A Nyugat-Dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum a régióban működő környezet- és természetvédelmi szervezetek konzultatív hálózata. Működésünk során a régióban tervezett ún. nagyprojekteket is véleményeztük és véleményezzük környezeti fenntarthatóság szempontjából. Ilyen módon került látókörünkbe a Kis-Balaton „Vízvédelmi Rendszer II. ütem” tervezet, mint a KVVM kiemelt nagyprojektje. A projektet teljes mélységében nem ismerjük, hiszen információnk szerint jelenleg is folynak szakmai viták róla, de ismereteink jelenlegi szintjén is elegendő, hogy véleményt formáljunk a tervezetről.

Állásfoglalás a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer tervezett II-es üteméről
          

A projekt a Kis-Balaton II. ütem területének jelentős, akár 1 m-es elárasztásával szándékozik a Balaton vízminőségét javítani. A tó vízminősége fontos környezetvédelmi szempont, melyet mi is támogatunk, de úgy véljük, hogy egy környezetvédelmi célt nem lehet, nem szabad a természeti értékek veszélyeztetésével, sőt pusztításával elérni. Márpedig itt erről van szó, ugyanis a Kis-Balaton II. üteme (vagy másként a „régi” Kis-Balaton) ma, illetve a már ma is tapasztalható elárasztás előtt egy hatalmas mocsár- és lápvilág volt, amely az ilyen mértékű állandó vizű elárasztással megszűnne, hiszen fél vagy 1 m magas vízborítást a jelenlegi élőhelyek: magas sásosok, zsombékosok, rekettye füzesek nem bírnak ki, az eredeti vegetáció elpusztul az árasztás következtében. Ezt nem ellensúlyozza az sem, hogy helyükön összefüggő nyílt víz és újabb értékes, pl. madár-élőhelyek alakulnak ki. A természeti értékek, természeti területek nem csereszabatosak, egyik megszűntetése nem törvényesíthető egy másik létesítésével! Az ökoszisztéma egyes részeire nézve az árasztás szintén kockázatos lehet, a területen ugyanis ma több, fokozottan védett vagy speciális életkörülményeket igénylő faj (lápi póc, északi pocok, piros szitakötő, lápi acsa, stb.) él, amelyek érzékenyen reagálhatnak a környezeti változásokra. Így az elárasztás után fennáll a veszélye, hogy egyes védett vagy fokozottan védett fajok állománya lecsökken vagy kipusztulnak a területről.
           
A következő tényeket tartjuk fontosnak hangsúlyozni:
1. A Kis-Balaton mindkét üteme ma is a Balatoni Nemzeti Park fokozottan védett területe. Mint ilyen, - a természetvédelmi törvény értelmében - elsőlegesen természetvédelmi célokat kell szolgálnia.
2. A Kis-Balaton nemzetközi egyezmény alá tartozó ún. Ramsari Terület.
3. A Kis-Balaton Közép-Európa egyik legnagyobb megmaradt összefüggő zsombékos-sásos lápi élőhelye, NATURA 2000 terület.
4. A Kis-Balatonról a közelmúltban készült vegetáció-térkép, amely az élőhelyeket ábrázolja, melyből jól kikövetkeztethető, hogy egy mozaikos, sokféle mocsári- és lápi élőhely típust tartalmazó komplexum.
5. A jelenlegi vízvédelmi rendszer víztisztító hatását megítélni nem tisztünk, de információink szerint vegyes eredményt mutat, bizonyos előre tervezett tisztító hatásai legalábbis megkérdőjelezhetők.

Mindezek összefoglalásaként a következőt szeretnénk kinyilvánítani:

1. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy környezetvédelmi vagy konkrétan vízminőség javító célú beruházással fokozottan védett természeti területet és fokozottan védett fajt vagy fajokat veszélyeztessenek.
2. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ilyen hatalmas területen kísérletezzenek, hiszen a beavatkozás végleges eredményét, és hatásait előre nem lehet megmondani, így az kísérletnek tekinthető.
3. Mivel a vízminőség javító hatás is megkérdőjelezhető, nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy nem biztos eredményt adó projektre ilyen nagy összeget költsenek.

Mivel a Balaton vízminőségének javítása általunk is kiemelt cél, ezért javasoljuk, hogy ne ezt a szó szerint és átvitt értelemben is csővégi megoldást válasszák, hanem hasonló nagyságrendű forrásokat a vízszennyeződés megelőzésére és a valódi szennyezőforrások megszűntetésére fordítsák. Mivel a Zala vízgyűjtőjében pontszerű és diffúz szennyeződésről egyaránt szó van, ezért a következőket javasoljuk:

