Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az EU által biztosított, közel 8000 mrd Ft értékű fejlesztési hozzájárulásból ma az újonnan csatlakozott országok között is kirívóan alacsony mértékben támogatja a megújuló energiaforrások elterjedését. Teszi ezt akkor, amikor a klímaváltozás még a szkeptikusok bőrén is közvetlenül érzékelhetővé vált, amikor a 85 %-ban az orosz gáztól függő lakosság energiaellátását továbbra is komoly veszélyek fenyegetik. Teszi továbbá mindezt az EU forrásaiból akkor, amikor az EU a fent említett problémák miatt elkötelezte magát a megújuló energiaforrások arányának drasztikus növelése, és a gáztól való függőség csökkentése mellett.

<>A megújuló energiaforrások alkalmazásának jelentősége összetett:

-          a mára már a legértetlenebb szemlélők számára is nyilvánvaló klímaváltozás egyik ellenszere, a szélsőséges időjárásért főként felelős fosszilis energiahordozók kiváltója;

-          alkalmazásával csökken Magyarország és az EU függése a bizonytalan hozzáférésű külső energiaforrásoktól, főleg az orosz gáztól, olajtól, növekszik a térség biztonsága;

-          helyben, megújítható módon előállítható, javul a külkereskedelmi egyensúly (amiben a fosszilis energiahordozók meghatározó szerepet töltenek be – az egyensúlyt rontó tényezőként);

-          helyes alkalmazásával hozzásegíti a térségeket a fenntartható fejlődés, az energetikai autonómia eléréséhez;

-          helyi előállításuk gazdák, vállalkozók bevételeit növeli a multinacionális vállalkozások helyett, így jó eséllyel ezen kiadások helyben maradásával a térségi gazdaságot fűtő bevételeket növelik egyben – ennek továbbgyűrűző hatása sok helyen a legjobb gazdaságfejlesztési eszköz;

-          a helyi előállítás biztos megélhetési lehetőséget jelent a helyi gazdák, földtulajdonosok számára, emellett növeli a foglalkoztatottságot, csökkenti a munkanélküliséget.

<>Ezen előnyöket felismerve az EU Akciótervet fogalmazott meg, ami szerint 2020-ra 20 %-ra kívánja növelni a megújuló energiaforrások részarányát, növelni akarja az erre jutó támogatásai mértékét. Jelzésértékű az is, ahogy az EU nem az atomenergia révén kívánja megoldani a klímaváltozás problémáját.  <>Magyarországon ma a megújuló energiaforrások aránya a villamos energiatermelésen belül – ahol már meghaladtuk a korábbi „bátor” vállalásunkat, a 3.6 %-t – ma alig 5 %. Az EU ide vonatkozó átlaga hamarosan eléri a 12 %-t! Magyarországon ez idő alatt még mindig a gáz biztosítja a lakossági energiaigények közel 85 %-t – mindezt mindenki számára láthatóan egyre rosszabb „ellátásbiztonsággal”, de egyre drágábban és egyre komolyabb klímaváltozási hatásokat okozva!  <>Mindezek alapján az Élőlánc Magyarországért - hasonlóan sok felelősen gondolkodó civil szervezethez, és ezen a területen érintett közösséghez, vállalkozáshoz – értetlenül fogadja, hogy a Kormány az EU által biztosított 8000 milliárd Ft támogatáson belül alig több, mint 3 % (!), azaz 191 839 812 Euro forrást tervez a megújuló energiaforrások elterjesztésére fordítani (Környezet és Energia Operatív Program, Kormány által elfogadott hivatalos változat szerint). Ezen támogatás 257 Ft/Euro árfolyamon számolva 49,3 mrd Ft, azaz teljes Magyarországra évente mintegy 7 mrd Ft jut a megújuló energiaforrások támogatására. Ez az összeg mind a már meglevő hazai igényekhez, mind az EU által elvárt 20 %-os érték eléréséhez, de még a korábbi erre fordított összegekhez képest is nagyon-nagyon alacsony érték!. Összehasonlításul: a Kormány a „Térségi elérhetőség javítására”, azaz közútfejlesztésre 1 132 012 001 Euró, gyorsforgalmi út fejlesztésre pedig további hozzávetőleg 2 000 000 000 Euró, azaz az előző kettőt összegezve közel  15 – ször ekkora keretet tervezett!  <>Felhívjuk a Kormány, azon belül is személyesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr, az EU források felhasználása tervezéséért és felhasználásáért felelős Bajnai Gordon kormánybiztos úr, és a környezet védelméért tisztje szerint felelős Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter úr figyelmét személyes felelősségükre az ügyben! Amennyiben Magyarország a 2013-ig tartó tervezési időszakban nem növeli ezen – az EU által 85 %-ban! – társfinanszírozott támogatási keretet, úgy a következő, 2014 – 2019-es, várhatóan már csak 5 éves, és várhatóan jelentősen csökkenő támogatási összegekkel bíró tervezés során már nem lesz lehetőség az EU 2020-ig kitűzött céljainak az elérése. Nem lesz ugyanakkor lehetőség az addigra várhatóan tovább erősödő szélsőséges időjárás által sújtott lakosság számára visszaforgatni az idő keretét, és már kevés lesz a sajnálkozás. Tenni akkor már nem lesz lehetőség. Tenni most kell!  <>Az Élőlánc Magyarországért követeli, hogy ne vegyék el a magyar emberektől a klíma védelméért, a saját biztonságukért való cselekvés lehetőségét, emeljék meg ezért a megújuló energiaforrásokra szánt támogatás mértékét legalább a környezetet, és a klímát egyértelműen romboló hatású közútfejlesztés szintjére!  <>Az Élőlánc Magyarországért felhívja ugyanakkor minden felelősen gondolkozó országgyűlési képviselő, és hazai politikai párt figyelmét, hogy a tőle telhető módon és eszközökkel gyakoroljon nyomást a Kormányra az ország, a lakosság, továbbá a természeti rendszerek és a földi klíma védelme érdekében!  Az Élőlánc Magyarországért felhívja továbbá az európai parlamenti képviselők figyelmét a hazai törekvésekre, és felkéri őket, hogy gyakoroljanak nyomást a Kormányra, hogy ne menjen szembe az európai hivatalos politikákkal, hiszen Magyarország 2004 május 1-je óta az EU tagjaként kötelezettségeket is vállalt magára – az elérhető támogatásokhoz való hozzáférés joga mellett.  Az Élőlánc Magyarországért felhívja végül a hazai sajtó figyelmét is ezen tényre, és mivel a hazai sajtó a Kormánynál naponta olvashatóan jóval érzékenyebb a klíma változásai, továbbá az ország ellátásbiztonságának romlása iránt, kéri, hogy ezen tényre lehetőségei szerint minél szélesebb közvélemény figyelmét hívja fel.  <>

2007. január 11.

Élőlánc Magyarországért