TÁJÉKOZTATÁS GYŐR KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL

2003. évről
TARTALOMJEGYZÉK

1 A TÁJÉKOZTATÓ CÉLJA 3
2 LEVEGŐMINŐSÉG 3
3 TALAJÁLLAPOT 5
4 VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM 6
4.1 IVÓVÍZ 6
4.2 SZABADSTRANDOK 6
4.3 HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS 6
4.4 HIDROLÓGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS 7
4.5 TALAJVÍZÁLLAPOTOK 7
4.6 BELVÍZMENTESÍTÉS - VÍZKÁRELHÁRÍTÁS 7
4.7 FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE A SZENNYVÍZBEVEZETÉSEK FÜGGVÉNYÉBEN 8
4.8 A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS HELYZETE GYŐR VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN BELÜL 9
5 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, HULLADÉKKEZELÉS 10
5.1 SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS 10
5.1.1 Műanyag 10
5.1.2 Papír 10
5.1.3 Üveg 11
5.1.4 Fém 11
5.2 KIEGÉSZÍTŐ SZELEKTÍVES PROGRAMOK 11
5.2.1 Komposztálható hulladékok gyűjtése 11
5.2.2 Lakossági gyűjtőpontok 11
5.2.3 Lomtalanítási program 13
5.3 HULLADÉKKEZELŐ ÉS -GYŰJTŐ MŰVEK 13
5.4 HULLADÉKGYŰJTÉS 14
5.5 ILLEGÁLIS SZEMÉTLERAKÓ HELYEK FELSZÁMOLÁSA 14
6 ZAJVÉDELEM 15
7 TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDTERÜLETGAZDÁLKODÁS 15
7.1 VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK 15
7.2 ZÖLDTERÜLET GAZDÁLKODÁS 15
7.3 ALLERGÉN NÖVÉNYEK 16

MELLÉKLETEK
TÁJÉKOZTATÁS GYŐR KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL
2003. évről

Tisztelt Közgyűlés!

Az 1995. évi LIII. tv. három fejezetében is (12. § (3), 46. § (1) e., 51. § (3) feladatként írja elő az önkormányzatok részére a tájékoztatást a település környezeti állapotáról.

E törvényi kötelezés alapján Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a település környezeti állapotára vonatkozó tájékoztatást az alábbiak szerint adja meg:
A tájékoztató a környezeti elemek, rendszerek állapotának ismertetésével készült az elmúlt egy éves időtartamra vonatkozó, az illetékes társhatóságoktól és szolgáltatóktól (Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Megyei és Városi ÁNTSZ, Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Győri Kommunális Szolgáltató Kft., Kisalföldi Erdőgazdaság Rt., Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság) beszerzett adatok alapján. Hosszútávon, ezek az adatok (évenkénti frissítésüket követően), képezik majd az önkormányzat környezetvédelmi információs rendszerének adatbázisát, melynek létrehozását a Települési Környezetvédelmi Program is előírja.
A tájékoztatás címzettje a település lakossága, ezért a Közgyűlés elé terjesztéssel kívánjuk biztosítani az anyag nyilvánosságát.
A környezet minőségét az egyes környezeti elemek (a levegő minősége, a felszíni és felszín alatti vizek, a talaj állapota, a hulladékok kezelésének módja, a zajvédelmi helyzet, a zöldfelületek, a természeti értékeink állapota) határozzák meg.
1 1. A TÁJÉKOZTATÓ CÉLJA

Győr város környezeti állapotáról készített tájékoztatónak nem lehet feladata a város környezetvédelmi problémáinak megoldása. A tájékoztató célja, hogy a lakosság részére olyan adatállományt szolgáltasson, amely alapján ismereteket szerezhetnek a település környezeti állapotáról.
A környezeti problémák megoldásának stratégiáját Győr Környezetvédelmi Programja és a város Környezetegészségügyi Akcióterve tartalmazza. Ezeknek a programoknak a végrehajtása azonban szintén nem nélkülözheti a mindig aktuális környezeti állapotról szóló tájékoztatót.
A tájékoztató összeállításához felhasznált adatok a Környezetvédelmi Irodán megtekinthetőek.
2 2. LEVEGŐMINŐSÉG

A város levegőminőségét fekvése, a klimatikus viszonyok és az emberi tevékenység együtt határozzák meg. Napjainkban az ipari tevékenység, a fűtés mellett az egyre növekvő közlekedés égéstermékei a leginkább meghatározóak a levegőterhelés tekintetében. Ezek összesített hatása az immissziós mérések adataival jellemezhető, amely adatok feldolgozottsága nem teljes körű, de a levegőminőség állapotát jól jellemzik:
Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 2003. évben a város 5 pontján mérte folyamatosan a 24 órás átlag koncentrációt jellemző szennyezőkomponensek, azaz kén-dioxid és nitrogén dioxid tekintetében, valamint 18 ponton mérték az ülepedő por szennyezettséget. A mérések eredményét az alábbi értékelő táblázatok tartalmazzák:

Kén-dioxid szennyezettség tekintetében a városra kiváló minősítés jellemző. A környezeti levegőben a légszennyezőanyag csak minimális koncenrációban fordult elő. Az éves határérték: 50 µg/m3.