- A pontszerű szennyezőforrások felderítése, állandó biológiai és kémiai monitoring rendszer kiépítése végig a Zala mentén. A szennyezőforrások felszámolása, szükség szerinti tisztítóművek létesítése, azok hatékonyságának növelése.
- A diffúz szennyeződések általában a Zala völgyben, és a környező dombvidéken lévő intenzív mezőgazdasági használatból (szántók) erednek. A szennyezés megszűntetésének legcélszerűbb módja, ha a vízgyűjtőn, vagy legalább annak egy szűkebb, közvetlenül a folyó mentén lévő részén a területhasználatot, mezőgazdálkodást extenzív használatra állítják át. Ez a folyó menti területek (pl. 1 km széles sávban): az intenzív szántók gyepesítésével (ez legtöbbször a korábban itt lévő feltört gyepek helyreállítását jelenti), a meglévő gyepek vegyszer- és műtrágyamentes művelésével, a dombvidéki, meredek szántók őshonos fafajú erdősítésével lehetséges. Erre a korábbi Agrár-környezetvédelmi Program lehetőséget adott, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a területen mélyen az országos átlag alatt maradt a pályázási kedv. Mivel azonban ez a vízminőség-védelmi és természetvédelmi cél csak ezen tevékenységek megvalósulásával érhető el, elé kell menni a problémának, és a helyi földtulajdonosok, gazdák számára segítséget kell adni. Javasoljuk, hogy ez az övezet nevesített támogatást kapjon a Balaton vízminőségének javítására tervezett forrásból, egy ilyen léptékű és jellegű Kis-Balaton projekt erőltetése helyett.

Javaslatunkat minden elérhető fórumhoz eljuttatjuk, és kérjük támogatásukat, hogy egy értelmetlen és eredményeiben bizonytalan beruházás helyett egy valóban hatékony fejlesztés jöhessen létre.

Tisztelettel kérjük javaslatunk beépítését a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programba, és a kapcsolódó tervezési, programozási folyamatba.

Szombathely, 2006. október

Lajtmann Csaba
Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum
koordinátor

Az állásfoglalást készítette a Nyugat-Dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Környezeti Szakértői Műhelye

Az állásfoglalást támogatják:

Castanea Környezetvédelmi Egyesület; Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület;Csermely Környezetvédelmi Egyesület; CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület; Csödei Alkotótábor Alapítvány; Dráva Szövetség; Energia és Környezet Alapítvány; Fauna Alapítvány; Fótsomlyói Védegylet; Független Ökológiai Központ Alapítvány; Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület; Kerekerdő Alapítvány; Környezettudományi Központ Alapítvány; Lanius Természetvédelmi Egyesület; Levegő Munkacsoport; Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány; Magyar Madártani Egyesület Zala megyei helyi csoport; Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány; Magyar Természetvédők Szövetsége; Messzelátó Egyesület; Nemzetközi Polgári Liga; Nimfea Természetvédelmi Egyesület; Ökológiai Stúdió Alapítvány; Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért; Palocsa Egyesület; Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület; Pannon Természetvédő Szövetség; Pécsi Zöld Kör; Pilis Természetvédelmi Egyesület; Programváltozatok A Vidékfejlesztésre Civil Szövetség; Reflex Környezetvédő Egyesület; Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány; Védegylet; Zöld Kapcsolat Egyesület, Zöld Zala Természetvédő Egyesület

Tisztelt Varga Miklós Államtitkár Úr!

Szakmai állásfoglalásunkra megküldött válaszára az alábbi észrevételeket tesszük:

Levele bevezetésében feltételezi, hogy a projekttervhez kapcsolódó ismereteink részben elavultak. Vizsgálatainknál a társadalmi egyeztetésre bocsátott projekttervet véleményeztük, amennyiben ez az elmúlt néhány hónapban jelentősen változott, kérjük, biztosítsa szakértőink részére az elérhető legfrissebb verziót.  

Válaszában kiemelten jeleníti meg, „hogy a KBVR II. ütem befejezésének jelenlegi változatát rendkívül széleskörű, alapos szakmai vizsgálat sorozat és vízminőség-védelmi, természetvédelmi szakágazati egyeztetés sorozat előzte meg.” Mivel levele nem részletezi a folyamatokat, kérjük, biztosítson lehetőséget szakértőink számára, hogy megismerhessék, és másolatban megkaphassák a vizsgálatok és egyeztetések részletes dokumentációját. 

Államtitkár Úr sajnos számos konkrétan felvetett kérdésünkre nem reagált.

– Nem válaszolt javaslatunkra, hogy miért nem a teljes Zala vízgyűjtőn próbálják meg kezelni a vízminőség kérdését.

– Nem reagált arra sem, hogy az eddigi KBVR eredményei nem bizonyítottan és nem minden téren egyértelműen hoztak javulást.

– Nem reagált az általunk felvetett monitoring rendszer kezdeményezésére sem.

