1. Környezetállapot

A település környezetállapotának részletes bemutatása a program készítésének első fázisában megtörtént. Erre alapozva készültek el a kapcsolódó munkarészek. Az összegzés azért szükséges, hogy a környezetpolitikai célok és a végrehajtandó feladatok (maga a program) a lakosság, az olvasók és a döntéshozók számára jól követhetők, indokolhatók legyenek.

A könnyebb áttekinthetőség, kezelhetőség miatt az összefoglalás ábrákat, táblázatokat, részletes térképeket nem tartalmaz. Ezek és minden egyéb szükséges kiegészítő információ a környezetállapotot részletesen bemutató fejezetben található meg.

Levegő

A város levegőminőségét fekvése, a klimatikus viszonyok és az emberi tevékenység együtt határozzák meg.

Győr a mérsékelten szennyezett városok közé tartozik.

A város levegőjét jelentősen terhelő források:

az ipari pontszerű kibocsátók (kémények),

a közlekedésből eredő égéstermékek,

a lakossági fűtésből adódó szennyezők.

Az immissziómérő állomások vizsgált adatai szerint kén-dioxid (SO2) és földközeli ózon (O3) határérték túllépés nem fordult elő, viszont nitrogén-dioxid (NO2) túllépések előfordultak, főként Gyárvárosban és Adyvárosban.

Az ólomszennyezettség tekintetében a kilencvenes évek elején még voltak túllépések, az utóbbi időszakban nem.

A szénmonoxid (CO) koncentráció nem lépte túl a határértéket, az ülepedő por tekintetében pedig megközelítette, illetve túllépte a Belvárosban, Adyvárosban, Gyárvárosban, Sziget-Újvárosban és esetenként Révfaluban.

Az ipari forrásokat tekintve elmondhatjuk, hogy 32 ipari üzem bocsátja ki a légszennyezés csaknem egészét.

A legjelentősebb kibocsátók: Győri Hőszolgáltató Kft. (GYŐRHŐ), Győri Fűtőerőmű Kft, MÁV Vontatási Főnökség kazántelepe, Rába MVG Reptéri Futómű Gyáregység, Győri Szeszgyár.

A levegőminőség normákat tekintve Győrben kiemelten védett terület csak a tájvédelmi körzetekben fordul elő, védett I. kategóriába, mint az ország nagy része is, tartozik a város túlnyomó része. A védett II. (alacsonyabb) védelmi osztályba a Reptéri úti ipartelep környéke tartozik azzal a megkötéssel, hogy néhány év alatti felkészülés után itt is teljesítik a védett I. követelményt.

Az ipari termelés a kilencvenes évek elején visszaesett, majd fokozatos növekedésnek indult. A termék szerkezet módosítás és az energiahordozó váltás (gázfelhasználás) csökkentette a szennyezőanyag kibocsátást. Ennek ellenére az ipar tekinthető a legnagyobb légszennyezőnek.

Kedvezőtlen a helyzet, ha a lakóterület közelében van az ipari létesítmény. A Graboplast, Budalakk környékén lakossági panaszok is jelzik a légszennyezési problémát, annak ellenére, hogy a Graboplast sokat költ környezetvédelmi célokra. A Győri Szeszgyár és kedvezőtlen széljáráskor az ATEV fehérje-feldolgozó üzem bűze a város egyes részein érezhető, bár az ATEV a várostól kb. 10 kilométerre van. Bácsán a bűzt árasztó "gumitó" felszámolása folyamatban van, a szennyvíztisztító telep és a mellette lévő hulladékégető által okozott problémák megoldása halaszthatatlan feladat.

A város területén lévő ipari kibocsátók (800 db forrás) évente 1000 tonna körüli kén-dioxidot, 850 tonna szén-monoxidot, 350 tonna nitrogén-oxidot, 350 tonna port juttatnak a levegőbe.

Az ipar mellett az egyőre növekvő közlekedés égéstermékei szennyezik a levegőt.

A városon átmenő fő közlekedési útvonalak terhelése a legnagyobb.

Az 1994-ben átadott, a várost elkerülő autópálya nagy jelentőségű volt környezetvédelmi szempontból is. A Szent István úton és az azzal párhuzamos utcákon (kb. 200-200 méteres sávban) a forgalom a 80 %-ára esett vissza. A forgalom (főleg a Belvárosban) érezhetően visszaesett, köszönhetően a városi forgalomszervezési intézkedéseknek is. Az emisszió 20-30 %-kal csökkent.

Az eltelt évek alatt azonban nőtt a forgalom és kezdi elérni a régi állapotot.

A fűtést tekintve a lakások 45 %-a távhőellátásban részesül.

A távhőszolgáltató magas kéményeken keresztül ereszti ki a légszennyezőket, ami kedvezőbb, mint az alacsony, egyedi fűtésű, gyakran tökéletlen égésű kályhák kéményei. A gazdasági megfontolások viszont nem ösztönzik a távhő ellátás bővítését: sok a hőveszteség és drága a fűtés.

Víz

A felszíni vízfolyások állapotát a természeti tényezők mellett főleg a bevezetett szennyvíz mennyisége és minősége befolyásolja.

A Mosoni-Duna Győr feletti szakaszának állapotát a mosonmagyaróvári szennyvízbevezetés határozza meg.

A Győr alatti szakasz helyzete a szennyvíz bevezetés miatt lényegesen kedvezőtlenebb.

A Rába a Győr feletti szakaszon kissé szennyezett állapotú..

A Rábca a Rábánál szennyezettebb, Sopron, Kapuvár, Csorna szennyvizeitől és a Fertő tóból a Hansági főcsatornán érkező magas sótartalmú víztől eredően.

