Étrendünk folyékony és szilárd élelmiszerekből áll - a bennük lévő tápanyagok illetve egyéb anyagok (vitaminok, nyomelemek, aminosavak, különféle élelmiszeradalékok) táplálkozási vagy élettani hatással bírnak. Ma már közismert tény, hogy a változatos és kiegyensúlyozott étrend az egészség egyik fontos előfeltétele – és hogy az étrend egy azon számos tényező közül, amely befolyásolja bizonyos betegségek kialakulását.

Ezen összefüggések felismerésével – párhuzamosan az élelmiszerbotrányok szaporodásával, a tudatos fogyasztói réteg kialakulásával – mára jelentősen megnőtt az „egészséges” élelmiszerek keresettsége. Az egészséges beltartalomra történő hivatkozás sok esetben a gyártók önvédelmi reflexe, amely alkalmas új fogyasztói rétegek meghódítására is. Ez alapvetően nem baj, hiszen a tápanyagokra és az egészségre vonatkozó valósághű, világos és megbízható információk segíthetik a fogyasztók egészséges étrend kiválasztásával kapcsolatos törekvéseit. A terméket kifizető és elfogyasztó vásárlónak egyébként nem csak elvárása, de alapvető joga is van az egyértelmű és objektív tájékoztatáshoz

A probléma az, hogy az egyre élesedő piacon az etikának, önmérsékletnek mind kisebb szerep jut; az átlagfogyasztó pedig általában nincs abban a helyzetben, hogy a termékek összetételét ellenőrizze. Azt pedig, hogy a proteinforrásként avagy vitaminbombaként piacra dobott wellness-termékek címkéin feltüntetett jelzőkön (“csökkentett energiatartalmú”, “zsírszegény”, “vitaminokkal dúsított”, “nátriummentes” stb.) pontosan mit kell érteni, eddig a fogyasztók fantáziájára bízták. Talán nem véletlen, hogy a Reflex és a Hulladék Munkaszövetség jó néhány esetben jogi úton próbálta helyére tenni a reklámszédelgők fantáziáját.

Az EU 2007. július 1-én hatályba lépett rendelete szerint az élelmiszerek tápanyag-összetételére illetve az egészségre vonatkozó állítások a jövőben csak a tudományosan igazolt és a rendelet előírásainak megfelelő feltételek esetében alkalmazhatók. Az élelmiszerekre vonatkozó állítások tartalmának jogszabályi meghatározása ezentúl biztosítja, hogy a fogyasztó ténylegesen mérlegelhesse választásának egészségügyi vonatkozásait (a kiegyensúlyozott étrenddel kapcsolatos, egészséges életmódra irányuló törekvéseit).    

A szabályozás egyaránt vonatkozik az élelmiszerek címkéjén, megjelenítésén illetve reklámjában megjelenő állításokra - beleértve a csomagolatlanul forgalmazott élelmiszereket is.   

A rendeletben rögzített „tápanyagprofilok” célja azon feltételek (értékek, arányok) meghatározása, amelyek teljesülése esetén az állításokat szerepeltetni lehet. A tápanyagprofilok megállapításakor a különböző táplálkozási vagy élettani hatással bíró tápanyagok (pl. a telített zsír, a só/nátrium és cukrok, valamint a telítetlen zsírok, az emészthető szénhidrátok, a vitaminok, az ásványi anyagok, a fehérjék stb.) mennyiségét vették számításba.

Fontos, hogy az anyag, amelyre az állítás vonatkozik a kész termékben valóban legyen jelen vagy éppen hiányozzon (ha jelen van, akkor elegendő mennyiségben és a szervezet számára hasznosítható formában kell jelen lennie). Fokozott követelményként jelennek meg ezek az elvárások a speciális fogyasztói csoportokat (pl. gyermekeket, cukorbetegeket, lisztérzékenyeket) megcélzó termékek esetében. Alapvető követelmény, hogy az élelmiszereken (reklámokban) feltüntetett állítások az átlagfogyasztó számára is érthetően, megtévesztést kizáró módon jelenjenek meg. Az állítások tudományos megalapozottságát az élelmiszer gyártók-forgalmazók kötelesek igazolni.

Tilos olyan tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítást tenni, amely ellentétes az általánosan elfogadott táplálkozási és egészségügy elvekkel, amely bármely élelmiszer túlzott mértékű fogyasztására ösztönöz, vagy kétséget kelthet más élelmiszerek biztonságos voltát illetően. Az állítás nem sugallhatja azt, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend nem biztosítja a tápanyagok megfelelő mennyiségét  - és semmilyen módon nem kelthet a fogyasztóban félelmet.

Az EU az egészségre vonatkozó állítások használatát egyébként csak kivételesen, és a lehető legmagasabb színvonalú tudományos értékelést követően engedélyezi. Külön figyelmeztetésben kell utalni arra, hogy kiknek kell kerülnie az adott élelmiszer fogyasztását, illetve, ha az adott termék túlzott fogyasztása valószínűsíthetően egészségügyi kockázatot hordoz.

Néhány példa:

Az EU jogszabály egyes rendelkezései a következő hónapokban fokozatosan lépnek hatályba. Az egészségre vonatkozó állítások gyakorlatával kapcsolatban az egyes tagállamok részére a rendelet bejelentési kötelezettségeket ír elő, illetve részletesen szabályozza a jövőbeni új állítások engedélyezési eljárását.

Győr, 2007. július 31-én.

Németh Veronika – Kalas György (Reflex Környezetvédő Egyesület)