Vélemény Győr város felülvizsgált Hulladékgazdálkodási Tervéhez



Általános megjegyzések:

 

Ami a kétévente való felülvizsgálat jogi hátterét illeti: azt a Hgtv. 37.§-a az összes hulladékgazdálkodási terv vonatkozásában előírja. Talán nem véletlenül. Ehhez képest az egész felülvizsgálati intézményt komolytalanná teszi, hogy a OHT felülvizsgálata két éve késik – a regionális felülvizsgálat pedig erre vár. Pontosabban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2005. decemberében (!) tájékoztatott minket a regionális terv felülvizsgálatának megindításáról, de azóta semmi nem történt.

Egyébként szakmai nonszensz, hogy a tervek lépcsőzetes megalkotásánál a minisztérium annak idején a felülről való építkezést tartotta követendőnek – a mostani álláspont szerint viszont az OHT illetve a regionális tervek felülvizsgálatának elmaradása egyáltalán nem akadálya a helyi tervek felülvizsgálatának. Az egész jellemző a magyar hulladékgazdálkodást irányító (?) KvVM szakmai színvonalára.

 

Ehhez képest dicséretes, hogy Győr rászánta magát a felülvizsgálat elvégzésére.

 

Érthetetlen viszont a felülvizsgálat tartalma. A Terv készítésekor (2004), illetve kényszerű megismétlésekor (2005) a tervkészítő és megbízója a társadalmi szervezetekkel érdemben csak a terv I. (megalapozó) részét voltak hajlandók megtárgyalni. A terv II. és III. részével (célok, illetve cselekvési program) kapcsolatban akkor azt az ígéretet kaptuk, hogy majd a felülvizsgálat során jut rá idő. Az ezzel kapcsolatos részletes véleményünket a tervezők annak idején megismerhették, és most joggal vártuk az ott megjelölt észrevételeink figyelembe vételét, illetve bedolgozását. Ennek semmi nyoma.

 

Így azonban véleményünk szerint a tervnek (elsősorban a megelőzés mellőzése és a település jövőképének hiánya miatt) mindhárom része súlyos szemléletbeli hiányossággal terhelt. Továbbra is alapvető hiányosságnak tartjuk, hogy a tervben nincsenek prioritások - a cselekvési programban, az előírt szakmai feladatokban és azokhoz rendelt program-költségek címén pedig nem a település, hanem a Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer tervezési adatai (beruházásai, bonyolítási menetrendje) jelennek meg.

 

A felülvizsgálati anyagból megállapítható, hogy a tervkészítő szemléletbeli megközelítése az évek során mit sem változott, és nincs összhangban az OHT-ban és a Hgtv 1., 4 és 5.§-aiban  megjelölt célokkal, alapelvekkel és tevékenységi sorrenddel (és ezzel együtt a 75/442/EGK Irányelvvel).

Mi konkrétan a hulladék-megelőzés prioritásának érvényesítését hiányoljuk. Mégpedig sokadszor. A győri terv a hulladék-képződés megelőzésének agyonhallgatásával továbbra is a szelektív gyűjtésre, a képződő hulladékok újrahasznosítási-ártalmatlanítási feladataira koncentrál. Elmaradt annak világos megfogalmazása is, hogy az anyagában történő (értelmes) hasznosítás megelőzi a termikus hulladékmegsemmisítést.

Az előzmények alapján feltehető, hogy a tervkészítő a megelőzés lényegét nem is érti – ami viszont szerintünk szakmailag alkalmatlanná teszi megalapozott tervek készítésére.

 

A fentiek - és a 6. és 7. pont tényleges felülvizsgálatának elmaradása miatt - véleményünk az, hogy a tervező nem teljesítette a Hgtv. elvárásait és a hulladékgazdálkodási tervek tartalmáról szóló 126/2003. (VIII.15) Korm. rendeletben foglaltakat.   

 

Helyzetelemző - bemutató rész (2-5. pontok)

 

Kétségtelen, hogy a jelenlegi hulladékhelyzetet bemutató (I.) részben megjelenő konkrét adatok a Terv hasznára váltak. A korábbi terveket jellemző szakmai általánosságok és „nincs adat” jellegű táblázatok eltűntek, a jogszabályi hátteret bemutató rész is áttekinthetőbb.

 

Szomorú dolog, hogy elsősorban a környezetvédelmi hatóságok hibája miatt 2005-ös adatok nincsenek, a 2006-osak pedig sok helyütt indokolatlanul becsültek, vagy számítottak. Így mértékadó trendek nyolc évvel a Hgtv. hatályba lépése után sem állapíthatók meg. 

 

Van azonban, ahol a hiány egyértelműen a tervkészítőnek róható fel. Bár az anyag hivatkozása szerint a KOMSZOL a lerakásra kerülő szilárd hulladékok vonatkozásában évi négyszeri analízist végez, a hulladék tényleges összetételére vonatkozó adatok mégis hiányoznak Helyette vannak számítottak, de ezen belül sem jelenik meg a Győrben a szilárd háztartási hulladékokban jelen lévő veszélyes hulladékok mennyisége.

Pedig nem ártana tudatosítani azt a sajnálatos tényt, hogy Győrben a lakosságnak nincs lehetősége a veszélyes hulladékok különgyűjtésére, leadására. Így viszont (a behordottal együtt) évi kb. 6-700 tonna veszélyes anyag kerül lerakásra. Ami - figyelemmel a Pápai úti lerakó siralmas műszaki védelmére - több mint felelőtlenség! A tervkészítő sem ezt a problémát, sem az ezért való felelősség kérdését nem veti fel.

Nyilván nem véletlenül.