A Holt-Marcal (Holt-Rába) vízminőségét a partjain lévő üdülők, horgásztanyák sok szervesanyagot tartalmazó hulladéka terheli.

A város ivóvízellátása biztonságos, a révfalui és szőgyei partiszűrésű kutak megfelelő mennyiségű vizet képesek termelni.

A feltárt hévizek alacsony keménységű, alkáli hidrokarbonátos, kloridos, jódos jellegű gyógyvizek, magas sótartalommal. Három hévízkút üzemel, ellátva a strandfürdőt és a gyógyfürdőt.

Az árvízvédelem tekintetében Győr kiemelt fontosságú település. A likócsi gát megépítésével a városrészek árvízvédelme megvalósult.

Az ártéri öblözetekben megjelenő árvizek ellen a másodrendű lokalizációs töltések szolgálnak, amelyek jó illetve megfelelő állapotúak.

A csapadékvíz összegyűjtése, elvezetése, tisztítása területén elsősorban a hagyományos falusias beépítésű városrészeken jelentkeznek problémák.

Föld

A klíma és a vízföldtani helyzet (viszonylag magas talajvíz), az anyakőzet holocén kora és jellege a domináns talajfejlődési irányokat leszűkítik. Főbb talajtípusként a réti öntéstalajok, réti (csernozjom) talajok, a felszínközeli talajvizes területeken pedig a láptalajok jellemzők. Alárendelten előfordulnak kavicsos váztalajok (a földtani értelemben vett régebbi teraszok területén), az ártereken pedig friss öntés - illetve váztalajok vannak.

A világtendenciákkal analóg, a termőtalaj pusztulásának legfőbb oka a beépítés, tehát a művi környezet kialakítása (lásd a ménfőcsanaki vásárlócentrumok sorát, az Ipari Park területét, a marcalvárosi elkerülő utat, az autópályát és annak infrastrukturális tartozékait, a nádorvárosi bevásárlócentrumokat - egyáltalán - a beépítettség, agglomeráció növekvő mértékét). A lefedett területeken a termőtalaj megsemmisül.

Tudomásunk szerint a Győr környéki mezőgazdasági területeket illető tulajdonváltozások (privatizáció) - és az abból fakadó talajkárok (erdőirtás, eladások, művelési ágak megváltoztatása, stb.) még nem áttekinthetők, feldolgozásuk folyamatban van.

Az 1992-ben indított Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszer észlelési pontjaiból 75 esik a megyére, ezekből pedig 2 db van az érintett területen. E pontok mérési adatai szerint (nehézfémek és toxikus elemek vonatkozásában) a város külső környezetében a talaj minősége megfelelő, nem szennyezett., illetőleg a regionális tendenciáknak (savasodás, szélsőségessé váló klimatikus viszonyok következményei, stb.) megfelelő. A fentiek nyilván nem lehetnek mértékadók, és nem általánosíthatók a vizsgált terület egészére, különösen, ha a termőtalaj fogalmát kiterjesztjük a közvetlenül alatta települő, a vizsgált területen talajvíztartó, felülről nyitott (nem védett), kedvező áramlási jellemzőkkel bíró kéregrészre, tehát a mérnökgeológiai értelemben vett "laza kőzetre", más megfogalmazásban az építmények közvetlen földtani környezetére.

A talajvízmozgás irányát elsősorban a Duna pillanatnyi vízállása (pontosabban a Duna és a többi folyó vízállásának szuperpozíciója) határozza meg - magas vízállásnál rátáplál a talajvízre, alacsonynál drénezi azt. Következésképpen egy adott szennyeződés elmozdulási iránya és sebessége nagyon szélsőséges. Többnyire a Duna felé mutató áramlási irányok a dominánsak.

A Győr területén létező ismert talaj-és talajvízszennyezőkkel kapcsolatos adatok legnagyobb része pl. az érintett vállalatok, intézmények stb. adatvédelmére való hivatkozással nem került nyilvánosságra, kevés kivétellel, legföljebb a Környezetvédelmi Felügyelőség és/vagy a különféle szakmai fajsúlyú környezetvédelmi munkákat végzők aktáiban tároltak. Nehezítik a helyzetet az ún. öröklött és rejtett (tehát még egyáltalán nem ismert, de joggal feltételezett) szennyeződések, ezeknek és a meglévőknek az egymáshoz viszonyított, valamint az egymás közötti összefüggései.

A vizsgált terület talaj- és talajvíz-szennyezettségét felmérő, értékelő, az egyes (lokális) szennyezőforrásoknak a részletezett földtani/hidrogeológiai képet alapul vevő szintézise ismereteink szerint nem történt meg.

Élővilág, természet

Győr város belső kerületei évszázadok óta beépítettek és sűrűn lakottak, ezért itt a folyópartok kivételével kevés terület van, ahol az élővilág létezni tudna. Ezek is elsősorban a mesterségesen beültetett és gondozott parkok, amelyek vitathatatlan esztétikai, egészségügyi értékei mellett természetvédelmi értékei nem túl jelentősek.

A térség jellemző növény- és állatvilágának maradványai a város peremén találhatók. Zömében itt vannak az országosan és helyileg védett területek is.

Jelenleg védett a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez (TK) tartozó Holt-Rába ( Holt-Marcal) és környéke, valamint a Győr-Tatai teraszvidék nyugati pereme (Győrszentiván közelében). Ez utóbbi a város közigazgatási területén messze túlnyúlik.

Helyi védelmet kapott 1982-ben tanácsi határozattal a Várkert, a Rákóczi utcai gesztenyefák, a bácsai Szent Vid domb és környéke.

