Rövid feladat meghatározás: A globális éghajlatváltozás szempontjából alapvető üvegházhatású gázok koncentrációinak, forrásainak, nyelőinek tanulmányozása, a légköri aeroszol részecskék szerepe a légköri folyamatok szabályozásában. Vizsgálandó a légköri emelt szén-dioxid szint hosszú távú hatása az erdőkre, gyepekre és lágy szárú növényekre, az erdei biomassza mennyiségére. A globális tendenciák alapján várható hazai regionális éghajlatváltozás modellezése. A globális klímaváltozás lehetséges vízgazdálkodási hatásainak elemzésében egy olyan átfogó elemzés és értékelés, amely a lehetséges éghajlat-változási szcenáriók eseteire meghatározná a vízkárelhárítással (a víz többlete és hiánya elleni védelemmel) összefüggő területhasználat-változások célszerű irányait, a főműfejlesztések stratégiáit, valamint a védekezést érintő szervezés- és szervezet-fejlesztések követendő útjait.

globális klímaváltozással összefüggő hazai hatások és az erre adandó válaszok
I. Helyzetértékelés
Magyarország éghajlata a múltban is mutatott változékonyságot és a jövőben is ez várható. Nincs két olyan egymást követő év, amikor a hőmérsékleti, napsugárzási, és a csapadékeloszlási adatok teljesen azonosak lennének. Ciklikusan kialakultak korábban a „száraz” vagy „nedves”, illetve „meleg” vagy „hűvös” periódusok, amelyek több évre meghatározták a vegetációs időszak jellegét. Ilyen volt pl. a kilencvenes években tapasztalt aszályos jelleg. De még ilyen esetekben is egyedi variáció alakult ki az egyes évek között. A hazai agrometeorológiai kutatások részletesen foglalkoztak ezzel a jelenséggel.

A globális klímaváltozás lehetőségének mélyebb vizsgálata a hetvenes években már elkezdődött és jelenleg is a figyelem középpontjában áll. Az ENSZ Stockholmi Konferenciája az Emberi Környezetről (1972) előtérbe helyezte a globális környezetvédelem és a globális klímaváltozás együttes vizsgálatát, melynek társadalmi-gazdasági mozgató ereje a Föld népességének rendkívül gyors növekedése, illetve a termelési és fogyasztási mutatók megsokszorozódása váltott ki. Előtérbe került az a kérdés, hogy a felgyorsult antropogén hatások (elsősorban a légkörbe jutó üvegházhatások megnövekedése) milyen mértékben felelősek a klímaváltozásért.

Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) jelentéseiben az ember okozta hatás egyre markánsabban formálódott az elmúlt két évtizedben. Ennek ellenére több szakértő kételkedik ennek az összefüggésnek a létezésében. A magas szintű döntéshozók között szintén jelentős véleményeltérések vannak a válaszadási stratégiákat illetően. Jól példázza ezt a magatartást a Kyotói Jegyzőkönyv jóváhagyásának nemzetközi tapasztalata.

Magyarországon évtizedek óta foglalkoznak a szakértők a klímaváltozás várható következményeivel. Az 1978-80 között végzett országos agroökológiai potenciál felmérésével a távlati terméshozam prognózisok különböző éghajlati típusokra készültek el. Számos tanulmány, közlemény, könyvrészlet foglalkozott a klímaváltozás és a magyar gazdaság teljesítőképessége közötti összefüggésekkel. Ezek a munkák felölelték a mező- és erdőgazdálkodás területén kívül az energiagazdálkodás, a vízgazdálkodás, a települések és a regionális fejlesztés témaköreit is.

II. Feladat
A jelen projekt támaszkodni kíván minden olyan hazai és részben nemzetközi ismeretre, amely az adott témakörben eddig feltárásra került. Ezen kívül néhány részkérdést illetően önálló kutatómunkát is magában foglal az időkorlátok és a finanszírozási lehetőségek keretei között.