 

A megalapozó-helyzetelemző részével kapcsolatban egyebekben sajnos továbbra is aktuális a korábbi változtatásaink nagy része. Ismételten kérjük, hogy ehhez olvassák el és vegyék figyelembe a 2005. májusában készült szakmai anyagunkat (Javaslatok Győr város hulladékgazdálkodási tervéhez I. – helyzetelemző rész).

 

II – III. rész Célok, prioritások – cselekvési program (6-8. pontok)

 

A tervkészítő a 6. és 7. pontban összesen négy oldalon „intézi el” azt a részt, melyek a célok-prioritások vizsgálatára, kitűzésére hivatottak, illetve ahol a cselekvési programot kellene bemutatni. Holott pont itt kellene megjelennie a környezeti jövőképnek - hogy milyen életminőséget, környezeti feltételeket szeretne lakóhelyén látni az ott élő lakosság. Ha nem sikerül begyűjteni a legjobb stratégiák kialakításához szükséges információkat, ötleteket, helyi programokat, akkor nincs esély a lakossággal egyeztetett jövőkép kialakítására sem. Értelemszerűen hibásak lehetnek a célkitűzések, prioritások és az ahhoz kapcsolt feladatok is – végül pedig erősen csökken a Program végrehajtásának esélye.

 

Na, pont ezek a részek azok, melyeknek társadalmi megvitatását annak idején a tervező és megbízója megakadályozott. Ezt sem a 2004-es tárgyalásokon, sem a felügyeleti szerv javaslatára megismételtetett tervkészítés során nem voltak hajlandók napirendre venni. Nyilván okkal. 

Akkor ugyan azt az ígéretet kaptuk, hogy az elmaradt társadalmi egyeztetés majd a felülvizsgálati szakaszban pótlásra kerül – de akkor is sejthető volt, hogy ezt rajtunk kívül senki nem gondolja komolyan. Ami most beigazolódott. A tervkészítő (és nyilván a megbízója) szerint a Terv ezen részeiben ugyanis változtatásokra semmi  szükség: a célok változatlanok, a cselekvési programban két éve meghatározott feladatok „folyamatban vannak”. Hát nincsenek.

 

A Terv ezen részeinek részletes (6. és 7. pontnak) felülvizsgálatának - az elmaradt társadalmi egyeztetésen túl - több oka is lett volna. Nem csak azért, mert az ott szerepeltetett célkitűzések, feladatok részben megalapozatlanok voltak; nem csak azért, mert a Tervet egyszerűen kivonták a 2/2005. (II.11.) Korm.sz. rendelet hatálya alól - hanem mert az elmúlt két évben a hulladékgazdálkodás szintjén – a hulladékkezelő nagyberuházások üzembe helyezésén kívül – helyi szinten további visszalépés történt.

 

Általában elmondható, hogy a Tervnek semmi hatása nem volt – ilyen szempontból lényegtelen is, hogy mi most véleményezzük azt vagy sem. Ha a tényeket nézzük, akkor a háztartási hulladékok mennyisége (és ezen belül az illegálisan lerakott hulladékok mennyisége is) tovább nőtt, miközben a szelektív gyűjtés hatékonysága romlott. A szervezett lakossági ismeretterjesztés elmaradt, a tervezett hulladékudvarból egy sem épült, aminek egyenes következménye, hogy a háztartásban keletkező veszélyes hulladékok több mint 98%-a a szigeteletlen Pápai úti lerakón végzi.

 

Ennek ellenére az érdemi felülvizsgálat láthatóan elmaradt. A hulladékgazdálkodási tervben előírt szakmai feladatok és az azokhoz rendelt program-költségek címén nem a település, hanem a Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Rendszer tervezési adatai (beruházásai, bonyolítási menetrendje) jelennek meg. Ezzel azt a hamis látszatot keltve, mintha Győrben a NHR megvalósítása lenne az egyetlen cél és feladat – mintha ez oldaná meg egycsapásra a győri szemétproblémákat. Holott újabbakat termel– viszont alkalmas arra, hogy továbbra is napirenden tartsa a sashegyi hulladékégető kérdését.

 

Ráadásul a „nagyprojekt” lelkesen bemásolt PR-adatai a végrehajtó győri önkormányzat elől eltakarják a „hulladékforradalom” szempontjából valóban fontos teendőket. Egyébként a terv nagyot hibázik, mikor egy pályázati szakaszban lévő Hulladékgazdálkodási Rendszer tervezett működését, leendő létesítményeit mint már megvalósultat kezeli, és még lehetőség szintjén sem vet fel technológiai-módszertani alternatívákat. 

 

A nagytérségi projekt egyik alapvető problémája az, hogy annak tervezésébe a társadalmi nyilvánosságot csak alibi szinten vonták be. Ráadásul kulcslétesítményének (a sashegyi lerakó) helykiválasztása szakmailag elhibázott módon, ráadásul arcpirító alkotmánysértés segítségével történt. Legalább is mi úgy gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság ügyben hozott 910/B/2004 sz. határozata nem válik Győr dicsőségére.

  

Ezzel a hulladékgazdálkodási terv lényegében újabb problémákat gyárt és - Bácsa után - sajnálatos módon évtizedekre konzerválja az újabb környezeti-társadalmi összeütközéseket.  

Márpedig társadalmi támogatottság hiányában a Tervben kijelölt célok, programok irreálissá válhatnak – azok egyáltalán nem, vagy csak komoly konfliktusok felvállalásával teljesíthetőek.

 

Úgy gondoljuk, egy Hulladékgazdálkodási Tervnek nem ez lenne a rendeltetése.

 

 

Győr, 2008. január

Szilágyi László                                      Lajtmann József
elnök /Humusz                                 elnök / Reflex Egyesület



<< Vissza