A terv a Rába gyár egykori 55 hektáros területének beépítési elképzeléseit tartalmazza. Mintegy 6000 új lakás építését, többnyire 5-6 szintes házakban, illetve a Mosoni-Duna felé 15 db. tízemeletes épülettel. A területre tervezett szolgáltató létesítmények: folyóparti zöldparkok, kikötő, klub, templom, irodaépületek, kiállító ház, 2 db. benzinkút és újabb bevásárlóközpont(ok). Számuk vitatott.

Vélemény:

Mind városszerkezeti, mind környezetvédelmi szempontból alapvetően egyetértünk a Rába Rt. jelenlegi területének lakóterületi célú hasznosításával. A "belvárosi funkció" kiterjesztésének szándékát azonban – a már meglévő adottságok figyelembe vételén túl – összhangba kell hozni a már folyamatban lévő 1999-073 sz. módosítási terv célkitűzéseivel, városszerkezeti, építészeti és funkcionális elvárásaival. Ilyen szempontból sajnálatos, hogy a tervkészítés jelzett prioritásai között pont az egyik kiemelt szempont, a tervezési terület és a folyó harmonikus kapcsolata, szinte meg sem jelenik a tervdokumentációban.

Sajnáljuk, hogy a városközpont fejlődését, jövőjét jelentősen befolyásoló folyamat kapcsán, a dokumentáció nem vizsgál valós alternatívákat. Ugyan a tervek közt két alternatíva szerepel, mindez azonban abban merül ki, hogy a volt Rába gyár területen egy, vagy két nagy méretű bevásárlóközpont kerüljön kialakításra 30000 vagy 80000 négyzetméter területen. Különösen sajnálatos ez annak tükrében, hogy a Városépítési Iroda együttműködve a Széchenyi István Egyetemmel és több győri építésszel, több éve dolgozik a Rába területre tervezett „Ökocity” programon.

Fontos lenne, hogy a város fejlődésére nagy hatással lévő fejlesztési folyamatok ne a beruházói érdekek alapján, hanem a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok együttes, és valós figyelembevételével, szakmai alapokon induljanak el. Sajnáljuk, hogy az alternatívákat az jelenti, hogy a területen egy vagy két bevásárlóközpont épüljön, hiszen így alapjainál elhibázott a fejlesztés iránya, s nem tud érdemben párbeszéd kialakulni a részletekhez kapcsolódóan. A területen – noha az előírásoknak valószínűleg megfelel – elenyészően kicsi a zöld területek aránya. A hullámtéri galériaerdők mellett, csak a közlekedési tengelyek mentén elhelyezésre kerülő zöld sávok, fasorok kisebb, másra nem alkalmas területek és zöldtetők kerülnek számításba. Ez utóbbiak, mivel magántulajdonban lesznek, valószínűleg hasonló sorsra jutnak, mint néhány bevásárlóközpont zöldterületébe beszámított gyeprács zöld felülete, amely természetesen a megépülés után gyorsan kipusztult. Hasonlóan borítékolható az utak menti zöldfelületek sorsa, mivel a várható gépkocsi használat növekedése előbb, vagy utóbb biztosan parkolóvá alakítja őket (hasonlóan több területhez Győrött, ahol a 70-es években a kor előírásai szerint méretezett parkolószám sajnos húsz év múltán kevésnek bizonyult, így új parkolók kellettek, és mindezt csak a zöldterületek rovására tudták megoldani). Ezzel természetesen nem azt szeretnénk mondani, hogy keskenyebb közlekedési tengelyek legyenek, csak arra szeretnénk utalni, hogy több zöldfelület kerüljön kialakításra (bár egy park kialakítása anyagi alapon valószínűleg tényleg meg nem térülő beruházás).

A dokumentáció vizsgálja egy bevásárlóközpont várható forgalomnövelő, ezáltal környezetterhelő voltát, s arra a megállapításra jut, hogy a beruházás a hibahatárokat figyelembe véve 0-20%-os forgalomnövekedéssel jár. A vizsgálattal kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
- A dokumentum miért 7000 m2 eladóterületre végzi a számításokat, milyen adatok alapján számolta ki, hogy az 50000 vagy 30000 m2 bevásárlóközpontnak 7000 m2 az eladóterülete?
- A számításokat a dokumentáció többször becsült adatokból kiindulva végzi. A külső szakértőnk bevonásával végzett vizsgálat azonban egy ilyen méretű bevásárlóközpont a tervezett helyszínen (a meglévő adatok figyelembevételével) 30-50%- os növekedést prognosztizál.