A TK-hez tartozó területek megóvása a TK hatáskörébe tartozik, a Várkert gondozását szakember végzi, a vadgesztenyefákat a többi köztéri fával együtt a KOMSZOL kezeli, de a Szent-Vid domb és környéke nagy változáson ment át az utóbbi években. Az ottani töltést lebontották, a holtágat feltöltötték, kavicsbánya nyílt, a bányatavat horgászok keresik fel, nőtt a gépkocsi forgalom. A terület egy részét felszántották. Egy felmérés adhatna választ arra, hogy a jelenlegi állapotban védeni kell-e, illetve mit kellene a védelem érdekében tenni.

Újabb védendő értékek feltárására és védelemre javasolására pályázatot írt ki az önkormányzat 1996-ban. A lakosság 44 objektumra illetve területre tett javaslatot. Főleg egyes fák, facsoportok védelmét ajánlották, s ezentúl a Rába jobb parti hullámterét, Sashegy és a Püspökerdő részleteit, "jó kilátású dombot" Győrújbarát határában, Világosvár dombot Ménfőcsanakon, gyirmóti égerligetet.

Egy szakértői bizottság 22 objektumot elfogadott, de végül a közgyűlés nem bővítette a védett értékek számát.

A Püspökerdő és a győrszentiváni lőtéri tölgyes felmérése és értékeinek megállapítása megtörtént, várat magára a védelem alá helyezés.

Az újabb természeteshez közeli területek szakmai vizsgálata, botanikai, zoológiai felmérése még nem valósult meg Győr egész területén.

Épített környezet

Győrben a lakosok száma 2,6 lakásonként, ami az országos átlagnál kedvezőbb, de az átlagtól nagy eltérések tapasztalhatók.

Előfordulnak városrészek kicsi, egészségtelen, régi lakásokkal, sűrűn beépítve, kevés zöldterülettel, de megjelentek már a színvonalas kertes, park jellegű építkezések is.

A műemlékek és műemlék jellegű épületek száma jelentős, a velük járó gondok megoldása a város különleges feladata.

Győr ivóvízellátása jó, korlátozásokra nem került sor. A vas és mangán tartalom miatt a vezetékrendszerbe kerülés előtt kezelik. Alacsony a jód és fluor tartalma.

A csatornahálózat kiépítése megvalósult, a rákötések arányát javítani kell.

Energiaellátás

A vezetékes gázfogyasztók száma meghaladja a 46 000-et.

A földgázzal ellátott lakások aránya is 90 % közeli.

A gázfogyasztás elterjedése, mint korábban is utaltunk rá, csökkentette a levegőbe jutó kén-dioxidot.

A város éves gázfogyasztása meghaladja a 206 millió köbmétert.

A város villamos energia ellátása az országos hálózatról történik.

A magasfeszültségű vezetékek okozta alacsony frekvenciájú mágneses terek élettani hatását vizsgálják. Az áramszolgáltató szerinti mérések az mutatják, hogy határérték alatt vannak.

A távhőellátás lakossági fogyasztóit a GYŐRHŐ Kft. látja el, az ipari fogyasztók jelentős részét pedig a Fűtőerőmű Kft. Ez a két szolgáltató a kén-dioxid és a korom közel 70 %-át bocsátja a levegőbe az összes többi ipari szennyezővel összehasonlítva.

Zaj

Győrben egyelőre nincs külön zaj monitoring rendszer, általában a környezetvédelmi felügyelőség, az ÁNTSZ vagy más vállalkozás végez zajméréseket. Zajforrások: ipari üzem, közlekedés (közút, vasút), zenés mulatóhelyek.

1983-ban feltérképezték a nagy ipari létesítményeket, majd tömeges zajmérést végeztek, gyakori határérték-túllépést regisztráltak.

Jelenleg is határérték-túllépések vannak a Graboplast, Győri Kekszgyár körül.

A közlekedésnél a forgalmas utcák mellett a vasút zaja jelent problémát.

A közlekedés helyzete

A város az európai közúti, vasúti és vízi fővonalakra települt. Ez a helyzet előnyös a település fejlődésére, ugyanakkor fokozott környezeti terhelést is jelent.

A vasútvonalakat, folyókat átívelő hidak nem készültek el kellő számban. Vannak olyan városrészek, amelyek közvetlen összekötés nélkül, csak kerülővel érhetők el: Révfalu-Sziget, Gyárváros-Bácsa, Újváros-Nádorváros.

A hat országos főút metszéspontja a város belsejében van, ami egészségtelen forgalmi állapotot idéz elő. A várost elkerülő, vagy a peremén forgalmat elvezető közvetlen kapcsolat az M1 autópályán kívül nincs.

A tömegközlekedés buszokkal valósul meg, a hálózat és az üzemeltetés kialakult rendje az újabb építésekhez (Ipari Park, bevásárlóközpontok) folyamatosan igazodik.

Vannak ugyan városrészeket összekötő, illetve sugárirányú útvonalak mentén jól kiépített kerékpárutak, de nem beszélhetünk városi kerékpár hálózatról.

A vasút nemzetközileg is fontos csomópontja Győr.

A Budapest -Hegyeshalom vonalon az engedélyezett legnagyobb sebesség 160 km/óra, a közelmúltban végrehajtott átépítés óta.

A vízi közlekedést tekintve, a szükséges szolgáltatások hiánya miatt a jachtforgalom elkerüli Győrt, de a Mosoni-Dunát járó motorcsónakok, kisebb hajók ki tudnak kötni.

A legközelebbi dunai kikötő Gönyün épül.

Hulladék

A háztartási szilárd hulladékok és az együtt kezelhető intézményi, ipari, kereskedelmi hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása a Győri Kommunális szolgáltató Kft. (KOMSZOL) feladata. A Kft-t erre a célra az önkormányzat alapította.

