Környezetvédelmi Bizottság előterjesztése

TÁJÉKOZTATÓ GYŐR 2005. ÉVI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL

Tisztelt Közgyűlés!

Az 1995. évi LIII. tv. három fejezetében is (12. § (3), 46. § (1) e., 51. § (3) feladatként írja elő az önkormányzatok részére a tájékoztatást a település környezeti állapotáról. E törvényi kötelezés alapján Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a település környezeti állapotára vonatkozó tájékoztatást az alábbiak szerint adja meg:
A környezet minőségét az egyes környezeti elemek (a levegő minősége, a felszíni és felszín alatti vizek állapota, a hulladékok kezelésének módja, a zajvédelmi helyzet) határozzák meg. Ennek megfelelően a tájékoztató a környezeti elemek, rendszerek állapotának ismertetésével készült az elmúlt egy éves időtartamra vonatkozó adatok alapján, melyeket az illetékes társhatóságok és szolgáltatók (Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Megyei ÁNTSZ, Győri Kommunális Szolgáltató Kft.) bocsátottak rendelkezésre.

A tájékoztatás címzettje a település lakossága, ezért a Közgyűlés elé terjesztéssel kívánjuk biztosítani az anyag nyilvánosságát.

Tájékoztató Győr környezeti állapotáról

1. Levegővédelmi vonatkozások

1.1. Emissziós állapotok

A Észak-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) a városban 2005. évben 538 db légszennyező telephelyet tartott nyilván, kezelte a kibocsátó források adatait. A hagyományos légszennyező anyagok (kén-dioxid, szén-monoxid , nitrogén -oxidok, szilárd ) kibocsátása tekintetében a gazdálkodó egységek 2004.évre vonatkozó bevallásai szerint csökkenés tapasztalható. Az éves mérési program szerint a városban 3 db telephelyen méréssel 5 db légszennyező forrást ellenőriztek, mérés nélküli tervezett általános ellenőrzés 1 db telephelyen történt. A Felügyelőségre bejelentett, levegőszennyezéssel összefüggő panaszok száma 18 db volt (nyílt téri hulladékégetések, cégek konkrét kibocsátó forrásaihoz kötődő bejelentések, bűzzel kapcsolatos panaszok, tűzesetekhez kötődő bejelentések, hulladékégető működésével kapcsolatos észrevételek.)

A kibocsátási határértékek túllépése miatt 2 db telephely vonatkozásában került légszennyezési bírság kivetésre.

1.2. Immissziós ( levegőminőségi ) helyzet

A városban a levegőminőség állapotát és értékelését a manuális mérőhálózat adatai alapján az 1. sz. melléklet, a folyamatos (on-line) mérőhálózat alapján a 2. sz. melléklet tartalmazza.

A város légszennyezettség vonatkozásában a 4/2002.(X.7.) KvVM r. szerint a 2. sz. légszennyezettségi zóna egyik települése, amelyre Intézkedési Program készült.

1.3. Pollenhelyzet

Az idei pollenszezon március közepén indult és már jelen volt az éger, a mogyoró, a nyár, a nyír és a tiszafélék virágpora a levegőben. Az előző évinél nagyobb mennyiségű pollent termelt a csekély allergenitású nyár és tiszafélék, magasabb értéket regisztráltunk a platán virágporából, mely maximumát április 7-én érte el. A fák közül a legallergénebb nyírfa az idei évben kevesebb virágport szórt. A virágzás kezdetén nem volt jelentős eltérés. Május végére a tavaszi fák virágzása véget ért. A pázsitfűfélék virágzása néhány nappal korábban kezdődött, alacsonyabb maximum értéket ért el, és később, mint tavaly.

A parlagfű ebben az évben kevesebb virágport szórt a késői tavasz és a hideg csapadékos nyár, továbbá a közérdekű védekezést bevezető kormányzati intézkedés miatt.

2005-ben július 25-én jelent meg az első pollen, augusztus 7-én volt először 10 db/m3 feletti érték. Ebben az évben 14 napon keresztül mértek magas és 3 napon át nagyon magas értékeket. A maximum szeptember 1-én (301 db/m3) volt. A szezon hamar véget ért, melyet jól mutat, hogy szeptember 24-én mértek az utolsó közepes (10 db/m3) értéket.