Győr kén-dioxid szennyezettsége[50 µg/m3] (2003.01.01.- 2003.12..31.)
Megnevezés Marcalváros Szoc.Fogl. Tihanyi Á. út Orv.rendelő Jósika u. ÁNTSZ Nagy S. J. u. Cédrus patika Révfalu Szent-Györgyi A Szk. I.
átlag 5,9 6 7,5 4,9 7,6
határérték 50 50 50 50 50
határérték átlépés db 3 0 3 0 2
határérték átlépés % 1,8 0 1,8 0 1,3
Minősítés kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló


Nitrogén-dioxid tekintetében a városra szennyezett minősítés jellemző. A környezeti levegőben mért légszennyező anyag jelentős része a közlekedésből származik. Az éves határérték: 54 µg/m3, amely 2010. 01.01.-re fog csökkenni.

Győr nitrogén-dioxid szennyezettsége [54 µg/m3] ( 2003.01.01.- 2003.12.31.)
Megnevezés Marcalváros Szoc.Fogl. Tihanyi Á. út Orv.rendelő Jósika u. ÁNTSZ Nagy S. J. u. Cédrus patika Révfalu Szent-Györgyi A Szk. I.
átlag 32,6 56,7 40,2 55,2 29,5
határérték 54 54 54 54 54
határérték átlépés db 13 24 28 79 9
határérték átlépés % 7,8 58,5 16,6 46,2 5,6
Minősítés jó szennyezett jó szennyezett jó


Ülepedő por tekintetében a városra szintén a szennyezett minősítés jellemző. A kialakult szennyezettség a meteorológiai és környezeti hatások együttes következménye. az éves határérték: 120 t/km2 × év.

Győr ülepedő por szennyezettsége [120 t/km2 × év] (2003.01.01.- 2003.12.31.)
Megnevezés Serfőző dűlő 2. József A. u. 32. Répce u. 8/b. Lázár V. u. 33. Jósika u. 6. Kálvária-Honvéd u. sarok
átlag 17,3 15 20,1 3,1 10,1 21,2
határérték 12 12 12 12 12 12
határérték átlépés db 7 4 6 0 4 7
határérték átlépés % 58,3 33,3 50 0 33,3 58,3
Minősítés szennyezett szennyezett szennyezett kiváló megfelelő szennyezett

Megnevezés Bercsényi liget Káptalan-domb Nagy S. J. u. 30 Kiskút. u. 44. Hédervári u. 6. Mártírok u.
átlag 13,6 22 8,7 10,6 12,7 12,7
határérték 12 12 12 12 12 12
határérték átlépés db 6 8 3 3 6 5
határérték átlépés % 50 66,7 27,3 25 50 45,5
Minősítés szennyezett szennyezett jó megfelelő szennyezett szennyezett

Megnevezés Bisinger sétány Szabolcska u . 3. Hűtőház u. Kunszigeti u. Tarcsay V. u. Bácsi u.
átlag 12,5 12,6 9,5 10,4 10,5 12,1
határérték 12 12 12 12 12 12
határérték átlépés db 4 4 3 4 5 4
határérték átlépés % 44,4 33,3 25 33,3 45,5 33,3
Minősítés szennyezett szennyezett jó megfelelő megfelelő szennyezett
3 3. TALAJÁLLAPOT

A Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat koordinálásában két ún. Talajvédelmi Információs Monitoring Pontot (TIM) működtet a talajvédelmi szakhatóság Győr város mezőgazdasági művelés alatt álló külterületén. A Győrből kivezető 1410 sz. közút közelében, a PANNON-VÍZ RT. ivóvíz nyerő kútjai mellett, valamint Győr-Ménfőcsanak térségében, a METRO-áruházzal szemben lévő földterületen. A TIM pontok vizsgálatára minden évben, azonos időszakban szeptember 15. és október 15. között kerül sor. Az eddig végzett széleskörű talajkémiai és fizikai helyszíni és laboratóriumi vizsgálatokról összefoglalóan az alábbiak fogalmazhatók meg:

• A mérési adatok alapján (melyek elsősorban fémekre és toxikus elemekre vonatkoznak) a tavalyi évhez hasonlóan megállapítható, hogy a város külső környezetében megfelelő a talaj minősége.
• A mezőgazdasági művelési- águknak megfelelő (szántó) hasznosításban lévő földterületeken, minden évben történt árutermelő növény termesztése.
• Az alkalmazott termesztés technológia, és a környezeti hatások, a termőföldek minőségében (1992 évben rögzített állapothoz viszonyítottan) változást nem okozott.
• A termőföldek tápanyag ellátottságában sem következett be számottevő változás, a N, P és K elemek talajban mért értékei, a „gyengén ellátott” kategóriába sorolható.
4 4. VÍZMINŐSÉG, VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM
1 4.1. Ivóvíz
Az ivóvíz minőségi követelményeinek, az ellenőrzés rendjének szabályozása értelmében az ivóvíz minőségét az üzemeltető Pannon-Víz Rt., valamint hatósági ellenőrzés keretében a megyei ÁNTSZ vizsgálta.
A megyei ÁNTSZ jelentési kötelezettségéből kifolyólag rendelkezik az üzemeltetői vizsgálatok eredményeivel is. Ezért a szolgáltatott víz minőségéről az összes vizsgálati eredmény birtokában tudnak tájékoztatást adni.
Győr város közigazgatási területén a közüzemi ivóvízhálózat 43 kijelölt pontjáról történtek mintavételek, amelyeket meghatározott ütemterv alapján az üzemeltető havonkénti, az ÁNTSZ pedig negyedéves gyakorisággal végezte.
2003. évben összesen 470 minta vizsgálata történt fizikai, kémiai és bakteriológiai paraméterekre.
Kifogásolt vízminőség leggyakrabban bakteriológiai eredetű volt. A vizsgálati eredmények bakteriológiai minőségét értékelve megállapítható, hogy az összes mintából:
megfelelő 93,4 %
kifogásolt 6,0 %
nem megfelelő 0,6 %

A vízminőség helyreállítására a szükséges intézkedések és azok végrehajtása (mosatás, fertőtlenítés, stb.) megtörténtek.
A közüzemi ivóvíz rendszeres kontrollja (üzemeltetői, hatósági), a szükség esetén tett intézkedések eredményeként városunkban a vízminőséggel összefüggésbe hozható egészségkárosodás nem fordult elő.
A lakosság egy része sajnos nem ellenőrzött, egyedi kutakból származó vizet fogyaszt. Az ÁNTSZ számára nem teljes körűen ismert a nem közüzemi ivóvízfogyasztók száma. Az elmúlt évben munkatervi feladatként megkezdődött a nem közüzemi ivóvízzel ellátott területek, egyedi kutas vízellátással érintett lakosok számbavétele.
2 4.2. Szabadstrandok
Győr város területén három természetes fürdő található, Aranypart I., Aranypart II., Kóvalter. A hivatalos nyitás május 31-én volt, előzetes laboratóriumi vizsgálat birtokában a strandok nyitásának közegészségügyi akadálya nem volt.
A Kóvalter június 12-i vizsgálati eredménye bakteriológiai szempontból nem megfelelő volt, így a fürdőzés megtiltásra került. A strand területén a fürdést tiltó táblát kihelyezték. A fürdési tilalom az egész idény alatt fennállt, mivel a fürdővíz minősége nem javult. Az egészségügyi szakemberek tájékoztatása alapján jelentős változás csak egy komolyabb mederátöblítést követően volt várható, amely azonban az aszályos időjárás miatti alacsony vízállás következtében a fürdési idény alatt nem történt meg.
Az Aranypart I. és az Aranypart II. strandok vízvizsgálati eredményei az egész idény alatt megfelelő, illetve kiváló minőségűek voltak.
3 4.3. Hidrometeorológiai helyzetértékelés
A tavalyi év csapadékösszege országos átlagban is kevés volt, így Győr-Moson-Sopron megyében is. Győrben 415 mm csapadék volt, így a város és környékén 120 mm körüli csapadékhiány halmozódott fel, a legszárazabb hónap a február és a március volt. (Az idei évben eddig átlag feletti csapadék volt és a hosszú távú meteorológiai prognózis alapján június végéig átlag feletti csapadék várható.)
4 4.4. Hidrológiai helyzetértékelés
Folyóinkon az egész nyár folyamán jóval átlag alatti vízállások és vízhozamok alakultak ki, jellemzésüket a következőkben adjuk meg:
A Dunán egész évben kisvizi állapotok uralkodtak, árvíz nem alakult ki. A tavasz-nyár folyamán már nagyon alacsony vízállások (és vízhozamok) voltak, a havi középvízhozamhoz viszonyított arány 40-60 % között alakult. Jellemző, hogy a folyón a március-augusztus közötti maximális vízhozam 2.770 m3/s volt (igen alacsony érték).
A Mosoni-Dunába táplált vízmennyiség egész évben megfelelt a Szigetközi vízpótló rendszer szabályzatában leírtaknak, sőt a nyári aszály-kárelhárítás miatt ennél több is érkezett. A Rába folyó torkolata feletti átlagvízhozam 39m3/s volt. Jellemző értékek:

Bácsa - 2003 legkisebb vízállása - 36 cm szeptember 28-án
2003 legnagyobb vízállása 385 cm január 6-án.

