A Kisalföld október 6-i számában megjelent „Hová kerül a veszélyes hulladék?” c. cikket az alábbiakkal szeretném kiegészíteni.
A lerakásra kerülő hulladékok „méregtelenítése” az Országos Hulladékgazdálkodási Terv egyik legfontosabb célkitűzése. A veszélyes és mérgező anyagok kivonása érdekében a jogszabályok a helyi önkormányzatoknak a különgyűjtési kötelezettség megszervezését írják elő - a hulladéktermelő polgároknak pedig (papíron) egyenesen megtiltják, hogy veszélyes hulladékokat csempésszenek bele a kukákba.
Ehhez képest maradjunk a cikknél és nézzük a győri valóságot (ami országosan jellemző helyzet). A becslések szerint a győri háztartásokban évi 551 tonna veszélyes hulladék keletkezik, aminek azonban csupán 0,06 százaléka kerül szervezett begyűjtésre. A 545 tonnányi maradék kicsiny hányada a háztartások elfekvő készlete, nagyobb része azonban a tiltás ellenére a Pápai úti szeméttelepen végzi. Amihez hozzájön a többi 70 településről idehordott, mennyiségében legalább még ennyi veszélyes hulladék…
És mivel a szeméttelep alatt műszaki védelem nincs, csak idő kérdése, hogy a kioldódó veszélyes anyagok mikor jelennek meg a talajban, a közeli kiskertek fúrt kútjaiban, növényzetében vagy a Holt Rába vizében. Végül pedig az emberekben…

A fentiek miatt Győrben környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból is különösen fontos feladat (lenne) egy hatékony veszélyes hulladék begyűjtési rendszer működtetése. Egyik technikailag lehetőség ehhez a hulladékgyűjtő udvarok működtetése. Kb. 15 darab, lakosság által könnyen elérhető zárt udvar kellene, ami Győrnek egy sincs. A cikkben emlegetett öt „gyűjtőpont” fontos ugyan, de egyik sem felel meg a jogszabályban előírt minimális műszaki követelményeknek és csak a veszélyes hulladékok egy részét fogadja. A lakosság beszállítási kedvét lohasztja, hogy kieső helyen vannak és hogy - a pápai úti kivételével- csak hétköznap délután négyig vannak nyitva (!).
A másik lehetőség a veszélyes hulladékok speciális járművel történő „járatos begyűjtése”. A győri önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződésben a KOMSZOL Kft. azt vállalta, hogy „évente egy alkalommal térítésmentesen gondoskodik a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékok gyűjtéséről, elszállításáról, ártalmatlanításáról.„ A szemétdíjba ezt ugyan szorgalmasan be is építik – a szervezett begyűjtés azonban rendre elmarad.

A cikk hírt ad egy nemrég lezajlott iskolai elem-gyűjtő versenyről is. Az összegyűlt két és fél tonna szép eredmény, ráadásul jó helyre kerül, hiszen cikk szerint az elemekért „a feldolgozást végző vállalat félévente érkezik és az aszódi lerakóra viszi”. A statisztika mást mond: a KOMSZOL Kft. 2002-ben összesen 1200 kg., 2003-ban pedig 1393 kg. szárazelemet gyűjtött és tárolt – mert nem szállította el tőle senki.
Az iskolai elemgyűjtés főleg tudatformálás szempontjából fontos. Ilyeket mi is szerveztünk - amíg azt a jogszabály megengedte. Ebből azonban versenyt csinálni nem jó, mert az arról szól, hogy ki tud több veszélyes hulladékot „termelni”, vagy szülei munkahelyéről a suliba behordani. Mi pedig a megelőzés fontosságát próbáljuk a gyerekekkel és a felnőttekkel megértetni.
Hogy inkább ne is legyen hulladék. Erről (is) szól a nemrég megjelent „Hulladék ABC” kiadvány, ami egyesületünk Tanácsadó Irodájától ingyen beszerezhető.