A nyári és őszi egyéb gyomok mindegyike valamivel nagyobb számban fordult elő, mint az elmúlt évben. Az allergén gombaspórák mennyisége és maximum értékei (július) az előző évihez hasonlóan alakultak.

2. Zajvédelmi vonatkozások

Az elmúlt évben Győr közigazgatási területén az alábbi zajvizsgálatok elvégzésére került sor:

Üzemi létesítmények:

MARKLIN Hungária Kft, Győr Rozgonyi utca

POLYONE Kft. Győr Ipari Park

GYőrlakk Kft, Győr Körkemence utca 3.

Panital Kft Győr Tihanyi Á. utca 23.

GWC Kft. Győr Szabolcska utca 2-4

Megyeri Új Szövetkezet terményszárító Győr Szent Imre u 177/c

A kijelölt vállalatok egy része a zajproblémát okozók, más része a korábbi időszakban hatósági méréssel nem vizsgált üzemek közül került ki. Az ellenőrzések alapján megállapítható hogy a szezonálisan üzemelő Megyei Új Szövetkezet terményszárító üzeme, a Panital Kft. valamint a GWC Kft. környezetében zajhatárérték túllépés volt tapasztalható. A többi vizsgált létesítmény zajkibocsátása az előírásoknak megfelelt.

Közlekedési létesítmények esetében 2005 évben nem történt vizsgálat.

3. Vízminőség

3.1. Ivóvízminőség

Győr város lakosságának közüzemi ivóvízellátását a szolgáltatott víz minőségével jellemezzük.

Az ivóvíz minőségi követelményeinek, az ellenőrzés rendjének szabályozása értelmében az ivóvíz minőségét az üzemeltető Pannon-Víz Rt., valamint a hatósági ellenőrzés keretében a megyei ÁNTSZ vizsgálta.

A megyei ÁNTSZ a jelentési kötelezettségéből kifolyólag rendelkezik az üzemeltetői vizsgálatok eredményeivel is. Ezért a szolgáltatott víz minőségéről az összes vizsgálati eredmény ismeretében tudott tájékoztatást adni.

Győr város közigazgatási területén a közüzemi ivóvízhálózat 36 kijelölt pontjáról történtek mintavételek, melyeket meghatározott ütemterv alapján az üzemeltető havonként, az ÁNTSZ félévenként végezte.

2005. évben összesen 444 minta vizsgálata történt fizikai, kémiai, bakteriológiai és biológiai paraméterekre. A vizsgált minták 95,04 %-a megfelelő minőségű volt. A kifogásoltság bakteriális eredetre utalt.

A vízminőség helyreállítására a szükséges intézkedések és azok végrehajtása (mosatás, fertőtlenítés stb.) megtörténtek.

A közüzemi ivóvíz minőségének rendszeres kontrollja, a szükség esetén tett intézkedések eredményeként városunkban a vízminőséggel összefüggésbe hozható egészségkárosodás nem fordult elő.

3.2. Felszíni vízminőség

A Mosoni-Duna Győr alatti folyószakaszán a szennyezőanyag-terhelés alakulását a Győr városi szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz kibocsátása határozza meg.

A győri szennyvíztisztító telep a Felügyelőség működési területét érintő szennyezőanyag-kibocsátás tekintetében meghatározó, az egyes szennyezőanyagok vonatkozásában a felügyelőségi összes terhelésnek jellemzően 20-65 %-át teszi ki. 2005-ben további jelentős változások történtek: az új tisztítás-technológiai sor (levegőztető, denitrifikáló, utóülepítő, vegyszeres foszfortalanítás) kiépült, novembertől pedig próbaüzemben működik. Elkezdődött a rothasztó próbaüzeme és a komposztáló építése. Így a telep tisztítási hatásfoka 2006-ban az előző, 2004. évi 40 %-ról 95 % fölé fog emelkedni. Ezt mutatja a 2005. évi igen jelentős szennyezőanyag-csökkenés is.

A győri szennyvíztisztító telepet is üzemeltető PANNON-VÍZ Rt. befejezte kommunális szennyvíztisztító telepein az ideiglenes iszaptárolók kialakítását.

Duna

A Duna vízminőségének vizsgálata a törzshálózati rendszerben öt szelvényben, nyolc mintavételi ponton történt.