A projekt alapvető feladata olyan új nagyrendszer szemléletű szintézis elvégzése, amely

- feltárja a valószínűsíthető klímaváltozási forgatókönyvek komplex hatásait;
- megadja javaslatait, ajánlásait a hatásokra adandó válaszokra, vagyis olyan cselekvési programokra, amelyek megelőzik, vagy minimalizálják a kedvezőtlen hatásokat országos és regionális szinten, azaz a projekt alapkoncepciója a változás Ü hatás Ü válaszadás folyamatok elemzése, feltárása, szintetizálása, ami hozzájárulást ad a fenntartható fejlődés tudományos megalapozásához.

A projekt időhorizontja: A klímaváltozást prognosztizáló modelleknél 2100, a válaszadási stratégiánál 2025.

III. Munkaterv
Az alábbiakban felsorolt feladatok végrehajtása részben egymásra épülést feltételez, részben párhuzamosan is végezhető.

1. Felkészülési szakasz
1.1. 1990 óta megjelent hazai publikációk jegyzékének összeállítása a klímaváltozás lehetséges magyarországi hatásairól.
1.1.1. Meteorológiai vonatkozások.
1.1.2. Vízgazdálkodási vonatkozások.
1.1.3. Természetvédelmi vonatkozások.
1.1.4. Mezőgazdasági és erdészeti vonatkozások.
1.1.5. Egyéb gazdasági összefüggések (pl. települések vízellátása, turizmus, energiafelhasználás, stb.).
1.2. Néhány külföldi ország-tanulmány begyűjtése és összefoglalása, amelyek hasonló célkitűzésekkel készültek.
1.3. Négy klímaváltozási forgatókönyv (szcenárió) elkészítése Magyarország természeti viszonyaira kidolgozva.
1.3.1. Tartósan megmarad a jelenlegi országos éves középhőmérséklet és az utóbbi évek éghajlati anomáliáinak gyakorisága.
1.3.2. Az ország éves középhőmérséklete + 1.5 Celsius fokkal emelkedik, de nem változik az utóbbi évek éghajlati anomáliáinak gyakorisága.
1.3.3. Tartósan megmarad az ország jelenlegi éves középhőmérséklete, de jelentősen gyakoribbak lesznek az éghajlati anomáliák.
1.3.4. Az ország éves középhőmérséklete + 1.5 Celsius fokkal emelkedik és jelentősen gyakoribbak lesznek az éghajlati anomáliák.

Az 1.1. és 1.2. pontok végrehajtása alapvetően adatgyűjtést jelent. Az 1.3. pont (a négy klímaváltozási forgatókönyv) összeállítása önálló kutatási tevékenységet jelent.

Közreműködők: Az ELTE, a Debreceni Egyetem, Veszprémi Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, az MTA Meteorológiai Tudományos Bizottság, az Országos Meteorológiai Szolgálat, egyéni szakértői szinten.

A javasolt négy forgatókönyv paramétereinek végleges meghatározását az illetékes szakértők végzik el. Ennek során alapul veszik az IPCC regionális modelljeinek főbb megállapításait.

Határidő: A projekt jóváhagyásától számított 5-6 hónap. A sürgősséget az indokolja, hogy a későbbi szakértői tanulmányok ezekre az ismeretekre támaszkodnak. A szcenáriók kidolgozásánál el kell érni, hogy a kutatók széles körben elfogadható konszenzusra jussanak. Ez azonban nem jelentheti, hogy egy-két évig vitatkozzanak az érintett szakértők, mert akkor a projekt nem hajtható végre 3 év alatt.

A forgatókönyv-módszer lényege, hogy milyen lehetséges időjárási események valószínűsíthetők. A gyors válaszadási, vagy a megelőzési stratégiáknak ugyanis minden lehetséges problémára ki kell terjedniük.

A klímaváltozási forgatókönyvek összeállítása nem új feladat a hazai szakirodalomban.

A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Meteorológiai Szolgálat 1991-ben publikálta „Az éghajlat változékonysága és változása” című kiadványt. Ebben már szerepeltek klímaváltozási forgatókönyvek a vízgazdálkodás (163. oldal) és az agrárgazdaság (177. oldal) esetén.

