A Szentendrei Szabadtéri Múzeum Munkatársai 1975-ben felmérést készítettek több pápateszéri vízimalomról, így a Körtvél patakon, más néven Vánc éren található Birkás, vagy Bögi malomról is. A felmérés idején családjával még a malomban élt Bögi Istvánné, a molnár özvegye. Az alábbiakban a Reflex-Ház közelében található, ma már csak romos állapotban látható Bögi malmot mutatjuk be egy régi leírás, s a jelenlegi állapotát bemutató fotók segítségével.

Birkás malom,
Bögi István vízimalma
Malomsor 2.
A falutól déli irányban erdők és legelők között építették a patak nyugati oldalán kőből és szalmafedéllel, fölötte gyűjtőtóval.
1797-ben már működő malom, építésének ideje nem ismert.
Az Esterházy család engedélyével építették a molnárok, évi árendában használhatták.
Az 1797-ben készült szerződés szerint a malmot a pápateszéri Birkás Szommer József évi 20 forint árendában használta.
Berendezése az 1700-as évek végén is 1 db. felülcsapott vízikerék, 1 pár 36"-os malomkő, de már szitaszekrénnyel van felszerelve.
(Nagy fafogaskerék a vashíddal a Bögi malomban)
Minden szerkezet fából készült , csak a karikák és láncok voltak vasból.
Teljesítménye 1,5 - 2 q volt naponta. A malom nevét a "Birkás" bérlőtől kapta. Az 1886-os években "Steckl" malom néven volt nyilvántartva.
A malom berendezése a XIX. század végefelé 2 pár 36"-os malomkő volt, melyekből a XX. század elején ismét egy pár maradt. Feltehetően a molnár a teljesítményt akarta emelni, de ez nem sikerült a kevés víz miatt és így ismét csak 1 pár malomkövet hagyott meg.
A malommal együtt lakásrész is épült - szoba, konyha, kamra - mely a malom nyugati oldalán volt a földszinten. A konyhából is és az udvarról is be lehetett jutni a malomba. Kijárat volt a vízgyűjtő felől is, hogy a zsilipet kezelhesse a molnár.
A malmot az 1800-as évek vég felé hosszú időn keresztül Bögi István molnármester bérelte, aki a helyi molnárcéh utolsó mestere is volt.
1900 körül a malmot megvette a Bögi család. Az 1900-as évek elején Bögi István korszerűsítette, de az épületen nem változtatott, csupán a szalmafedést építette át cserépfedésre. 1930-as években már 2 db. OSER típusú hengerszékkel működött, de bent maradt a 36"-os malomkőpár is. Volt továbbá 2 db. hasábszita, 1 daragép, koptató és felhordó.  
Teljesítménye 4 q volt 24 óránként. Ritkán segédet is tartott a család.
Mivel földjük is volt, állatokat is tartottak, csuvároztak is. Körzetük: Pápateszér, Bakonykoppány, Fenyőfő, Bakonyszűcs.
A vízimalom még a felszabadulás után is üzemelt, kisebb teljesítménnyel, kevés haszonnal. Az államosításkor leállították, de nem államosították. Berendezése is a család tulajdonában maradt. Még megtalálhatók a gépek, a rokkant vízikerék, vashíd, a belső nagy fafogazású fogaskerék és a hozzá kapcsolódó kőszáltengelyre szerelt fogaskerék.
Ma is itt él özv.  Bögi Istvánné családjával. 1975-ben a malmot felmérték a szentendrei Szabadtéri Múzeum munkatársai.

jegyzetek:

112. Magyar Országos Levéltár P. 1216. 35. cs. Capsa 64. 1799.
113. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság okmánytár. 121. csom. 1886. közs. biz.
114. Szerző helyszínelése alapján 1974.
115. özv. Bögi Istvánné (Karhuz Mária, 1904.) elmondása alapján Pápateszér, Malomsor 2. 1975.

(forrás: Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok /1974.  Wöller Ístván:  Pápateszéri malmok)




A fák és bokrok között rejtőző Bögi-malom.

A malom egykori bejárata.

A betonból készült vízrávezető vályu épségben van, de már egy-két lágyszárú növény megjelent benne.


Ez a harminc– negyven cm átmérőjű fa gerenda volt a malom főtengelye (gerendelye), amelynek külső végére a vízkereket felerősítették. Ma már csak a csonkja látszik.


A növényzet miatt nehezen közelíthető meg.


Az omladozó falak egyre rosszabb állapotban vannak.


A malom belső helyiségeiben is elburjánzott a növényzet.


Az újjáépítés legelső lépése - a növényzet eltávolítása - nagy munka lesz!

A malom jelenlegi állapotát jól tükröző kép.