Az 1997. évben l a kommunális hulladék 508900 köbméter volt, ami egy 1998. évi analízis szerint 25-30 %-ban potenciálisan hasznosítható anyagokat tartalmaz (papír, üveg, műanyag, fém, autógumi), 20-22 %-ban építési törmeléket, 18-20%-ban szerves alkotókat, és 25-35 %-ban nem hasznosítható anyagot.

A Győrben és térségében keletkező hulladék pontosan nem ismert hányada ipari üzemek területén lévő ideiglenes tárolókba, bontási törmelék lerakóba, valamint illegális lerakókba kerül.

Az illegális lerakók felszámolása évente milliókba kerül a városnak.

Az összegyűjtött hulladék mintegy 0.5-0.7 tömeg %-a (500-700 tonna) veszélyes hulladéknak minősül (ilyenek, mint szárazelem, vegyszeres hulladék, olaj, gyógyszer). Ebből 8-10 tonna kerül külön kezelésre a szelektív gyűjtés eredményeképpen.

Az üzemek - Győr és környéke - működése során évente 100 000-110 000 tonna veszélyes hulladék keletkezik. A termelő üzemek a veszélyes hulladékot az erre engedéllyel rendelkező vállalkozásnak adják át, a vonatkozó 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szerint.

A mezőgazdaságból (különösen a kisgazdaságokból) származó veszélyes hulladékok (növényvédő, rovarirtó szerek) összegyűjtése, megnyugtató elhelyezése nagy részben megoldatlan.

A még nyitott hulladékkezelési problémák hatékony megoldását fogja elősegíteni a 2001 januárjában életbe lépett A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv., valamint a jelen környezetvédelmi program végrehajtása.

Zöldterület

A közigazgatási határt tekintve, külterületen fleg termelési célú, erd- és mezgazdasági rendeltetés földek vannak.

A belterületen lév növényzettel fedett területek vonhatók be igazán a városi zöldterület gazdálkodásba, mint közjólétet szolgáló elemek (pl: parkok, díszkertek, sétányok, sorfák, vízparti füves, bokros területek, vagy sportpályák, játszóterek, strandok, köztemetk, kempingek).

Győrben az egy lakosra jutó zöldterület 80 m2 felett van. A város központjában ez a szám alacsony, 10 alá csökken, míg ettl kifelé növekszik.

A nyilvántartott, több mint 200 park és játszótér csak néhány hektár nagyságú, a 10 hektárt csak a nagy lakótelepeket övez zöldterületek érik el.

2. Környezeti célállapot

A település környezeti állapotának összefoglaló jellegű bemutatását követően - annak tartalmi struktúráját megtartva - vázoljuk a környezetpolitikai célokat, az elérendő környezeti célállapotot.

A konkretizálás, a feladatok meghatározása a programszerkesztés szabályait alkalmazva a következő fejezetben történik.

Levegőminőség

A szennyezett városrészek levegőminőségének javítása. A határérték-túllépések (NOx, por, korom) megszüntetése. Győr kerüljön ki a mérsékelten szennyezett levegőjű városok köréből.

A közlekedésből származó légszennyezés mérséklése, az ipari emissziók határérték alá való csökkentése.

A védett I. kategória egész városra való kiterjesztése.

Vízminőség

Felszíni vizek

A folyók vízminősége ne romoljon, az ipari és a szennyvíztelepről bevezetett víz az előírt határérték alatt legyen.

A vízpartok rendben tartása, zöldterületenként fenntartása, védelmi zónák kijelölése.

Holtágak vízpótlása, tavak kotrása a jobb vízminőség elérése érdekében.

Szabadstrandok számának és területének növelése, környezetkímélő fenntartása.

Felszín alatti vizek, az ivóvízbázisok védelme

Megfigyelő kúthálózat kialakításával nyomon kell követni a kedvezőtlen változásokat, és kellő időben gondoskodni kell megszüntetéséről.

A hidrogeológiai védőidomokon belül a tiltott tevékenységek azonnali megszüntetése.

Az ipari vízhasználatot felül kell vizsgálni és koordinálni a jelentős vízkiemeléssel járó tevékenységet.

Föld-, talajminőség

A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer bővítése.

A beépíthetőség ésszerű korlátozása; a termőtalaj legkisebb sérülésével járó technológiák preferálása; lehetőség szerint a termőtalaj részleges visszatelepítése a művi környezetbe.

A direkt módon és más környezeti elemek közvetítésével terjedő szennyezőforrásoknak, illetőleg azok hatásainak csökkentése.

Élővilág és természetvédelem

A meglévő, helyi védelem alatt levő területek szakszerű gondozása, a Szt.Vid-domb térségének revitalizációja.

A már nagyőrészt feltárt területek (pl. Püspökerdő, Rábca hullámtere, Győrszentiváni lőtér) védetté nyilvánításának előkészítése és esetleg védelem alá való helyezése, figyelembe véve azok jóléti funkcióját.

A város közigazgatási területén lévő potenciális természeti értékek teljes felmérése, a vizsgálat eredményétől függően az arra érdemes részek védetté nyilvánítása.

Települési környezet

Épített környezeti értékek

Az épületállomány felmérése, nyilvántartása térinformatikai rendszerben (építmény- és műemlékkataszter).

Felkészülés a panel lakóépületek felújítására.

A bevált és jól működő példák alapján a régi, értékes épületegyüttesek felújításának, valamint a gyalogos utcák és terek burkolatcseréjének folytatása.

Értékes zöldterületek arányának növelése, parkok és játszóterek eszközállományának fejlesztése.