A Rába folyó napi átlag vízhozama folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Jellemző, hogy a folyón május-augusztus közötti maximális vízhozam mindössze 20 m3/s körül alakult. Jellemző értékek:

Győr- 2003 legkisebb vízállása 24 cm szeptember 28-án
2003 legnagyobb vízállása 390 cm január 6-án.
5 4.5. Talajvízállapotok
Győr város és térségében a talajvizek szintje a törzshálózati kutak adatai alapján a 2003. év elején, januárban és februárban adódott a legmagasabbnak. Február, március hónapoktól a talajvíz szintje egységesen csökkent, melynek mértéke változó (0,5 – 2,0 m). A negatív irányú változás általában az év végéig jellemző volt. Helyenként október hónaptól pozitív irányú változások is történtek.
A város É-i, ÉK-i részén a talajvízszint terep alatti mélysége változó volt (Nagybácsa: átlag 1,8 m; Kisbácsa: átlag 4,62 m). Az éves talajvízszint csökkenés közel másfél méternek adódott (Sárás 2695. sz. kút 144 cm, Kisbácsa 2696 sz. kút 132 cm, Nagybácsa 2697 sz. kút 146 cm).
A település ÉNY-i térségében a talajvíz szintje a terep alatt átlagosan 3,5-4,0 m között adódott. Legmagasabb értéket szintén év elején, január hónapban regisztráltak, a terep szintjétől 2,7-3,5 méteres mélységben. Az év folyamán itt is nívócsökkenés tapasztalható, melynek mértéke 100-180 cm közötti (Győr 1904 sz. kút: 78 cm, Győr 1903 sz. kút: 188 cm, Győrújfalu 2668 sz. kút: 176 cm).
A város D-i és K-i részein mindössze 80-100 cm a talajvízszint ingadozása (Győrszemere 1039 sz. kút: 80 cm, Győrújbarát 1044 sz. kút: 79 cm, Hecsepuszta 1050 sz. kút: 55 cm, Győrszentiván 3084 sz. kút: 104 cm).
Fenti talajvízszint ingadozások a korábbi években is tapasztalhatóak voltak. Az előző évhez képest helyenként az éves maximum, ill. minimum értékek 10-30 centiméterrel kisebbnek adódtak. A város É-i részén, ahol a Mosoni-Duna jobban érezteti hatását, az év végére a talajvízszintek az eddig mért legkisebb értékek körül alakult ki.
6 4.6. Belvízmentesítés – vízkárelhárítás
A hóolvadás időszakában a belvízelvezető csatornák és árkok nyomvonalán állandó felügyeletet biztosított a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.: a jégdugók és egyéb szennyeződések azonnal eltávolításra kerültek. A zsilipek és átemelő telepek a megadott üzemelési rend szerint működtek.

Esőzések alkalmával az elvezető rendszereken helyszíni bejárásokkal és a dugulások azonnali megszüntetésével biztosították a vizek zavartalan lefolyását.
Az I-II-III. számú tározótavak területén az elburjánzott növények jég feletti részén a szükséges nádkaszálási munkák elvégzésre kerültek. Az I. számú tó vizéből – a túletetés miatt – hattyútetemeket kellett eltávolítania jég felolvadását követően.
Az Adyvárosi és József Attila ltp. tározótavak területén a hínárvágással sikerült a tavak vízminőségét megvédeni, ezáltal a mederben algavirágzás nem következett be. Az elhinarasodás megakadályozása érdekében egynyaras amur halivadék (5.000 db) telepítésére is sor került. A belterületi belvízelvezető csatornák kaszálása és iszapolás két alkalommal, a külterületi csatornaszakaszok kaszálása kettő alkalommal történt meg.
7 4.7. Felszíni vizek minősége a szennyvízbevezetések függvényében
Marcal folyó: A Rába folyó legjelentősebb mellékvízfolyása a megye területére már a szennyezőanyag terhelések miatt szennyezetten érkezik. A vízfolyás minősége az elmúlt évhez képest nem változott, csak a mikrobiológiai szennyezettség csökkent osztályozásban is kimutatható mértékben.
A Marcalt a Felügyelőség területén a törzshálózati mintavételi szelvény alatt a Téti kistérségi szennyvíztisztító telep és a Koroncói Konzervüzem szennyvízkibocsátása közvetetten terheli.

