Letöltésük drága, törlésük időigényes, rengeteg munkával és anyázással jár.

Ami viszont számunkra bosszúság – a küldőnek üzlet. A profi spammerek többezres címlistákkal seftelnek vagy guberáló programokkal „vadásszák le” címeinket. Az ajánlat elektronikus terítése csupán egy kattintás, aztán már csak várni kell. Minél több balek akad horogra, annál nagyobb forgalmi jutalékot kasszíroznak.

Profittól elhomályosulva nyilván nem értik, hogy én nem akarok naponta húsz Viagra ügynökkel seftelni, az akciós menedzser naptárakat pedig kifejezetten útálom. Nem értik, hogy tudatos fogyasztóként vásárlói döntéseimet magam hozom. Saját értékrendem szerint, valós szükségleteimhez és anyagi lehetőségeimhez igazítva.

A szűrőprogramok hatékonysága ugyan növelhető, ez azonban - különösen az Internet forgalomban-magában hordja a kommunikációs szabadság (alapjog) veszélyeztetését.

Így hát - átlagos magyar „hálómunkásként”- naponta én is 20-25 percet töltök kénytelen a postaládám tisztogatásával. A külföldről benyalt (angol nyelvű) reklámszemetek ellen nincs mit tenni, a hazai virtuális zaklatók elleni fellépés azonban nem reménytelen. A törvény szerint ugyanis a kereskedelmi célú elektronikus reklámüzenet küldéséhez a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulása szükséges. Például úgy, hogy egy hírlevélre konkrétan feliratkozik, vagy a reklámüzenet iránti igényét más egyértelmű módon jelzi. Mindez már a legelső, kapcsolat felvételét célzó üzenetre is érvényes.

Anyázás helyett tehát kéretik a virtuális zaklatók ellen jogilag fellépni. A reklámfelügyeleti  eljárást a küldő (cég) székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségen kell megindítani. A bejelentés mintája letölthető honlapunkról.