtt tartó) alternatívát nem is vizsgáltak.  

Az Auchan bevásárlóközpontját Gyirmót magasságában lévő „Eperföldekre” tervezik. A terület nem csupán páratlan régészeti leletei miatt lenne megkímélendő, de ökológiai szempontból is jelentős szerepet tölt be. A vészeses fogyó zöldterületek jelentőségét növeli, hogy Győr városa szinte már teljesen ipari, kereskedelmi és hulladékkezelő területek közé szorította be önmagát.

 A bevásárlóközponttal való beépítés számunkra elfogadhatatlan, hiszen a terület az egyik oldalon a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzettel, másikon a Natura 2000 alatt álló különleges természet megőrzési területtel határos (Rába SCI). Ez utóbbi vizes élőhelyein jelentős fejlesztésekkel több mint tíz éve üzemel a város egyre népszerűbb üdülőparkja (Achilles park). Az engedélyező hatóságoknak tisztában kellene lennie azzal, hogy a bevásárlóközpont által generált zaj- és levegőszennyezés a védett élővilágra és a minőségi turizmusra egyaránt veszélyt jelent, terület természetvédelmi és pihenőterületi hasznosításának végét jelentené.

Összességében – véleményünk szerint a helyi döntéshozóknak, a fejlesztési folyamatoknak sokkal inkább a helyi kisipari-kiskereskedelmi hálózat megsegítésére, a kisipari és a szolgáltató szektor támogatására, az egészséges élelmiszert biztosító őstermelői hálózat erősítésére kellene törekedniük. Egy önkormányzatnak mindenekelőtt a helyi gazdasági, társadalmi és környezeti igényeinek együttes biztosítását kell szem előtt tartania, a befektetői igények kielégítésével szemben, azaz az önrendelkezési lehetőségek szorgalmazását – a további multinacionális áruházláncok betelepítése helyett.

2009. február 9.