Rába folyó: A Rába folyó győri torkolati szakaszán jellemző a tápanyagdúsulás, ami 2003. évi kisvizes nyári időszakban ismét eutrofikus – eupolitrofikus állapot kialakulásához vezetett és a mértékadó klorofill-a tartalom miatt „szennyezetté” (IV. osztály) vált, egyébként a vízminőségi állapot az előző évi szinten maradt.
A vízfolyást a Felügyelőség működési területének felső szakaszán a Szanyi és Páli kistérségi-, valamint a répcelaki szennyvíztisztító telepek, továbbá két ipari üzem szennyvízkibocsátása terhelte. Ezek, valamint a Győr felett beömlő, bizonyos komponensek esetében szennyezettebb és nagyobb sótartalmú Marcal befolyásolták a Rába torkolati szelvényének vízminőségét.

Mosoni-Duna folyó: A Mosoni-Duna mesterségesen szabályozott vízellátása elsősorban a Győr feletti szakaszon befolyásolja a vízminőségi állapotot. A mecséri szelvényben a folyóvíz minősítése „tűrhető”, III. osztályú maradt, az előző évhez képest osztályváltozásban kifejezésre jutó javulás csak a mangán szennyezettség csökkenése miatt következett be az egyéb paraméterek csoportjában.
A mecséri szelvényben a Lajta folyó, valamint Mosonmagyaróvár tisztított és tisztítatlan közcsatornás szennyvízbevezetései, a Bezenyei és Hédervári kistérségi szennyvíztisztító telepek szennyvízkibocsátásai, valamint két mosonmagyaróvári és a dunakiliti konzerv üzem szennyvízkibocsátása befolyásolta a vízminőség alakulását.
A Mosoni-Duna Győr alatti, véneki szelvényében lényeges vízminőség változás az előző évhez képest nem történt, bár az oxigénháztartás tekintetében a szaprobiológiai állapot III. osztályra javult. Az előző évhez viszonyítva az egyéb paramétereknél pedig a mangán tartalom ismét növekedett, ezért osztályváltozással járó romlás következett be.
A korábbi évekhez hasonlóan a vízfolyás mecséri szelvényéhez képest a Győr alatti szakasz minősége a bakteriális szennyezettségen túlmenően mind az oxigénháztartás- mind a tápanyagháztartás mutatók tekintetében kedvezőtlenebb.
Ezt a vízminőség romlást legnagyobb részt a Győrnél betorkolló szennyezettebb Rábca és Rába folyók, valamint a csak részlegesen tisztított Győr városi szennyvíz bevezetése okozzák. A kunszigeti kistérségi szennyvíztisztító telep, valamint három győri üzem szennyvízkibocsátása fentiekhez képest kisebb mértékű terhelést jelentenek.

A felszíni vizek minősítését összegző adatlapot a 1. sz. melléklet tartalmazza.
8 4.8. A szennyvíztisztítás helyzete Győr közigazgatási területén belül
A felszíni vizekbe szennyvizet kibocsátó, rendszeresen ellenőrzött telephelyeket az alábbiak tartalmazzák.
A Mosoni-Duna Győr alatti folyószakaszán a szennyezőanyag-terhelés alakulását a Győr városi szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz kibocsátása határozza meg.
A győri szennyvíztisztító telep a felügyelőség működési területét érintő szennyezőanyag-kibocsátás tekintetében meghatározó, az egyes szennyezőanyagok vonatkozásában az összes terhelésnek jellemzően 35-65 %-át teszi ki. 2003-ban nem történt jelentős változás, a telep teljes kiépítésére ugyan vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik és a II. ütem engedélyezése folyamatban van, az önkormányzat ISPA támogatást nyert el, azonban a kivitelezés a vizsgált évben sem kezdődött meg. A telep iszapkezelő és komposztáló műtárgyai környezeti hatásvizsgálat kötelesek, engedélyezési eljárásuk megkezdődött.
Itt jegyezzük meg hogy 2004. március 18-i alapkőletétellel kezdetét vette a szennyvíztisztító telep beruházás kivitelezése.

A Rába Rt. Reptéri Telephelyén 2003. március 24-27 között a telephely II. számú kifolyóján csőtörésből eredő (rendkívüli) vízszennyezés történt. A vízszennyezés miatt az Iparcsatornán a ÉDUKÖVIZIG vízminőség védelmi készültséget rendelt el. Az üzemzavart elhárították.
A kommunális szennyvizek közcsatornába kerülnek, míg a hűtővizeket két csatornán, 258 és 602 m3/d megosztásban az Iparcsatornába vezetik, parti bevezetéssel. A hűtővizek tisztítás nélkül kerülnek a befogadóba, illetve az I. sz. kifolyó előtt olajfogó akna került beépítésre.
Az I. sz. kifolyón át vezetik el a Tungsram és a PET Kft. csapadékvizeit, a II. sz. kifolyón csak a saját telephely hűtővizeit /öntöde, hűtőtorony, Szerszámgyár/ vezetik el. Az I. bekötőcsatornáról az AUDI lekötött.