A bősi erőmű miatt elterelt Duna régi medrébe a szlovák fél a csúnyi tározóból ad át vizet, melyet a rajkai szelvény vízminősége jellemez. Az erőmű alvíz csatornájának visszatorkolásánál, a Medve-hídi mintavételi szelvény felett a folyó megosztott vize ismét egyesül. A Mosoni-Duna torkolata alatt a komáromi szelvényben keresztszelvény mérés, majd a bal parton beömlő Vág és a jobb parton beömlő Által-ér torkolata alatt Dunaalmásnál jobb parti mintavétel, és végül Esztergomban közép és jobb parti mintavétel történt, utóbbi szelvényben regionális törzshálózati mintavételként.

A 2005. évi vizsgálatok szerint a Duna vízminősége az oxigén háztartás és a tápanyag háztartás komponens csoportjai szerint valamennyi mintavételi helyen III. osztályú, tűrhető" minősítésű volt. A mikrobiológiai jellemző szerinti minősítés szintén III. osztályú volt a komáromi keresztszelvény IV. osztályú, szennyezett besorolása kivételével.

Marcal

A Rába folyó legjelentősebb mellékvízfolyása a megye területére a tápanyag háztartás tekintetében erősen szennyezett minősítéssel érkezik. A vízfolyás minősége az elmúlt évhez képest az oxigén háztartás esetében az oxigéntelítettség kedvezőtlen változása miatt IV. osztályúra romlott, továbbra is V. osztályú volt a tápanyag háztartás tekintetében az ortofoszfát-P és az V. osztályúra romló összes foszfor miatt. A mikrobiológiai paraméter III. osztályú, a szerves és szervetlen mikroszennyezők II. osztályú és az egyéb paraméterek IV. osztályú besorolása az előző évivel megegyező volt. Működési területünkön a Marcal folyót a törzshálózati mintavételi szelvény felett a téti kistérségi szennyvíztisztító telep, alatta pedig Bakonyszentlászló, Veszprémvarsány települések szennyvíztisztító telepei és a Koroncói Konzervüzem szennyvízkibocsátása közvetetten terhelik.

Rába

A Rába folyó győri torkolati szakaszán 2005. évben IV. osztályúra romlott a tápanyag háztartás minősítése az ortofoszfát-P, az összes foszfor és a klorofill-a hasonló romlása következtében, valamint a mikrobiológiai minősítés is. Továbbra is III. osztályú volt az oxigén háztartás és a szervetlen mikroszennyezők besorolása, és II. osztályú a szerves mikroszennyezőké. III. osztályra javult az egyéb paraméterek minősítése az oldott mangán koncentrációjának csökkenése révén. Ez és a pH valamint az oxigéntelítettség II. osztályúra javult, míg a kadmium tartalom II. osztályúra romlott.

A vízfolyást a működési területünkhöz tartozó felsőbb szakaszán a páli, a szanyi és a rábacsécsényi kistérségi valamint a répcelaki szennyvíztisztító telepek, továbbá két ipari üzem szennyvízkibocsátása terhelik. Ezek valamint a Győr felett beömlő, nagyobb sótartalmú és egyes komponensek esetében szennyezettebb Marcal befolyásolták a Rába torkolati szelvényének vízminőségét.

Mosoni-Duna

A Mosoni-Duna mesterségesen szabályozott vízellátása elsősorban a Győr feletti szakaszon befolyásolja a vízminőségi állapotot. A mecséri szelvényben a folyó vízminősítése az előző évivel megegyezően az oxigénháztartás, a tápanyag háztartás komponens csoportjai és a szerves mikroszennyezők komponens alcsoportja esetében III. osztályú, a szerves mikroszennyezők alcsoportja esetében II. osztályú volt. Kedvezőtlen irányba, IV. osztályúra változott viszont a mikrobiológiai szennyezettség, és III. osztályúra az egyéb paraméterek komponens csoportja, utóbbi az oldott vas tartalom növekedése miatt. Az egyes komponens csoportokon belül romlott továbbá a BOI5 II., az összes foszfor és a réz III. osztályúra, javult viszont a KOId I. és az alumínium tartalom II. osztályúra.