A közlekedési célú területeken, valamint a zöldterületeken az akadálymentes közlekedés megoldása a mozgássérültek, a gyermekkocsival közlekedők számára, továbbá a közintézmények használatának lehetővé tétele számukra.

A városi tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának fenntartása, a járművek és a hálózat fejlesztésének környezetkímélő módon való folytatása.

A parkolás feltételeinek javítása a város teljes területén, a belvárosi parkolási igények mérséklése minden felhasználható eszközzel.

Infrastruktúra, közműellátás

A jó minőségű ivóvizet adó vízbázisok fokozott védelme.

Az ivóvízhálózatra kötött épületeknél a tényleges mennyiségek megállapítása, és ebből kiindulva tervek készítése az ún. express vezetékek építésére.

A szennyvíztisztítómű beruházásának befejezése a tényleges szennyvíz mennyiségének és minőségének ismeretében.

Energiahatékonyság növelése, hatásfokának javítása, kapcsolt hő- és villamos áramtermelés, kogeneráció minél szélesebb körben.

A távhőszolgáltatás hibáinak kijavítása (hőveszteség, pazarlás), panellakások hőszigetelése.

A megújuló energiák elterjesztése.

A villamosenergia-ellátásban a teljesítmény-gazdálkodás elterjesztése, amely jelentős megtakarítással jár.

Zaj, rezgés

Monitoring rendszer kiépítése, különös tekintettel a lakossági panaszokra.

A településfejlesztésben kapjon hangsúlyosabb szerepet a zajterhelés elleni védelem.

Önkormányzati rendelet megalkotása a város zaj- és rezgésvédelmi szabályozására.

Közlekedés

Jó színvonalú, az igényekhez alkalmazkodó tömegközlekedés fejlesztése, alternatív megoldások (pl. elővárosi vasút) feltételrendszerének vizsgálata.

A gyalogos és kerékpáros forgalom vonzóvá tétele.

Törekedni kell a folyamatos gépkocsiforgalom biztosítására, ha kell, akkor csomópont-átépítéssel. Fontos az autóbusz-állomány korszerűsítése, a gépkocsik környezetvédelmi előírásainak betartatása.

A vasúttal és folyókkal elválasztott városrészek összekötése.

Az utak állapotának folyamatos javítása.

A vízi városhoz illő szolgáltatások bővítése.

Hulladékgazdálkodás

A települési szilárd hulladék kezelőjével (közszolgáltatójával) szerződésben kell rögzíteni a feladatokat, melyekbe célszerű beépíteni

a közszolgáltató egyetemleges felelősségét a hulladékgazdálkodást érintően

kötelezettségét az új jogszabályok szerinti működésre

a hulladékártalmatlanításra kijelölt hely meghatározását

évenkénti beszámolási kötelezettséget

szakszerű és olcsó megoldások előírását.

Kiemelten kell kezelni a lerakóra kerülő hulladék részarányának erőteljes csökkentését.

Előtérbe kell helyezni a hulladék keletkezésének megelőzését. A termelési szférában a tisztább termelés előmozdításával, a lakosság körében a tudatformálással és a szelektív gyűjtéssel.

Külön figyelem forduljon a komposztálásra. A központi telep mellett helyben végzett komposztálás (kiskert, mezőgazdasági, hétvégi telek) segítése.

A hulladékgazdálkodás egészét célszerű összekapcsolni és egy felelősségi körbe vonni a szilárd és folyékony települési hulladékok, illetve szennyvíziszap kezelésének ügyét.

A veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésének és szakszerű kezelésének biztosítása.

Zöldterület-gazdálkodás

A városi zöldterületek (parkok, játszóterek, folyópartok) folyamatos ápolása, karbantartása.

A zöldfelület rendszer alakításánál törekedni kell zöldfolyosó rendszer megvalósítására, amelyben összeköttetésben vannak a kisebb-nagyobb zöldfelületek, sorfák, folyópartok és a külterület.

A zöldterületekkel való gazdálkodáshoz időnkénti felmérés, hatékony, térinformatikai alapú nyilvántartás szükséges.

Az egyelőre termelési területet szolgáló Püspökerdő jóléti célokra való kiépítése, alkalmassá tétele elkezdődött, a munka folytatása szükséges.

A Holt-Marcal (Holt-Rába) környékének részleges erdősítése, jóléti célokra használata kívánatos a természeti értékek védelme mellett.

A folyópartok zöldterületi kezelését, fenntartását meg kell tartani, illetve további területeket is célszerű ebbe bevonni.

A város szépségét, mutatósságát célszerű egyes, jó adottságokkal rendelkező parkok kiemelt kezelésével biztosítani.

Környezeti képzés, nevelés, tudatformálás

A környezettudatos magatartás kialakítása, fejlesztése a különböző korosztályokban.

A nevelés, képzés, tudatformálás meghatározó formáinak bővítése, fejlesztése, a város Környezetnevelési Programjának elkészítése.

A vállalatok környezeti felelősségének, érzékenységének fokozása a nyilvánosság eszközeivel.

Felkészülés, ill. felkészítés az EU-csatlakozásból adódó feladatokra, konfliktusokra.

3. Győr Megyei Jogú Város környezetvédelmi programjának végrehajtandó feladatai

Az állapotértékelés alapján kidolgozott és a városi közgyűlés által elfogadott célok elérését szolgáló feladatokat az eddig alkalmazott szakágakra bontástól eltérő felosztásban célszerű meghatározni.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy van a feladatoknak (felelősöknek, résztvevőknek), forrásigényeknek, időütemezésnek olyan csoportosítása, tipizálása, amely szerint a döntéshozók és a végrehajtás vezetői saját teendőiket jobban felismerik és így tervezni tudják.

