Szeretett társunk, visszaváltós pezsgősüveg! 

A környezet és a fogyasztók nevében köszönjük, hogy Te akkor is kitartottál, mikor betétes társaidat már sorra elzavarták. Kitartottál, ámbár tudtuk, hogy ez a világ még nem rólunk szól. Nem a környezet kíméletéről és nem az elvhű hatóságokról. Csupáncsak idő kérdése volt, hogy Konzummánia (a fogyasztás fennkölt istene) és Törley (a magyar pezsgőipar helytartója) mikor listáz ki a földi körforgásból és mikor vált le eldobó palackokkal. Íme hát, a sorsod novemberben beteljesedett. De ahogy itt heversz törődötten, dugótlanul, betétdíjadtól megfosztottan - torkunkba fájdalmas kiáltás tolul.

Ó, hát miféle társadalom az, ahol az lesz erény, hogy minél gyorsabban hulladékot csináljunk a Föld értékes nyersanyagkészleteiből? Ó, hát miféle szabadság az, amelyik ilyen rendet szül?

Szomorú kérdések ezek Sorstársaim; a választ rájuk majd a jövő generáció megüzeni... Számunkra marad a puszta tény: a töltőüzem helyett ezentúl a szemétbe kerül évente 26 millió üres pezsgőspalack. Búcsúzunk hát tőled kedves társunk. Képzetünkben így maradsz meg nekünk: karcsún, délcegen, betétesen.

Immár menj - nyugodjál békében. Mi még maradunk, amíg a Föld hajlandó minket elviselni a hátán. Addig is kérjük Istent, legyen irgalommal. Ámen.

Kalas György

(részlet a dec.1-i temetés gyászbeszédből)