Megítélésünk szerint erre az értékes területre egy újabb, előre prognosztizálhatóan súlyos környezeti ártalmakkal terhelt belvárosi bevásárlóközpontot telepíteni szakmai tévedés. A lakóterület speciális kereskedelmi, szolgáltatási funkcióit véleményünk szerint elláthatják a pár száz méterrel odébb lévő – környezetvédelmi szempontból kevesebb problémával terhelt – INTERSPAR és BAUMAX áruházak. Ilyen nagyságrendű kereskedelmi létesítmények beerőszakolása egy most kialakítandó lakóterületre felesleges és jelentős környezetterhelést jelent, hiszen az általa indukált célforgalom jelentős zaj-, por- és levegőszennyezést okoz. Így környezetvédelmi szempontból leértékeli a területet, és alapvetően lerontja azt az előnyt, ami elérhető (lenne) a terület funkció-váltásával.

Konkrét javaslataink:

1. A tervezett bevásárlóközpont(ok) elhagyása és annak helyén lakó- vagy zöldövezetek kialakítása, a szabályozási tervek jelölései szerint Kbe jelű helyett Lt vagy Z besorolás

2. Az építési övezet határa és a 14-es út közé eső terület (védőtávolság) növelése, az aktív zajvédelmi lehetőségek kihasználása a tranzit gépjárműforgalom egyidejű csökkentése mellett.

3. A lakóterületen belüli zöldterületek arányának jelentős növelése, különös tekintettel a meglévő zöldterületek pontos feltárására és megóvására.

4. A környezetalakítási munkarésznél kiemelten szükséges kezelni a zöldfelületek védelmét és jelenlegi gyárterület közismerten súlyosan szennyeződött talajának cseréjét.

Latmann József
elnök


A fenti véleménnyel a Hulladék Munkaszövetség egyetért és azt a következőkkel egészíti ki:

1. A városrésznyi méretű beruházás méreténél, városszerkezeti súlyánál fogva akkor is igényelné a komplex megközelítésű (környezeti-társadalmi-szociális-kereskedelmi) megelőző hatásvizsgálatot, ha a területen az általunk is támogatott Ökocity program szerint került volna megvalósításra. Meggyőződésünk, hogy az Ökocity terv elvetésével a város nagy lehetőséget szalasztott el. A tervben bemutatott változat ugyanis inkább emlékeztet egy Kunbéla III. projektre, mint egy ökológiai elvek és elvárások mentén tervezett „zöld városrészre” – megvalósíthatóságát fokozott szakmai körültekintéssel kellene előkészíteni. Sajnos ennek körvonalait nem látjuk. Látunk viszont sűrű beépítést, sok betont, két újabb benzinkutat és egy zavaros bevásárlóközpont-koncepciót.

2. A valós környezeti hatások megjelenítéséhez elégtelennek tartjuk a becsült adatokat és nem értjük, hogy a Budai út – Mártírok úr térségében még nem végezték el a közlekedési illetve ipari üzemek környezeti terhelésével kapcsolatos megalapozó méréseket. Ez így megkérdőjelezi a várható terhelések értékelhetőségét. Az egész beruházásból a Győr-Plaza szakmai anyaga köszön sajnos vissza. Ott is becsült adatok alapján dolgoztak és a létesítmény okozta valós forgalomnövekedést, környezetterhelést azóta sem ellenőrizték. A tervezési területen keresztirányban megjelenő új közút nyomvonalát és annak rendeltetését és várható hatásait háttér információk nélkül értékelni nem tudtuk.

3. A terv érthetetlen módon nem veszi figyelembe a területbe ékelt Szeszgyár(ak) által okozott környezetterhelést, holott a gyár(ak) által okozott levegőszennyezés visszatérő konfliktusforrás a gyár és a lakosság között. Nem jelennek meg a gyárak fejlesztési tervei. Megnyugtató megoldást az iparterület megszüntetése jelentene, erre vagy a kialakítandó védőtávolságokra utalást javaslat szinten sem látunk.

Szilágyi László
elnök