A mecséri szelvényben a Lajta folyó valamint Mosonmagyaróvár tisztított és tisztítatlan közcsatornás szennyvízbevezetései, a bezenyei és a hédervári kistérségi szennyvíztisztító telepek szennyvízkibocsátása, valamint három mosonmagyaróvári üzem és a dunakiliti konzerv üzem szennyvízkibocsátása befolyásolta a vízminőség alakulását.

A Mosoni-Duna Győr alatti, véneki szelvényében az előző évhez képest IV. osztályúra romlott a tápanyag háztartás besorolása a klorofill-a tartalom, valamint az egyéb paraméterek komponens csoportjának minősítése az oldott mangán tartalom kedvezőtlen változása következtében. Az oxigén háztartás III. osztályú, a mikrobiológiai paraméterek V. osztályú és a mikroszennyezők összességében III. osztályú, ezen belül a szerves mikroszennyzők II. osztályú besorolása az előző évivel megegyező volt. Az oxigén háztartás komponens csoportban az oldott oxigén tartalom III. osztályúra romlott. Az említetteken kívül a többi vízminőségi jellemző besorolása az előző évihez képest nem változott.

A vízfolyás Győr alatti szakaszának vízminősége mecséri szelvényhez képest a korábbi évekhez hasonlóan a bakteriális szennyezettségen kívül az oxigén háztartás, a tápanyag háztartás és az egyéb paraméterek egyes komponensei tekintetében kedvezőtlenebb volt. Ezt a vízminőség romlást legnagyobb részt a Győrnél betorkolló szennyezettebb Rábca és Rába folyók valamint a csak részlegesen tisztított Győr városi szennyvíz bevezetése okozták. A kunszigeti kistérségi szennyvíztisztító telep valamint három győri üzem szennyvízkibocsátása ezekhez képest kisebb mértékű terhelést jelentettek.

3.3. Felszín alatti vizek

A felszín alatti vizek minőségének alakulását a Duna Monitoring rendszer észlelőhálózata és a felszín alatti vízminőségi törzshálózati kutak mellett a különböző engedélyekben, szakhatósági állásfoglalásokban működtetésre előírt, telephelyekhez köthető talajvízfigyelő kutak vízminőségi adatainak értékelésével kísérjük figyelemmel.

A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a talajvizek vonatkozásában szignifikáns változás nem látható, továbbra is különösen szennyezettek Almásfüzitő, Tatabánya, Győr, Mosonmagyaróvár valamint Dorog városok és környékük, a régebbi ipari területek. A szennyezettségi viszonyok kismértékű megváltozása a - helyi jellegű - kármentesítések lezárásával; valamint újonnan történt, illetve újonnan észlelt szennyezések felméréséből származik.

Felhívjuk a figyelmet a www.infolink.hu című internetes portálra, ahol a régió környezeti állapotáról naprakész adatok állnak rendelkezésre.

Hulladékgazdálkodás

4.1. Települési szilárd hulladéklerakók

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a 22/2001. Korm. rendelet elrendelte a hulladéklerakókra vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati elvégzését. Győr városban két üzemelő lerakó található, amelyekre vonatkozóan a felülvizsgálatot az üzemeltető elvégezte. A felülvizsgálat eredményeképpen mindkét lerakó tovább üzemelhet, környezetvédelmi működési, egységes környezethasználati és egyben hulladékkezelési engedélyt kaptak:

Győr városban települési folyékony hulladéklerakó, termelési hulladéklerakó és veszélyes hulladéklerakó nem található.

4.2. Hulladékkezelők

Győr városban komposztálási tevékenységet a Győri Kommunális Szolgáltató Kft., végez, aki komposztálással veszélyes hulladékokat 10 tonna/ nap mennyiség felett ártalmatlanít.

Győrben találhatóak még folyékony hulladékot fiziko-kémiai eljárással ártalmatlanítók így a Büchl Hungaria Kft., az Organica Környezettechnológiák Zrt., Biokomplex Kft.

Győr városban a teljesség igénye nélkül megtalálhatóak műanyaghulladék előkezelők, hasznosítók, fémhulladék előkezelők, begyűjtők, autóbontók, elektronikai hulladék kezelők.

A Győri Hulladékégető Kft. 8000 tonna/év kapacitással rendelkezik hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására ,illetve hasznosítására.

Győrben a Köszol Kft. hulladékolajat fűtőanyagként hasznosító együttégetőként működött, azonban ezt a tevékenységét folyamatos emisszió mérő hiánya miatt 2004. december 31.-én befejezte.