A Győri Szeszgyár és Finomító Rt. befejezte szennyvizeinek közcsatornára kötését, így a Mosoni-Dunába csak csapadékvizet és használt hűtővizet bocsát ki. A csapadékcsatornán elvezetett hűtővíz és hűtőtoronyi szennyvíz szennyezése megszűnt.

Az ATEV Rt. Győri Gyárában a szennyvíztisztító rendszerbe ívszitát építettek be és műhelyfelújítást végeztek.

5 5. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS, HULLADÉKKEZELÉS
9 5.1. Szelektív hulladékgyűjtés
A szelektív hulladékok gyűjtésére szolgáló szelektív gyűjtőszigetből 2003. évben 126 állt a lakosság rendelkezésre, részben a rongálások, részben a lakosság kérésére történt áthelyezések okán. A szigetek mellett és környezetében megjelenő szemét mennyisége csökkenő tendenciát mutatott.

A begyűjtött és értékesített hulladék mennyiségek 2001. évtől történő alakulását az alábbi táblázatok mutatják:

Szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége (tonnában) frakcionként
Megnevezés 2001** 2002 I .félév 2002. II. félév 2003. I. félév 2003. II. félév Összesen Megoszlás (%)
parír 82 60 145 127 197 611 43,1
műanyag 49 38 50 70 91 298 21
fehér üveg 41 45 74 73 65 298 21
szines üveg 26 31 43 47 58 205 14
fém 0 0 1 1,5 2,2 4,7 0,3
összesen 199 487 731,7 1417 100
** 8 hónap adatai alapján

Szelektíven gyűjtött hulladékok értékesítése (tonnában) frakcionként
Megnevezés 2001** 2002. 2003. Összesen Megoszlás (%)
parír 82 205 316 603 44,9
műanyag 30 28 175 233 17,3
fehér üveg 41 119 138 298 22,2
szines üveg 26 74 105 205 15,3
fém 0 1 3,7 4,7 0,3
összesen 179 427 737,7 1343,7 100
** 8 hónap adatai alapján

1 5.1.1. Műanyag
A begyűjtött műanyag flakon (2003-ban 175 tonna) mennyisége június vége és szeptember közepe között a legmagasabb. A jelentős mennyiségű műanyag flakon keletkezésének oka feltehetően az iskolai nyári szünet és a melegebb időjárás miatti italfogyasztás.
A Dísznövénytelepre szállított laza műanyag hulladékot folyamatosan válogatták és a bálázott PET flakonokat a Lamba Rt., illetve a Plastway Kft. felé értékesítették.
A gyűjtés megkezdése óta felhalmozódott vegyes műanyagos bála értékesítésére jelenleg nincs lehetőség. A hasznosítók műanyag fajtánként szakosodnak, ezért a vegyesen bálázott anyagot nem tudták feldolgozni. További probléma a háztartási vegyi anyagokat tároló flakonok értékesítése, hiszen ezen anyagok mosása során keletkező szennyvíz veszélyes anyagnak minősül, mely a feldolgozás költségeit nagyon megnöveli.
A begyűjtött műanyag csomagoló anyagból a válogatás során átlagosan 2% hulladék kerül a hulladéklerakó telepre.

2 5.1.2. Papír
A szelektív kezelés során az első negyedévben került a legkevesebb papírmennyiség összegyűjtésre.
A papírgyűjtő edényekbe a lakosság által elhelyezett újság jelentős részét hátrányos helyzetű hajléktalanok kigyűjtik. A begyűjtött teljes mennyiség (2003-ban 316 tonna) a Horváth Papírhulladék Felvásárló vállalkozás koroncói telepére került, aki bálázás után újrahasznosítóhoz szállította.
A tapasztalatok szerint a begyűjtött hulladék 50 %-a karton, 20 %-a egyéb csomagoló anyag, 30 %-a újságpapír és egyéb papírhulladék.

3 5.1.3. Üveg
Az üveghulladék szelektív gyűjtési adatait hetente elemezve jelentős ingadozásokat nem lehet tapasztalni, azonban a szigetekben jelentkezett üveg mennyisége csak kisebb mértékben növekedett.
A begyűjtött üveghulladék (2003-ban fehér üveg 138 tonna, színes üveg 105 tonna) közvetlenül az átvevőhöz került, az Arany Kentaur Bt. sashegypusztai telephelyére.
Az általunk begyűjtött csomagolási üveghulladék 90 %-a volt újrahasznosítható.

4 5.1.4. Fém
Az ÖKO-Pannon Kht. ösztönzésére 30 gyűjtőszigeten 2002. június elején beindították a lakosságnál keletkező fém anyagú hulladékok szelektív gyűjtését. A kihelyezett edények 500 literesek. A speciális bedobó nyílásnak és a folyamatos lezárt állapotnak köszönhetően nem vezettek a szigetek szemetesedéséhez. A fémgyűjtőkbe helyezett hulladék (2003-ban 3,7 tonna) azonban csak 70 %-os tisztaságú volt. Az edények válogatását követően a tiszta hulladék az Alcufer Kft. Reptéri úti telepére kerül.

