Az elmúlt évben, sorozatban jelentek meg a veszélyes hulladékokra vonatkozó újabb és újabb jogszabályok. Ezek nagy része az utca emberét csak, mint szenvedő alanyt, a ve­szélyes maradványok káros hatásain át érinti. Egy-két passzus viszont pont az ő segítségüket kéri.

A lejárt szavatosságú gyógyszerek szemétlerakóba kerülve kémiai hatóanyagai reak­ció­ba léphetnek más kemikáliákkal, s a talajvízbe oldódva súlyos mérgezéseket idézhetnek elő mind az élővilágban, mind, pedig a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetben. Hazánkban évente 2500 tonna gyógyszer kerül a szemétbe! Ezért is született meg a múlt év őszén az a rendelet, mely alapján a gyógyszertárakban kihelyezett gyűjtőládákba lehet ingye­nesen a régi tablettákat, kenőcsöket, szirupokat elhelyezni. Friss adat szerint csak december hónapban negyven tonnát adtak le az emberek. Mondhatnánk rá, hogy arányaiban kevés, de kezdetnek nem rossz. Nyilvánvaló, ha többen tudnak erről a lehetőségről, akkor a házi gyógyszertár rendezésekor külön válogatott lejárt gyógyszer visszakerül a szakértő kezekbe.

Ugyancsak nem nagy fáradtság a száraz elemek visszavitele a forgalmazónak. Érvény­ben van már az a jogszabály, mely szerint 20 ezer gyűjtőpont lesz az országban, ahol az elemek gyártói és forgalmazói kötelesek lesznek visszavenni a használt elemeket. Ma is sok bolt, áruház bejáratánál találkozunk ilyen gyűjtőládával. Fontosságát igazolja, hogy az ele­mek­­ben található nehézfémek (kadmium, higany) súlyos egészségkárosodást okoznak. Évente egy magyar család fél kilót „termel”, ami két-két és fél ezer tonna veszélyes hulladék.

Ha csak ezt a két kis méretű, háztartásunkban oly sokszor előforduló anyagot külön gyűjtjük és leadjuk, azzal 5000 tonna veszélyes, szennyező anyagtól mentesül a természet.

Lajtmann József