Nyilatkozat

Egyesületeink üdvözlik a Győrben összegyűlt önkormányzatok képviselőit, akik – helyi kezdeményezésre- október 27-én és 28-án megtárgyalják a beruházásokkal kapcsolatos társadalmi részvétel és kommunikáció problémáit.

A nyilvánosság tájékoztatása és döntéshozatalba való bevonása a működő demokrácia része.
Ha a beruházással érintett közösségek megfelelő időben nem rendelkeznek elégséges információval, akkor sérül a részvételi (beleszólási) jog, esély sincs a lakosság és a környezet hosszú távú érdekinek megjelenítésére. A beruházás állandó konfliktusforrást jelent (l. hulladékégető Győr-Bácsán). A szabályozott közösségi részvétel viszont javíthatja a hatósági döntések színvonalát, azok végrehajtási esélyeit és növeli a lakosság környezettudatosságát.

A téma elméleti hátterét a Lokal Agenda 21 tisztázta, irányt mutatva a helyi önkormányzatoknak a lakossággal való egyeztetési/párbeszéd folyamat megindításához.
A 2001. évi LXXXI. törvénnyel kihirdetett Aarhusi Egyezmény a közösségi részvétel jogintézményének nemzetközi jogban már meglévő elemeit és garanciáit foglalta egységbe.
Az Egyezmény szerint a társadalmi részvételt a tervezett beruházás korai fázisától, folyamatosan kell biztosítani. Tehát nem a döntés után, hanem már előtte. Amikor még van alternatíva és van reális esély, hogy a döntéshozók érdemben mérlegelik a lakosság részéről felmerült javaslatokat, érveket. Ehhez folyamatos, kétoldalú kommunikációra van szükség, ahol meghatározó szerep jut a szabad, független és kritikus médiának.

A folyamatos lakossági tiltakozások, helyi (elutasító) népszavazások azt jelzik, hogy hiába a kiváló elméleti-jogi alap, ha azokat az érintettek nem ismerik, vagy nem akarják alkalmazni. A beruházásokkal kapcsolatos rendezési tervekben, döntésekbe a lakossági részvétel ma sokszor formális, az információkat az önkormányzatok visszatartják, a civil környezetvédő szervezetekkel való együttműködésük módja szabályozatlan. Jellemző mindez az ország legnagyobb uniós pályázataként emlegetett Győr, Moson, Sopron Hulladékgazdálkodási Rendszerre is. A Rendszer szakmai tervezése, a technikák kiválasztása, a beruházási helyszínek kijelölése mögül teljesen hiányzik a társadalmi konszenzus. Logikus következménye (eddig) a sashegyi „hulladékelbánó mű” elleni növekvő lakossági tiltakozás, de a kapuvári önkormányzat átrakóállomást elutasító döntése is. A sajtóhír szerint a Rendszer EU-s pályázati anyagát már leadták, ahhoz 560 közgyűlési határozatot hoztak és dokumentum 15 kilót nyom. Véleményünk szerint a részvételi demokráciát nem darabban és nem súlyra mérik. A térség lakosságának joga lett volna a döntésekben való részvételre - az elmaradt kétoldalú kommunikációt pedig nem lehet utólag, közpénzen kiadott diadaljelentésekkel és propagandakiadványokkal pótolni.

Nem vitás: a demokrácia időigényes dolog. A nyilvánosság bevonásával azonban a döntéshozó időben megismerheti a mérlegelésben releváns indokokat, a konkrét beruházással szembenálló jogos egyéni érdekeket. Csak így van esélye arra, hogy az önkormányzatok teljesítik küldetésüket, megalapozott döntéseikkel valóban a közérdeket (közjót) szolgálják.

Győr-Sopron-Mosonmagyaróvár, 2004. október 25-én.

Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr
Castanea Környezetvédelmi Egyesület, Sopron
Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület, Mosonmagyaróvár