10 5.2. Kiegészítő szelektíves programok
5 5.2.1. Komposztálható hulladékok gyűjtése
Győr teljes közigazgatási területén 2003. március közepétől a kerti és kertészeti eredetű komposztálható hulladékok gyűjtése meghatározott járatterv szerint került elvégzésre.
2003-ban összesen 7.066 tonna kertészeti eredetű hulladék került összegyűjtésre.
2002. év adataival összehasonlítva közel egyharmadával több kerti eredetű komposztálható hulladék került összegyűjtésre az elmúlt évben.
2003 évben ismételten Ménfőcsanak városrész területéről szállították el legnagyobb mennyiségben kerti eredetű hulladékot, összesen 1.693 m3-t
Megállapítható, hogy a lakosság körében egyre jobban elterjedt és megkedvelt ez a gyűjtési forma.
Mint minden évben, tavasszal és ősszel keletkezett a legtöbb kertészeti eredetű hulladék (pl. gyümölcsfa-, málna-, szőlő-, stb. nyesedékek).
A kerti hulladékgyűjtés utolsó fázisaként a falevélhullás kezdetekor térítésmentesen osztott papírzsákokat a Kommunális Szolgáltató Kft.. Összesen 4.775 db papírzsákot vett igénybe a lakosság lombgyűjtés céljából.
A kerti eredetű hulladékok gyűjtése 2003. november közepén fejeződött be városunk területén.
6 5.2.2. Lakossági gyűjtőpontok
A Győri Kommunális Szolgáltató Kft. az elmúlt évben is biztosította a lakosságnál keletkező, elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd és veszélyes hulladékok ingyenes átvételét.
A kialakított hulladékgyűjtő pontok helyszínei:

l Kisbácsán a Kalapács út és a Szitásdomb út kereszteződésében
l Győrszentivánon a Homoksori út végén a buszforduló mellett
l Pápai úti Szeméttelepen.

A lakosságnál keletkező hulladék szelektíven történő begyűjtése – felügyelet biztosítása mellett – 9 db különböző frakció gyűjtésére szolgáló nyitott konténer (papír-, fém-, zöldhulladék, műanyag, üveg, építési hulladék, darabos lom, gumiabroncsok, veszélyes hulladékok) kihelyezésével térítésmentesen történt a kialakított hulladékgyűjtő pontokon.

A hulladékgyűjtő pontok létesítésével elérendő cél az újrahasznosításra alkalmas frakciók termelésbe történő visszaáramoltatása, ezáltal a feldolgozóipar nyersanyagszükségletének, és az ártalmatlanítandó mennyiségek csökkentése, a hulladéklerakó élettartamának növelése, a háztartásokból kikerülő veszélyes hulladék szervezett különgyűjtése.

Gyűjtőpontok területére beszállított hulladék mennyisége 2003 évben: összesen 13.990 m3, az alábbi táblázat szerinti bontásban:
Gyűjtőpontok területére beszállított hulladék mennyiség (m3)
Anyagfajta Bácsa Szentiván Pápai út Összesen
műanyag 72 66 9 147
üveg 21 33 3 57
fém 3 21 30 54
zöld 114 60 42 216
papír 170 105 610 885
gumi 21 18 3 42
lom 786 675 4.620 6.081
zsid 381 348 5.748 6.477
veszélyes 13 7 11 31
Összesen 1.581 1.333 11.076 13.990

A gyűjtőpontok területe a kívánt célnak megfelel, a lakossági beszállítás teljesíthető és a konténerek ürítése biztonsággal elvégezhető.
A gyűjtött hulladékok hasznosíthatósága azonban még nem teljes körű. A műanyag hulladékok között nagy mennyiségben jelentek meg a jelenleg hasznosíthatatlan lom jellegű hulladékok (műpadló, kerti bútorok, játékok, szennyezett fóliák). Az üveg hulladék teljes mértékben külön gyűjthető és közvetlenül az átvevőhöz szállítható. A fémhulladékokat két csoportba lehet osztani. az egyikbe a súlyuknál vagy anyaguknál fogva értékesebbek, míg a másikba az apróbb, lom jellegű fémhulladékok tartoznak. Az értékesebb anyagokat vállalkozó szállította el, míg az apróbb vashulladékot az átvevő vásárolta meg. A zöldhulladék a Dísznövénytelepre került, ahol komposztálási célból deponálták. A papírhulladék szintén s Dísznövénytelepre került válogatásra, majd a szelektív gyűjtés keretében az átvevő telephelyre szállították el. A gumi hulladék a hulladéklerakó út-, valamint kazettaépítési munkálatainál kerül beépítésre. Az építési törmelék pedig a lerakó közlekedési útjainak megszilárdítását szolgálja. a veszélyes hulladékot a szeméttelepen átválogatás után az ártalmatlanítóhoz juttatták el.