Ezek az alábbiak:

Azonnal kezdhető, rövid távú feladatok

környezeti kárelhárítás megkezdése, a legnagyobb környezetszennyezések felszámolása

a program intézményesítésének megkezdése

a megvalósulás nyomonkövetésének információs / tájékoztatási, visszacsatolási rendszere

együttműködések kiépítése, formalizálása valamennyi érintett entitás: városi intézmények, környezetvédelmi hatóság, más gazdálkodó szervezetek és decentralizált állami intézmények, továbbá a civil szféra között

Középtávú feladatok (3-6 év)

döntéstámogató adatbázisok és együttműködő információs rendszerek létrehozása, karbantartása és fejlesztése

a program intézményesítés megvalósításának beépítése a döntési és végrehajtási mechanizmusokba; intézményfejlesztés, a szakmai szervezeti rendszer átalakítása, majd stabilizálása, résztvevők képzése, tudatosságuk alakítása

környezetvédelmi programok stabilizálása, környezetfejlesztési programok részletes megtervezése, beindítása, a környezeti programok beépítése más szakágazatok feladataiba

Hosszú távú feladatok

a környezetállapot érzékelhető javulása és ezen állapot stabilizálása, beleértve

a környezeti állapotjellemzők, a fenntarthatóság indikátorainak kidolgozását és alkalmazását a normál intézményi működésben.

Az időtávokon túlmenően a célok, feladatok, projektek csoportosíthatóak aszerint is, hogy kifejezetten környezetvédelmi, kárelhárítási teendőt jelent, vagy a környezetállapot - például az infrastruktúra - ellátottság fejlesztését, tehát terület- és településfejlesztést és végül az intézményőrendszer átalakítását, fejlesztését, a környezeti szempontok érvényesítése garanciáinak beépítését az intézményi, intézmények közötti együttműködésbe.

3.1. Azonnal kezdhető, rövid távú feladatok

A feladatok jelentős részben nem csupán környezetvédelmi célú és jellegű munkák, hanem a város egyéb tevékenységéhez kapcsolódik, pl. területfejlesztés, közműfelújítás, közlekedés korszerűsítése, illetve arra kidolgozott programokban is szerepel. Az egyes feladatok sorba rendezése az érintett környezeti elemekhez igazodik. Az itt szereplő elképzelések megvalósítása azonnal, illetve rövid távon belül megkezdhető, és 1-2 évben belül értékelhető eredményeket hozhat.

Az egyes feladatok részletes leírása, a javasolt közreműködők, az irányítást végzők meghatározása ezen a helyen nem szükséges, a programok elindítása a lehetőségektől, a koordináció eredményétől, a szükséges döntések meghozatalától függ. Különösen a más szakmai programokat, elképzeléseket érintő, de környezetvédelmi szempontból is fontos feladatok igénylik a megfelelő összehangolást.

Már rövid távon is elérhetőnek látszik, hogy a város semmilyen fejlesztési programot ne indítson a környezeti hatások, következmények, kockázatok elemzése nélkül, a környezetvédelmi iroda a döntést előkészítő folyamatban ne legyen kikerülhető.

Az előirányzott feladatok rövid felsorolása: (A sorszámozás nem jelent fontossági sorrendet, csupán az egyes feladatok azonosítását szolgálja.)

A legjelentősebb légszennyező üzemek emissziójának csökkentése

A levegőtisztaságot ellenőrző mérőhálózat továbbfejlesztése

A talaj- és talajvíz-állapot ismeretét szolgáló adatgyűjtés és megfigyelő, ellenőrző rendszer (kúthálózat) megteremtése és működtetése

A felszín alatti vizeket, ivóvízbázisokat veszélyeztető tevékenységek megtiltása, beszüntetése, illetve üzemeltetési feltételeinek előírása és ellenőrzése

A fúrt kutak ellenőrzése, a szakszerűtlen kivitelezés és üzemeltetés megszüntetése

A természetes vízfolyások, valamint az állóvizek és holtágak partjain állapotfelmérés, a környezetterhelés csökkentésére, a használat módjára vonatkozó tervkészítés

Csapadékelvezetés hiányosságait megszüntető munkák folytatása, illetve megkezdése (a környezet állapotát javító intézkedésekkel együttesen végzendő)

A zöldterületek állapotfelmérése, nyilvántartása, folyamatos fenntartása, felújítása

A védett természetvédelmi objektumok értékének megóvása

A győrszentiváni Lőtéri-erdő védetté nyilvánítása

Egyedi értékek (Populus alba, Gingko biloba) védelem alá helyezése

A bácsai égetőmű és település közötti területre tervezett védő erdősáv újra- és körbetelepítése, valamint szakszerű ápolása.

A bácsai égetőműre vonatkozó előírások betartásának fokozott mértékű ellenőrzése, a lakosság folyamatos és pontos tájékoztatása.

A "gumitavak" hulladékanyagának ártalmatlanítására vonatkozó környezetvédelmi felügyelőségi határozat betartásának ellenőrzése, a lakosság folyamatos tájékoztatása.

A bácsai térségben a város nem javasolja a meglévő üzemek (hulladékégető, folyékony hulladék kezelő) kapacitásának növelését.