2. Hozzájárulásunk a globális éghajlatváltozáshoz, a kibocsátások mérséklésének lehetőségei
2.1. Magyarország jelenlegi CO2 kibocsátása, a csökkentés módozatai.
2.2. CO2 lekötés a biomasszában, különös tekintettel az erdőkre.
2.3. A többi üvegház-hatást kiváltó gázok (pl. metán, dinitrogén-oxid stb.) kibocsátásának helyzete Magyarországon, a csökkentés módozatai.

A 2. pont elsősorban adatgyűjtést, azok tudományos igényességű szintézisét, továbbá a mérséklési stratégia alapjainak meghatározását jelenti. Ennek során figyelembe kell venni a Nemzeti Kutatás - Fejlesztési Programokban folyamatban lévő olyan projektek eredményeit, amelyek tematikailag kapcsolódhatnak a jelen projekt célkitűzéseihez. Hasonló eljárást kell alkalmazni a hamarosan jóváhagyásra kerülő Nemzeti Környezetvédelmi Program II. dokumentum klímaváltozási témái esetében.

Közreműködők: Szakminisztériumok (KvVM, GKM, FVM), továbbá egyes kutatóintézetek, környezetvédelmi társadalmi szervezetek, egyéni szakértői szinten.

Határidő: 2003. december 31.

3. Hazai beavatkozási lehetőségek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésére.

(A készülő tanulmányok alapul veszik a négy klímaváltozási forgatókönyv megállapításait.)

3.1. Mező- és erdőgazdálkodás
3.1.1. Növénytermesztés, növénynemesítés
3.1.2. Rét- és legelőgazdálkodás
3.1.3. Kertészeti ágazat
3.1.4. Erdőgazdálkodás
3.1.5. Mezőgazdasági vízgazdálkodás
3.1.6. Vetőmag termesztés és vetőmag tartalékolás
3.1.7. Takarmánynövény termesztés és takarmány tárolás
3.1.8. Szabadföldi állattartás lehetséges problémái
3.1.9. Az ártéri gazdálkodás lehetőségei és korlátai
3.1.10. Korai termésbecslési eljárások továbbfejlesztése
A 3.1. pont teljesítésekor olyan tanulmányok készülnek, amelyek a klímaváltozási forgatókönyvek alapján prognosztizálják a várható hatásokat, és egyúttal javaslatokat állítanak össze a válaszadási cselekvési programokra. A kidolgozás során a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célkitűzéseinek megvalósítását tartják szem előtt. A tanulmányokon belül a 7 nagytáj speciális adottságai differenciált mérlegelésre kerülnek.

Közreműködők: Akadémiai, továbbá egyetemi kutatóintézetek, Szent István Egyetem, Debreceni Egyetem, Kaposvári Egyetem, Veszprémi Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Szarvasi Mezőgazdasági Főiskola, Erdészeti Tudományos Intézet, egyéni szakértői szintén.

Határidő: 2004. június 30-ig folyamatosan.

3.2. Természetvédelem és klímaváltozás
3.2.1. Jogszabályokkal védett területek lehetséges problémái
3.2.2. Érzékeny Természeti Területek, a NATURA 2000, és az Ökológiai Hálózat lehetséges problémái
3.2.3. Klímaváltozás hatásai a madárvonulásokra és a vadon élő állatokra
3.2.4. A mező- és erdőgazdaság termelési folyamatainak és a biodiverzitás védelmének összehangolási lehetőségei
3.2.5. Természetes életközösségek, populációk tűrőképessége, illetve válaszadása klímaváltozás esetén.

A korábbi MTA–KÖM együttműködési 3. sz. projekt térképsorozatai felhasználásra kerülnek a jelen projekt keretében.

A 3.2. pont teljesítésekor olyan tanulmányok készülnek, amelyek a klímaváltozási forgatókönyvek alapján prognosztizálják a várható hatásokat, és egyúttal javaslatokat állítanak össze a válaszadási cselekvési programokra. A kidolgozás során a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv célkitűzéseinek megvalósítását tartják szem előtt

Közreműködők: MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, KvVM Természetvédelmi Hivatala, a KGI, a területi természetvédelmi szervezetek, Magyar Természettudományi Múzeum, természetvédelmi társadalmi szervezetek, Szent István Egyetem, Kaposvári Egyetem, Debreceni Egyetem, egyéni szakértői szinten.