4.3. Hulladékgazdálkodási tervek

Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése ismételt eljárás keretében elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervét 28/2005. (VII.8.) Ök. rendeletében hirdette ki.

Győr városban található gazdálkodó szervezetek által a Felügyelőségre beküldött egyedi hulladékgazdálkodási tervek száma 2005. évben 19 db volt.

4.4. Hulladékgazdálkodási tevékenység ellenőrzése

A Felügyelőség 2005-ös elfogadott munkatervében a hulladék átvételére, kezelésére engedéllyel rendelkező, valamint veszélyes hulladékot nagy mennyiségben kibocsátó termelők ellenőrzését végezte el, ezek között számos győri telephellyel rendelkező cég volt. Ellenőrzésre került a termelők között a Rába Járműipari Rt., a Rába Futómű Kft., a Hydro Aluminium Kft., a Chio Wolf Kft., míg hulladékkezelők közül az ALCUFER Kft., az ÉPFU-TANODA, az ÉD-MÉH Rt., az ERECO Rt., a Biokomplex Kft., és a Győri Hulladékégető Kft.

A fentiekben ismertetett az éves ellenőrzési tervben szereplő cégek ellenőrzésén túl, még további ellenőrzéseket is tartott a Felügyelőség az éves adatszolgáltatások során felmerülő ellentmondások tisztázására, valamint a beérkező panaszok kivizsgálása okán. Ebben a körben ellenőrzésre került a Győri Kommunális Szolgáltató Kft., az Öko-Raab Kft. a Zsidi 2002 Bt., a Magyar Aszfalt Kft., az Ökotop 2000 Kft., a Pihenő Camping Vendégház, a Grófa Bt., a Köszol Kft., a Mozol Bt., a Prevent.Team 2004 Kft., a Metalwest Kft., és a For-Top Kft.

A helyszíni ellenőrzések nyomán főként a nem megfelelő adatszolgáltatás, és nyilvántartás miatt kötelezés, és bírság kiszabására több esetben sor került.

Az ellenőrzések körét 2005. évben kiterjesztették a veszélyes hulladékégetők maradékanyagainak, szennyvíztisztítók szennyvíziszapjainak, valamint az öntödei tevékenységet folytatók homok, salak hulladékainak vizsgálatára is.

A mintavételeket az alábbiak szerint végezte a Felügyelőség:

A hulladékvizsgálatok alapján elmondható, hogy a gazdálkodó szervezetek által alkalmazott hulladék besorolás megfelelő volt. A vizsgálatok egy esetben eredményeztek hatósági intézkedést.

Hulladék termelők adatszolgáltatásainak feldolgozása

2005. évben Győr városból összesen 526 db hulladékgazdálkodással kapcsolatos bejelentőlap érkezett a Felügyelőségre. Ebből 86 db a hulladékkezelők által tett bejelentőlap (63 db negyedéves, 23 db éves) volt, és 440 db hulladékkeletkezés bejelentőlap.

Az adatlapok feldolgozását követően a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerből leválogatott adatok alapján Győr Megyei Jogú Város területén az alábbiakban ismertetésre kerülő hulladékok keletkeztek.

A 2005. évben keletkezett hulladékok mennyisége hulladék főcsoportonkénti bontásban:

(1) a 20-as főcsoportban a nem veszélyes hulladékok mennyisége nem tartalmazza a közszolgáltatás keretében átadott, valamint a lakosság által termelt települési szilárd hulladék mennyiségét

Győr városban keletkező veszélyes hulladékok közül a 10 legnagyobb mennyiségben keletkező hulladék:

Győr városban keletkező nem veszélyes hulladékok közül a 10 legnagyobb mennyiségben keletkező hulladék:

A 10 legnagyobb veszélyes hulladéktermelő a városban az alábbi:

A 10 legnagyobb nem veszélyes hulladéktermelő a városban az alábbi:

A fentiekben közölt adatoknál figyelembe kell venni azt, hogy az új rendszerbe az adatszolgáltatás első ízben történt, a hulladékkezelők nem minden esetben a megfelelő kezelési kódot alkalmazták, az adatlapok javíttatása 2006. évben is zajlik az adatbázis még nem végleges, így a fentiekben ismertetett adatok tájékoztató jellegűek.