7 5.2.3. Lomtalanítási program
Önkormányzati rendelet alapján belterületeken évente egy alkalommal, zártkertes területeken pedig évente két alkalommal szükséges a lomtalanítást elvégezni. A lomtalanítási program első szakaszaként a zártkerti, kertvárosi területeken képződött limlom került elszállításra – március 22-én és 29-én – Sáráspuszta, Rabkert, Góré-dűlő, Pós-domb, Fehérvári úti, Banai úti kertek és a Győrszentiván kertváros területeiről.
Győr város egész területére kiterjedően a lomtalanítási program egy új rendszerben került megszervezésre, melynek során hat hétvége – 2003. július 4-5., július 11-12., július 18-19., július 25-26., augusztus 1-2., valamint augusztus 8-9. - igénybevételével valósult meg a limlomok összegyűjtése.
A program harmadik szakaszaként az őszi időszakban – szeptember 27-én – Sáráspuszta, Rabkert, Góré-dűlő és Pós-domb területekről történt meg a kihelyezett lom elszállítása.
Október 4-én a lomtalanítási program befejezéseként Győrszentiván, Fehérvári út – Banai út – Régi Szentiváni út zártkertek területén végeztük a lomtalanítást.
2003 évben a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. az előzetes terveknek megfelelően teljesítette a Győr városban a Lomtalanítási programot, melynek során a begyűjtött hulladék mennyisége (kg):

Győr belterület összesen: 1.202.290
Zártkert összesen: 33.490
Lomtalanítás mindösszesen: 1.235.780

2003 évben a kertvárosi területeken másfél, míg a városi területeken kétszeresére nőtt a kihelyezett lom mennyisége 2002 évhez képest. A városrészenkénti adatok alapján megállapítható, hogy Újváros, Likócs és Nádorváros területén 3,5 szeresére nőtt a lom mennyisége, míg Belváros, Kismegyer és Adyváros területén kihelyezett lom kismértékben (20%-al) növekedett. 2003 évben a legtöbb lom Nádorvárosban és Szabadhegyen (József A. ltp.), a legkevesebb pedig Pinnyéden került összegyűjtésre.
Az egy lakosra eső begyűjtött lom mennyisége átlagosan 9-10 kg/fő. Ettől lényegesen eltér Belváros, Adyváros és Nádorváros városrészek adata 5-6 kg/fő értékkel, valamint Bácsa, Likócs, Pinnyéd 30-45 kg/fő értékkel.
Városunk lakosai átlagosan a lomtalanításkor 100 l/fő hulladékot helyeztek ki elszállítás céljából.
A lakosság tájékoztatása ebben az évben az előzőnél sokkal hatékonyabb volt. A lomtalanítás kezdete előtt minden esetben felhívást tett közzé a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. a sajtóban, megjelölve a lomtalanító városrészt, valamint a lomtalanítás szabályait.
11 5.3. Hulladékgyűjtő és -kezelő művek
Győr városban két hulladéklerakó található. A települési szilárd hulladéklerakó: Győr, Pápai út; valamint az inert hulladéklerakó: Győr, Sashegypuszta. A két lerakóra vonatkozóan a felülvizsgálati dokumentációt az üzemeltető elkészítette, ezek elbírálása a Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen folyamatban van.
Hulladékgazdálkodási szempontból hatóságilag kiemelten kezelt a Győri Hulladékégető Kft. tevékenysége, amely égetéssel ártalmatlanít veszélyes, és nem veszélyes hulladékot.

12 5.4. Hulladékgyűjtés
A Pápai úti Hulladéklerakó telepre beszállított hulladék mennyiségek 2003-ban:

Megnevezés Mennyiség (m3) Mennyiség (tonna)
Ipari eredetű nem kommunális hulladék: 174.000 32.000
Törmelék, föld: 40.000 45.000
Lakossági ingyenes beszállítás: 12.000 5.000
Zugszemét: 2.150 1.726
Úttisztítás során keletkező hulladék: 3.456 1.724
Egyéb városüzemeltetési munkák során keletkező hulladék: 7.190 1.614
Kommunális hulladék lakossági - Győr: 314.000 30.500
Kommunális hulladék lakossági - vidék: 250.000 25.500
Lom: 26.500 2.762
Ipari eredetű veszélyes hulladék: 9.100 6.900
Komposztálható hulladék: 3.900 800
Összesen: 842.296 153.526

Sashegyi törmelék lerakóba 2003. évben összesen 48.688 m3 hulladék került beszállításra.
13 5.5. Illegális szemétlerakó helyek felszámolása
Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése 405/2000. (VII. 21