A Győr M. J. Város önkormányzat közgyűlése 2004. október 15–én fogadta el a város hulladékgazdálkodási tervét. A terv elkészítésére annak idején az önkormányzat saját közszolgáltatóját a Győri KOMSZOL Kft.-t kérte fel - aki a munkával egy másik vállalkozót bízott meg. Így történt, hogy a város és a környék településének terveit a pécsi székhelyű ÖKO-Trade Kft. készítette el, kb. 11 millió + ÁFA áron.

Egy települési hulladékgazdálkodási terv a település sajátosságaihoz, környezetvédelmi programjához, környezeti-társadalmi jövőképéhez igazodóan hat évre fogalmazza meg a fenntartható hulladékgazdálkodás helyi prioritásait, feladatait. Megtervezi ezek végrehajtási/fontossági sorrendjét, biztosítható forrásait és a végrehajtásban szerepet játszó szereplők (önkormányzat, gazdálkodó szervezetek, közszolgáltató, lakosság, civil szervezetek) közötti hatékony munkamegosztást.
A terv készítése és végrehajtása tehát egyaránt társadalmi konszenzust feltételez. Ha másért nem hát azért, mivel a települési hulladékokkal kapcsolatos feladatok jelentős része a lakosság által finanszírozott (kötelezően igénybe veendő) közszolgáltatások kategóriájába tartozik.

A fenti elvárások és jogszabályi előírások ellenére a fenti három szerv közül Győrben egyik sem tartott lakossági fórumot, az elkészült tervezetét társadalmi vitára nem bocsátotta, a helyi társadalmi szervezetek véleményét előzetesen nem kérte ki.

A társadalmi szervezetek már csak a kész anyagot ismerhették meg, annak „kihirdetés előtti végső egyeztetési szakaszában”. Ennek ellenére, a terv fontosságára való tekintettel a REFLEX, a Hulladék Munkaszövetség és a Zöld Erő Egyesület egy kilenc oldalas, több mint száz változtatási javaslatot tartalmazó véleményezési anyagot juttatott el a tervet tárgyaló Környezetvédelmi Bizottsághoz. Jellemző, hogy a közgyűlési előterjesztés ekkor már készen volt…
A győri Környezetvédelmi Bizottság a közös „civil” beadványt érdemben nem tárgyalta, javaslataink a témát napirendre tűző közgyűlés elé már be sem kerültek. Habár az ülésen Bárány képviselő úr felhívta a figyelmet a társadalmi részvétel fontosságára, az előterjesztő (Németh Zoltán képviselő) és a tervért felelős KOMSZOL Kft. igazgató (Kovács Barnabás) gúnyosan utasította vissza a „zöldek” közreműködési szándékát és szakértelmét.
A társadalmi egyeztetés nélkül készült, súlyos szakmai hibákkal terhelt hulladékgazdálkodási tervet az előterjesztésnek megfelelően megszavazta és hatályba léptette (51/2004. (X.15.) ÖK. sz. rendelet).

A nyilvánosság kizárásával készült terv miatt a Reflex Egyesület törvényességi kérelmet terjesztett elő a Közigazgatási Hivatalnál. A Hivatal a kérelemnek helyet adott, a jogsértést megállapította és T-1870/2005 sz. átiratával kezdeményezte a rendelet hatályon kívül helyezését és a tervkészítéssel kapcsolatos eljárás teljes megismétlését.
Indoklása szerint „egyértelműen megállapítható, hogy a közgyűlés nem biztosította a hulladékgazdálkodási terv előkészítése alatt a törvényben előírt nyilvánosságot.”
Az önkormányzat eljárása során sérti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. sz. törvény, az Aarhusi Egyezményt kihirdető 2001. évi LXXXI. törvény garanciális rendelékezéseit és figyelmen kívül hagyja az Alkotmánybíróság témához kapcsolódó határozatait.

Így történt, hogy a győri önkormányzat képviselő testülete rendeletét a következő (március 24-i) ülésén kénytelen volt visszavonni. Igaz, akkor sem akadt olyan képviselő, aki önkritikát gyakorolt volna. Természetesen nem ők hibáztak, hanem a folyton akadékoskodó „zöldek”. Nem vitás, mi felelünk mindenért. A Reflex, a Humusz és a Zöld Erő Egyesület tehet arról, hogy az önkormányzat ilyen színvonalon alkot jogot és ilyen szinten tudja le a környezetet és a demokráciát.
Most már csak az a kérdés, hogy a megismételt eljárás költségeit ki fizeti és miből?