Összességében tehát továbbra is fenntartjuk a véleményünket, hogy a Balaton, Kis-Balaton, Zala vízminőségének javulását nem kizárólag, sőt nem elsősorban a torkolat közelében, a KBVR keretében kell kezelni, hanem a teljes vízgyűjtőn, ami nem feltétlenül jelent egyszeri hatalmas építési munkát, sokkal inkább hosszú távú, több tucat településre és több ágazatra szól átfogó, integrált tevékenység sorozatot. (Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, önkormányzatok stb.) Ami összességében nagyobb területet érint, de korántsem biztos, hogy több forrást igényel, mint a jelenlegi terv.  <>

Véleményünk szerint a KBVR fejlesztés – várható környezeti hatásai miatt – a 2001. évi LXXXI tv. (Aarhusi Egyezmény) hatálya alá tartozik, így a társadalom döntéshozatalban való részvételét is ennek megfelelően kell(ett volna) szervezni. Ennek része (illetve része lett volna) a nyilvánosság, a társadalmi szervezetek korai fázisban történő bevonása, "amikor az összes választási lehetőség még nyitott". Sajnos nincs tudomásunk arról, hogy ez megtörtént volna. Amennyiben zajlott ilyen folyamat, arról, kérjük, tájékoztasson bennünket. Emellett természetesen szívesen részt veszünk tájékoztató fórumokon, azonban ennek megszervezése és megvalósítása – ahogy azt a törvény is előírja – a projektfejlesztő feladata.  

Győr, 2006. december 18.

Lajtmann Csaba
koordinátor
Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum

Lajtmann Csaba                                                                             Iktatószám:  52-55/2007

elnök

Nyugat-dunántúli Regionális

Környezetvédelmi Fórum

lajtmann@freemail.hu

 Tisztelt Elnök Úr!

Újabb szakasza zárult le a 2007 és 2013 között felhasználható európai uniós fejlesztési források tervezéséhez kapcsolódó társadalmi egyeztetésnek. Az egyes ágazatok és régiók fejlesztési céljait és irányait meghatározó operatív programokkal kapcsolatban az év utolsó hónapjaiban Önökkel együtt több mint ezer szervezet juttatta el hozzánk értékes véleményét, építő javaslatait. Együttműködésüket ezúton is nagyon köszönöm. A beérkezett vélemények kivétel nélkül letölthetők és megismerhetők a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a www.nfh.hu internetes címen. Az írásos véleményezésen túl számos szakmai érdekegyeztető fórum is megvitatta az operatív programokat. E konzultációk emlékeztetőit az átláthatóság jegyében ugyancsak elérhetővé tettük a honlapunkon.

A beérkezett javaslatokat feldolgozva és azokat figyelembe véve 2006 decemberében véglegesítette a kormány az operatív programokat, melyeket december 21-én be is nyújtott az Európai Bizottságnak. Noha a brüsszeli egyeztetések várhatóan az év első felében zajlanak majd, a Bizottság befogadó nyilatkozata lehetővé tette számunkra, hogy már január végén megjelenhessenek a 2007 és 2013 közötti időszak első pályázati kiírásai, s megkezdhessük a magyar vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek számára elérhető, mintegy 7 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználását, szerte az országban.

A Környezet és energia operatív program (KEOP) véglegesítésekor az Önök által elküldött javaslatokat is figyelembe vettük.

A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. üteme a kormány által elfogadott, kiemelt projekt, ezért szerepel nevesítve az operatív programban. A megvalósítás hasznosságára, bizonytalan kimenetelére vonatkozó aggályával kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ún. nagyprojektek esetében megvalósíthatósági tanulmány és környezeti hatástanulmány készítése kötelező előírás. Ezek feladata, hogy kezeljék a végrehajtás sikerét veszélyeztető tényezőket, lehetőséget teremtve a kitűzött célnak megfelelő legjobb megoldás kiválasztására.

Ezúton köszönöm még egyszer az operatív programok véglegesítéséhez nyújtott segítségüket, közreműködésüket, értékes észrevételeiket. Egyúttal szeretném tájékoztatni Önöket arról is, hogy az uniós fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó társadalmi egyeztetés folyamata az operatív programok véglegesítésével sem zárult le. A kormány úgy döntött, hogy az operatív programokon belül két évre szóló akciótervekben rögzíti az egyes ágazatok konkrét feladatait, fejlesztéseit. A két évre szóló, ám évente felülvizsgálandó akciótervek tartalmazzák azt, hogy az adott operatív program céljaihoz illeszkedve a következő kétéves időszakban milyen nagyobb „központi” fejlesztéseket, konkrét beruházásokat valósítanak meg nem pályázati úton uniós forrásból. Emellett az akciótervek tartalmazzák azt is, hogy az adott ágazati vagy regionális operatív program keretében milyen területeken és milyen konkrét célokat szolgáló uniós pályázatok kiírása várható az elkövetkező hónapokban. A pályázati kiírásokat és az akcióterveket társadalmi-szakmai vitára bocsátja a kormány. Ebben a rendszeres és reményeink szerint interaktív egyeztetési folyamatban, ahogy eddig is, számítunk az Önök részvételére.

Budapest, 2007. február 22.

Tisztelettel:

 Bajnai Gordon