A tájékoztatón elhangzottak alapján egyesületünk az alábbi levelet fogalmazta meg:

Címzett          E.ON Erőművek Kft.

                        Katona Zoltán

                        1051 Budapest, Roosevelt tér 7-8.

Másolat          Észak-dunántúli Környezetvédelmi,

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Gönyű Község Önkormányzata

Tárgy              Gönyű térségében tervezett 400 MW-os erőmű

Tisztelt Katona Zoltán!

Az E.ON Erőművek Kft. 2006. december 13-án tájékoztatót szervezett a térség természet-
és környezetvédő szervezeteinek a Gönyűre tervezett 400 MW-os
erőmű-beruházással kapcsolatosan. A találkozóról sajnos nem készült
emlékeztető, így egyesületünk az ott elhangzottak alapján az alábbiakat tartja
fontosnak írásban is megerősíteni:

A Reflex Környezetvédő Egyesület szakmailag
megalapozatlannak, túlzó léptékűnek és az előadáson nem kellően
alátámasztottnak tartja a Gönyűre tervezett 400 MW-os erőművet. A telepítés
ellentmond a hasonló fejlesztések egyik legfőbb érvének a decentralizációnak.
Míg egy kisebb teljesítményű erőmű szállítási vesztesége csak 1-2%, addig a
Gönyűre tervezetté elérheti a 10%-ot is. Emellett fogyasztói igény hiányában az
erőmű által termelt hő jelentős része veszendőbe megy, a Duna vizét, mint
hűtővizet, felmelegítve ökológiai változásokat okoz a folyó élővilágában. 

A helyszínen az alábbi kérdéseket tettük fel, és kaptunk ígéretet a teljesítésére:

1. Szeretnénk részletes tájékoztatást kapni, a beruházó milyen egyeztetéseket folytatott az állammal, annak szakmailag illetékes szerveivel (Magyar EnergiaHivatal) a beruházással kapcsolatban. Az erőmű hogyan – milyen típusú ellátóként – kapcsolódik a hazai villamosenergia-ellátó rendszerbe. Az erőmű hogyan jelenik meg a kapcsolódó nemzeti fejlesztési programokban, folyamatokban. Mi indokolja a jelentős kapacitású erőmű megépítését. 

2. Az eseményen a beruházó úgy tájékoztatta a részvevő szervezeteket, hogy a tájékozató
önkéntes, hivatalos engedélyezés eljárásnak nem része. Ez megkérdőjelezhető. A
beruházás ugyanis – várható környezeti hatásai miatt – a 2001. évi LXXXI tv.
(Aarhusi Egyezmény) hatálya alá tartozik, így a társadalom döntéshozatalban
való részvételét is ennek megfelelően kell(ett volna) szervezni. Ennek része
(illetve része lett volna) a nyilvánosság korai fázisban történő bevonása,
"amikor az összes választási lehetőség még nyitott". Ha ez előzetesen
sajnos el is maradt, legalább utólag szeretnénk részletes tájékoztatást kapni
arról, hogy a beruházó milyen alternatív lehetőségeket vizsgált meg az erőművi
beruházással kapcsolatban és a vizsgálatnál milyen – a gazdaságosságon
túlmutató szakmai, környezetvédelmi, társadalmi – szempontokat vett figyelembe?

Az előadás általános jellege és megkésettsége miatt a tájékoztatást nem tudjuk elfogadni a
beruházáshoz kapcsolódó döntéshozatalban törvényileg előírt érdemi
egyeztetésnek.

Győr, 2006. december 19.                                                               

Lajtmann Csaba                                                     
programfelelős