"Kiss" malom
Stankovics János féle malom
Rákóczi u. 27.

A Bányaér északi oldalán építették az uraság hozzájárulásával. Építésének ideje nem ismert, de már 1774 előtt is árendában használták, mégpedig Papp Mihály, Kálóczi István és mások. Egyszerű parasztra őrlő berendezése volt, ami az alábbiakból állt: 1 db. felülcsapott vízikerék, a kőpad, rajta 1 pár 36'-os malomkő, kővágószerszámok, mérők és sajtárok.
1774 előtti időben a malom bérleti díja a kereset, vagy jövedelem 1/4 része volt. Ezenkívül a molnárnak kellett a malom jó állapotára figyelni és rendszeresen javítani. 1774 után évi 22 forintot kellett az uraságnak fizetni (96). Általában évtizedeken keresztül bérelte a malmot egy-egy molnár. Ha elhalt a malmosgazda, tovább bérelte azt a család valamelyik tagja, vagy az özvegy maga, és ebben az esetben molnársegédeket alkalmazott.
A lamom napi teljesítménye 2-2,5 q volt.
Az 1800-as évek vége felé többen béreltek, majd a gróftól 1890 körül Stankovics József molnármester vette meg, aki 1905 után korszerűsítette. Új malomfejet épített, a vízikerék átmérőjét is megváltoztatta, nagyobb kereeket csináltatott. Beszereltetett egy db 2/7-es GANZ gyártmányú hengerszéket 2 db. hasábszitát, koptatót, felvonókat és meghagyta az 1 pár malomkövet is. Így a kőpadon már nemcsak a kő, hanem a hengerszék is működött. Mivel a víz itt sem volt elég, beszereltek egy szívógázüzemű motort is. A malom teljesítménye a 6 q-t is elérte. A család 1 pár lóval rövid ideig csuvározott, de a jó liszt miatt inkább helybe jártak az őrletők(97).
Idős Stankovics József  1925-ben családi dráma áldozatra lett. Halála után egy ideig állt a malom, majd a fiai közül Stankovics Ferenc és Stankovics János vették át, akik újból üzembe állították. Hogy nagyobb legyen a malom teljesítménye, bezsereltek egy 8 HP Meyer típusú benzinüzemű erőgépet. A malom teljesítménye így 10-15 q lett naponta.
A malom később Stankovics János tulajdonába került, aki a felszabadulás után villamos meghajtásúra szereltette át. Így villanyra és vízierőre berendezett malom lett (98).
1951 júliusban állami tulajdonba vették. A Malomipari ES Nyári Jánost bízta meg igazgatónak.Később leváltották és Horváth Miklós molnársegédet bízták meg helyette, majd Kuti Ernő molnársegédet helyezték oda és bízták meg az igazgatói teendőkkel. A malmot kismértékben korszerűsítette a Malomipari SE. Teljesítménye napi 10 q-ra lett megállapítva, amit nem egyszer a molnár 200%-ra is teljesített (99).
1955. január 1-jével átvette a megyei tanács MIP. O. és az üzemeltette. További korszerűsítést a malomnál nem végeztek, magmaradt a régi formájában.
1955-ben a tanács leállította, mert a szomszédos Ledó Pál féle vízimalmot átszereltette és teljesítményét lényegesen növelte. A leállított malom berendezését kiszerelték és elvitték.

(A "Lukács" malom helyszínrajza 1932-ből)

1960 után az épületet visszakapta a család, a házat lényegesen átépítették, majd eladták az egész létesÍtményt Gergely Gyula tsz-tagnak.
a vízikerék és a vízfej tönkrement, a gyűjtőtó kiszáradt.

jegyzetek:

96. OLT P 1216. 35 cs. Capsa 64. 1799
97. Kurics Tamás molnéár elmondása alapján
98. U. o. és özvv. Kapcsándy Gyuláné elmondása alapján
99. VMT. MIP. o. jelentései 1954-1955. VMLT. 2. dob.


(Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok / 1974, Wöller István: Pápateszéri malmok 99. old.)
  






Pápateszér egyetlen, az aszfaltozott útról is jól látható vízimalma.



A lakóépületet - a felirat tanúsága szerint - Stankovics József építette 1902-ben.



A tisztaszoba ablakai tárva-nyitva.



A mennyezet szépen gyalult gerendázata azonban még ép.



A kifosztott lakóépület az udvar felől.



Az alsó- és a felsőmalom között leszakadt a födém, ám a kőpad még áll.



Felsőmalom és fölötte a beszakadt tető



Malomárok, ahol egykor a felülcsapott vízkerék forgott.



Omladozó malomépület hátulról

Fotó + szöveg:. Nagy Péter reflexgy@enternet.hu