A győri lerakóhelyőre kerülő hulladék analízise

Az illegális lerakók felszámolás, újabb zuglerakás megelőzése

A szelektív gyűjtés teljes körűvé tétele, hulladékudvarok létesítése

Hulladékhasznosítási technológiai pályázat lebonyolítása

Komposztálási technológia elindítása, a komposzt értékesítés előkészítése

A győri belváros motoros forgalmának csillapítása, a parkolási feltételek javítása

A tömegközlekedési kínálat fejlesztése környezetkímélő megoldások választásával

Épületfelújítás, rehabilitáció során a környezeti szempontok érvényesítése, a társadalmi részvétel, véleménynyilvánítás bekapcsolása az előkészítésbe

Panelépületek felújításának műszaki és pénzügyi előkészítése, a környezeti terhelések és kockázatok csökkentésének érvényesítésével

A kerékpár- és gyalogúthálózat bővítése. Az akadálymentes közlekedés megvalósítása, minden közintézmény és közterület elérhetővé tétele a mozgássérültek járművei számára

Az ivóvízhálózat hidraulikai vizsgálata, korszerűsítése. A védelemhez szükséges intézkedések meghatározása

A csapadék- és szennyvízelvezetés csatornahálózatának megjelenítése térinformatikai rendszerben

A csatornarendszer hidraulikai vizsgálata, üzemeltetésének korszerűsítése

A szennyvíztelep beruházásának befejezése a szennyvíziszap környezetkímélő kezelési módjának megvalósításával

Az energetikai adatállomány folyamatos karbantartása, az építésügyi hatósági munkában a környezetterhelés csökkentése és az energiahatékonyság követelményeinek érvényőre juttatása

Az önkormányzati tulajdonú intézmények és társaságok energiahatékonyságának javítása

Az átadott távhő épületrészenkénti, illetve hőfogadó állomásonkénti mérésének megvalósítása

A megújuló energiaforrások használatát bemutató mintaprojektek, energiatakarékossági programok, napkollektor építés és használat támogatása

Az önkormányzat saját intézményeinél, valamint más vállalatok, vállalkozások körében megindított környezetterhelést csökkentő, energiahatékony intézkedések, programok bemutatása, propagálása a sajtó felhasználásával

A rendkívüli eseményekből származó környezetveszélyeztetés, környezeti károk elhárítási tervének elkészítése

A város környezetnevelési programjának elkészítése, megvalósítási feltételeinek meghatározása, pályázati alap létesítése

Győr-Bácsa városrész területén lévő hulladékkezelő és ártalmatlanító telepek egyesített környezetvédelmi felülvizsgálatának elkészítése

Holt-Rába kotrási munkálatainak előkészítése.

3.2. Középtávú feladatok

Általában több-kevesebb előkészítést igénylő programok, elképzelések, amelyek a környezeti kockázatok mérséklését, az állapotok stabilizálását, javulásuk elindítását szolgálják. A többi szakmai ágazat kitűzött feladataival a környezeti programok összehangolandók, egyeztetésük szükséges. A felsorolt elképzelések megvalósítása egyben egy megalapozott, adatgyűjteményeken, terveken alapuló döntés-előkészítő rendszer építéséhez is hozzájárul. A felsorolás itt sem megvalósítási sorrendet jelent, a betűjelek csak azonosítók. A végrehajtás a szükséges feltételek rendelkezésre állásának, megteremtésének függvénye.

A kitűzhető feladatok rövid ismertetése:

A közlekedés regisztrált jellemzői, a belőlük származó környezetterhelés alapján olyan forgalmi rend és közlekedési hálózat korszerűsítés, amely csökkenti a káros környezeti hatásokat

A közlekedési pályák állapot-fenntartási tevékenységének erősítése, tehermentesítő útszakaszok, különszintű és körforgalmú csomópontok építése

A vasúti forgalom káros környezeti hatásainak mérséklése

Az energiatermelés korszerűsítése a környezetet kevésbé terhelő fűtőanyagok alkalmazásával

A természetes vizek partjain védelmi zónák meghatározása, azok működtetése ökológiai ökológiai folyosóként

A fürdők, strandok, uszodák, kutak számának növelése, környezetkímélő jellegű üzemeltetése

Csapadékvíz-elvezető rendszerek tartós, végleges kiépítése, működtetése környezetkímélő módon

Az önkormányzat, valamint az erdészeti gazdasági társaságok és természetvédelmi hatóságok együttműködésével a zöldterületek növelése

A Püspökerdő jóléti célú használatának teljes megvalósítása

A város területén a természeti értékek meghatározására folyamatos állat- és növénytani vizsgálatok végzése

A Püspökerdő és a Rábca hullámtere javasolt részeinek helyi védelem alá helyezése, bemutató tanösvény kialakítása

A védett madarak élőhelyeinek és egyedeinek megóvása

A gazdálkodó szervezetek kötelezése éves hulladékgazdálkodási beszámoló készítésére

A helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítése, társadalmi vitája és kihirdetése

Az új hulladéklerakó megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozása, a létesítéshez szükséges eszközök biztosítása

A jelenlegi lerakó folyamatos rekultivációja, szakszerű utógondozása

Épületek és építmények adatait nyilvántartó és információ szolgáltató térinformatikai rendszer kiépítése és üzemeltetése

A funkciót vesztett, leromlott állapotú területek felújítása, környezeti célú használata

Az ivóvízhálózat rekonstrukciójának, valamint a vízbázisok védelmét szolgáló munkáknak folytatása

A szennyvíz gyűjtésének és szállításának korszerűsítési munkái, a csatornára kötési arány növelése

A szennyvíziszap kezelésének, komposztálásának, elhelyezésének megvalósítása

A kapcsolt energiatermelés fejlesztése, a távhőszolgáltató hálózat korszerűsítése

z) A városi önkormányzat intézményfejlesztése keretében a Környezetvédelmi Iroda tevékenységének erősítése, a környezetirányítási rendszer kiépítése és a tanúsítvány megszerzése érdekében

3.3. Hosszú távú feladatok

Ezek az intézkedések mai tudásunk szerint a stabilizált, kedvező környezetállapot fenntartását, illetve további lehetőségek feltárásával az állapotjavítást célozzák. Az intézményi működés színvonalának megtartása érdekében szükséges az állapotjellemzők folyamatos regisztrálása, a szükséges beavatkozások szabályozása, a környezeti szempontok érvényesülése céljából. A hosszú távra érvényes elképzelések alábbi ismertetése nem konkrét feladatok meghatározását jelenti, hanem olyan alapvető törekvéseket tartalmaz, amelyek szem előtt tartása szükséges a rövidebb távú programok kidolgozása és megvalósítása során.