Határidő: 2004. június 30-ig folyamatosan.

3.3. Speciális tudományos problémák
3.3.1. Gazdasági növények klímaérzékenységének vizsgálata matematikai módszerekkel.
3.3.2. Növények abiotikus stressztűrő hatásainak lehetőségei (hidegtűrés, fagytűrés, hőtűrés, aszálytűrés, stb.)
3.3.3. Klímaváltozás hatása a kártevők és kórokozók elterjedésére.
3.3.4. Tájak földhasználati problémái, különös tekintettel a belvizes területekre.
3.3.5. Tájak földhasználati problémái, különös tekintettel az aszályos területekre.

A 3.3. pontban leírt feladatok kisebb vagy nagyobb volumenű kutatómunkát igényelnek. Az eredményeket összegző tanulmányokban foglalják össze.

Közreműködők: MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Szent István Egyetem, AGRO-21 Programiroda, egyéni szakértői szinten.

Határidő: 2005. június 30.

3.4. Vízgazdálkodási feladatok
3.4.1. Klímaváltozás hatása a talajok víztároló képességére.
3.4.2. A klímaváltozás hatása a felszíni és felszínalatti vízfolyásokra.
3.4.3. A klímaváltozás hatása a vizek terhelhetőségére és az öntisztulásra.
3.4.4. Árvizek, belvizek és az aszály hatása a kis vízgyűjtőkre különböző klímaváltozási forgatókönyvek esetén.
3.4.5. Települések várható vízellátási gondjai klímaváltozás hatására.

A 3.4. pontban felsorolt témák kidolgozása értékelő és elemző tanulmányok készítését jelenti. Ennek keretében a várható változásokat és az alkalmazkodási stratégia főbb elemeit részletezik.

Közreműködők: TAKI, VITUKI, GKI, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, egyéni szakértői szinten.

Határidő: 2004. december 31.

3.5. Gazdasági és társadalmi következmények
3.5.1. A katasztrófavédelmi eljárások jobb összehangolása a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait csökkentő intézkedésekkel.
3.5.2. Klímaváltozás hatása a közlekedésre.
3.5.3. Éghajlati rendellenességek várható hatásai az idegenforgalomra.
3.5.4. A klímaváltozás hatásai a hazai energiafelhasználásra.
3.5.5. Az agrártámogatási rendszer módosításának szükségessége klímaváltozás esetére.
3.5.6. A természeti csapások kedvezőtlen hatásait mérséklő biztosítási rendszerek felülvizsgálatára vonatkozó javaslatok kidolgozása.
3.5.7. Javaslatok a klímaváltozásra vonatkozó tömegkommunikációs feladatokra.
3.5.8. Teljeskörű áttekintés a hazai intézményi rendszerekről, amelyek érdekeltek és érintettek a klímaváltozás hatásainak felmérésében, a károk elhárításában, és szükség esetén javaslatok ezek korszerűsítésére.
3.5.9. Törvények és kormányrendeletek vizsgálata a klímaváltozás vonatkozásában, és indokolt esetben javaslat ezek módosítására.
3.5.10. A klímaváltozás és az éghajlati rendellenességek egészségügyi hatásai és következményei.

A 3.5. pontban felsorolt témák kidolgozása értékelő és elemző tanulmányok készítését jelenti. Ennek keretében a várható változásokat és az alkalmazkodási stratégia főbb elemeit részletezik.

Közreműködők: MTA Szociológiai Kutatóintézet, MTA Jogtudományi Intézet, VITUKI, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, OKI Környezetegészségügyi Intézete, Győri Egyetem, EMLA, illetékes szakigazgatási szervezetek, egyéni szakértői szinten.

Határidő: 2004. december 31.

