Friss hír, hogy a Greenpeace Magyarország kezdeményezése alapján uniós kötelezettségszegési eljárás indul az almásfüzitői vörösiszap-tározóban folyó hulladéklerakás miatt. Mint ismert, a Duna partján lévő tározóba a győri székhelyű Környezetvédelmi Felügyelőség engedélye alapján évek óta 130 ezer tonna veszélyes és nem veszélyes hulladékot hordanak be (a Tatai Környezetvédelmi Zrt. ennek „komposztálási” maradékával fedi le a területet). Mindez közvetlenül a Duna mellett - holott a lerakó alatt szigetelés nincs, a kiépített figyelőrendszer pedig elégtelen. A Reflex Egyesület – amely jogi eljárásokkal próbálta elérni a környezetre veszélyt jelentő tevékenység felfüggesztését - üdvözli az Európai Bizottság döntését és reménykedve várja annak eredményét.

A korábbi híradásokból ismert, hogy az almásfüzítői felhagyott vörösiszap tározó kazettáiba a győri Környezetvédelmi Felügyelőség engedélye alapján évi 130 ezer tonna veszélyes és nem veszélyes hulladékot hordanak. A közvetlenül a Duna partján lévő VII. kazettában a Tatai Környezetvédelmi Zrt. komposztkészítés címén a hulladékokat keveri, majd azok „komposztálási” maradékával fedi le a területet. A több mint 160-féle veszélyes - és egyéb hulladékok összekeverésével, majd tározóba való kihelyezésével a környezeti kockázat jelentősen nő. Mindez közvetlenül a Duna mellett, a Natura 2000 területtel szomszédos területen - miközben a lerakó alatt szigetelés nincs, a kiépített figyelőrendszer pedig elégtelen. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a tározóra lerakott toxikus anyagok a hosszú távon a környezetbe, a talajvízbe és a Dunába juthatnak.

2011-ben a Reflex három eljárásban is jogi úton támadta meg a tevékenységgel, illetve a létesítménnyel kapcsolatosan kiadott engedélyező határozatokat. (Volt olyan felügyelőségi határozat, amely az arzén előírt „egyedi talajvíz-szennyezettségi” határértéke 110.000-szerese volt a „normális” határértéknek...).

Bár a nyilvánvaló jogsértések miatt a győri Felügyelőség határozatai részben visszavonásra, vagy kijavításra kerültek, az eredeti célunkat nem tudtuk elérni. A „komposztálási” tevékenység nem került megtiltásra és nem megnyugtató módon zárultak a monitoring rendszerrel, illetve az „egyedi határértékek” előírásaival kapcsolatos eljárások sem.    

Látszatintézkedések (egy monitoring kút előírása, hathavi mintavétellel) helyett szerintünk továbbra is elkerülhetetlen a monitoring rendszerek további fejlesztése. Addig is a jelenlegi üzemeltetési előírások szigorúbbá tételével kell garantálni a környezetszennyezés kizárását és mindenképpen szükséges a zagytárolókon lerakásra engedélyezett veszélyes hulladékok körének felülvizsgálata, illetve annak időleges tilalma. 

A hazai hatóságok elutasító magatartását és tétlenségét látva a Greenpeace 2011-ben indította kampányát a környezetet súlyosan veszélyeztető tevékenység ellen. Jellemző, hogy Németh Zoltán, a győri környezetvédelmi felügyelőség akkori igazgatója (jelenleg a Dunakapu téri mélygarázsépítés szakértő irányítója) a hatóságának tevékenységét kritizáló Greenpeace akciót egyenesen Magyarország lejáratásaként értékelte…  

Mivel a Greenpeace látványos akciói sem jártak sikerrel, a Greenpeace 2012 januárjában az Európai Bizottsághoz fordult. A Bizottság a nemzetközi zöld szervezet érveit megalapozottnak találta és megindította az eljárást.

Korábbi Reflex hír: http://reflex.gyor.hu/post/1003/

Az EU dokumentuma az eljárás megindításáról: http://ec.europa.eu/eu_law/eulaw/decisions/dec_20131120.htm#hu

Összes szakvélemény, hivatalos dokumentum, mérési eredmény (Greenpeace összeállítás):

http://www.greenpeace.org/hungary/vorosiszap/