Az intézkedési területek, a feladatkörök rövid felsorolása:

A természeti környezetet terhelő szennyezések, kibocsátások határérték alatt tartása, megelőző és mentesítő intézkedésekkel

A természetes állapotú területek arányának növelése a város közigazgatási területén erdősítéssel, tájrendezéssel, a rekreációs célú használat megvalósításával

A keletkező hulladékmennyiség csökkentése; tisztább termelési, hulladékszegény technológiák bevezetésének elősegítése; a hulladékhasznosítás arányának erőteljes növelése; az új lerakóhely üzemeltetésének megkezdése

Az épületek, építmények és az infrastruktúra létesítményeinek felújításánál, rekonstrukciójánál a környezet védelmi szempontjainak érvényesítése, környezetkímélő megoldások alkalmazása

Az ivóvízbázisok védelem alá helyezésének teljes körű megoldása, a csapadékvíz- és szennyvízkezelés megoldása a város egész területén

Fokozatos átállás az energiahasználat és előállítás takarékos módszereire, a megújuló energiaforrások felhasználásának széles körű elterjesztése

A környezettudatos életvitelre nevelés megvalósítása, a környezeti érzékenység és felelősség formálása, a társadalmi részvétel és együttműködés módszereinek kialakítása

4. A környezetvédelmi program menedzselése, intézményi feladatok

Győr város környezetvédelmi programjának eredményes megvalósítása számos társadalmi és gazdasági tényező függvénye. A környezeti szempontoknak kiemelt szerepet kell kapniuk a város térségében tervezett programok előkészítése és végrehajtása során.

Az EU-csatlakozás előkészítéséből adódó feladatokat össze kell hangolni az itt élő lakosság igényeivel, az itt működő bel- és külföldi cégek termelésfejlesztési programjaival úgy, hogy az érintettek érdekeinek sérelme nélkül szolgálja a fenntartható fejlődést.

Ennek érdekében különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

Minden - a környezetet érintő beavatkozás, térségfejlesztés esetén - prioritást kell adni a környezeti, környezetvédelmi feltételek, érdekek érvényesítésének. Ennek biztosítása érdekében úgy kell meghatározni a pályázati feltételeket, hogy azok tartalmazzák a környezeti elvárásokat és azok betartásának ellenőrzési programját.

A környezetvédelem területén hatályba lépett és megalkotásra kerülő törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok folyamatos figyelése és érvényesítése a fejlesztések, beavatkozások tervezése és engedélyezése terén.

Az érvényben lévő terület- és környezetfejlesztési programokat rendszeresen felül kell vizsgálni a jogszabályoknak való mindenkori megfelelés érdekében.

A Környezetvédelmi Programban rögzített célok és előirányzatok megvalósítására az önkormányzatnak feladattervet kell meghatároznia (konkrét feladat, felelős, határidők, költségigény, forrás) az egyes részprogramokra (pl. környezeti monitoring működtetése, hulladékgazdálkodási terv készítése).

Ehhez igénybe kell venni a rendelkezésre álló pályázati (támogatási) alapokat (pl. KKA, ISPA, PHARE program).

A városi önkormányzat környezetvédelemmel és területfejlesztéssel összefüggő feladatainak megoldásánál ki kell kérni a helyi civil és gazdasági szervezetek véleményét, támaszkodni kell rájuk a megvalósítás és ellenőrzés során. A városi önkormányzatnak hatékony szakmai koordináló szerepet kell betölteni az információs háttér kialakításában és működtetésében, valamint a környezeti nevelés, a környezettudatos gondolkodás kialakításában mind a lakosság, mind a termelő vállalatok körében.

A környezetvédelmi program hatékony végrehajtása érdekében, annak testületi elfogadását követően:

a környezetvédelem speciális szakterületein, illetve a korszerű adatkezelésben és nyilvántartásban jártas szakemberekkel meg kell erősíteni a Környezetvédelmi Irodát, hogy elkezdhesse a Program végrehajtását, az intézményi feladatok ellátását, ill. koordinálását

pályázatot kell kiírni az ISO 14001 Környezeti Menedzsment Rendszer kiépítésére és tanúsítására, amelynek megvalósulása után az önkormányzat teljes menedzsment rendszeréhez illeszthető, a minőségbiztosítási rendszerrel összehangolt módon kézikönyvben rögzíthetők a környezetvédelmi teendők.

program időtartama - a jogszabályi utalásoknak megfelelően - hat év. Felülvizsgálatát, értékelését szükség szerint, de legalább kétévente el kell végezni. A feladat előkészítője és koordinátora a Környezetvédelmi Iroda.

A program megvalósulásának ellenőrzése magába foglalja a kapcsolódó jogérvényesítési folyamatot is. Az értékelés lehetséges formái:

közgyűlés

közmeghallgatás

lakossági fórum

konzultációk a civil szervezetekkel

A felülvizsgálat során született és elfogadott javaslatokat, módosításokat a programba át kell vezetni, és a korrekciókat a döntéseknek megfelelően el kell végezni.

<< Vissza