4. Szintetizáló szakasz

2005. elején szakértői munkacsoportok alakulnak a kutatási eredmények és a tanulmányok javaslati részeinek szintetizálására, intézkedési ajánlások kidolgozására:
4.1. Természetvédelem
4.2. Gazdálkodási rendszerek a mező- és erdőgazdálkodásban.
4.3. Vízgazdálkodási feladatok.
4.4. Települések, különös tekintettel az energiagazdálkodásra.
4.5. Humán dimenzió (egészségügy, oktatás, ismeretterjesztés).

A szintetizáló munka során kidolgozzák az időjárási anomáliák káros hatásainak mérséklésére, felszámolására alkalmas gyors reagáló képesség rendszerének alapelveit, módszereit, illetve a már meglévő rendszerek továbbfejlesztési irányvonalait, országos és regionális szinten egyaránt.

Közreműködők: A szakterületek neves képviselői, illetve az államigazgatási, az önkormányzati, a vállalati és a civil szférában dolgozó szakértők egyéni meghívás alapján.

Határidő: 2005. október 31.

5. A projekt szervezeti és szervezési vonatkozásai

5.1. A projekt felügyeletét az MTA – KvVM közös bizottsága látja el.
5.2. A projekt operatív szervezői:
Láng István, Jolánkai Márton, Csete László.
5.3. A projekt végrehajtását Tudományos Tanács segíti.
A Tanács elnöke a projekt vezetője.
A Tudományos Tanácsba széles látókörrel rendelkező szakemberek hívandók meg a következő területekről:
– Meteorológia
– Agrár – meteorológia
– Hidrológia
– Informatika, matematika
– Természetvédelem, ökológia
– Növénytermesztés
– Növénynemesítés, stressztűrés
– Mezőgazdasági vízgazdálkodás
– Erdészet
– Agrárgazdaságtan
– Földrajz
– Környezeti szociológia
– KvVM szakmai képviselői: Faragó Tibor, Harkányi Kornél és Kovács Mátyás.

A Tudományos Tanács állásfoglalása alapján kerül sor a kutatási projektben feltáró vagy szintetizáló tanulmányokat készítő személyek, illetve a rövid lejáratú kutatást végző csoportok kiválasztására és felkérésére.

5.4. A projekt végrehajtásában részt vesznek:
- kutatóhelyek (intézetek, egyetemek)
- akadémiai bizottságok
- államigazgatási szervezetek
- társadalmi szervezetek
- egyéni szakértők.

5.5. A projekt pénzügyi kerete (megfelelő részteljesítés esetén) 3 x 35 MFt, melyet az MTA Kutatásszervezési Intézete kezel.

5.6. A két másik projekttel (környezetállapot, illetve vízgazdálkodás) rendszeres egyeztetést szerveznek a határterületek összehangolására.

5.7. Részjelentések készítése:

2003. december 31.
2004. december 31.
2005, december 31.

5.8. Összefoglaló zárójelentés készítés:

2006. március 30.

5.9. Nyilvános beszámoló és szakmai viták:

2004. február
2005. február
2006. május (záró konferencia)

5.10. Minden tanulmányt, illetve a végső szintézis részeredményeit nyilvános szakértői vitákon értékelik.

5.11. A tanulmányokat (vagy azok rövidített változatát) az AGRO-21 füzetekben publikálják (szerkesztő: Csete László).Ezen kívül más hazai vagy nemzetközi kiadványban is lehet leközölni az eredményeket.A projekt főbb eredményeiről 2006-ban könyvet publikálnak magyar, illetve angol nyelven.

A projekt eredménye
ˇ Remélhetően új, tudományos eredmények születnek az egyes részterületeken.
ˇ Átfogó elemzés készül a klímaváltozás várható hatásairól és következményeiről.
ˇ Komplex intézkedési javaslatokat állítanak össze a megelőzés és a kárenyhítés országos és tájanként rendszerére.
ˇ Tudományosan megalapozzák a kormányzati szféra stratégiai jellegű intézkedési elképzeléseit.

Láng István
projektvezető

2003. május 15. akadémikus