A Reflex Környezetvédő Egyesület programja a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás 2012 pályázati kiírásán támogatást nyert. Tárgya a környezeti elemeket érintő Győr város belterületén történő jelentősebb beruházások kivitelezésénél való civil közreműködés. A Reflexről közismert, hogy mindig a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, így a tervegyeztetési időszakban jelzi észrevételeit, tesz kezdeményező, vagy módosító javaslatokat, szükség esetén pedig ügyfélként vesz részt a beruházások hatósági, engedélyezési folyamatában. Jelen esetben kilenc nagyobb - részben, vagy teljes körűen engedélyezett - városi beruházásnál a kivitelezési munkák konfliktusait vizsgáljuk. A közreműködő felekkel (beruházó, kivitelező, hatóság, önkormányzat, civil szervezetek és lakosság) keressük a beavatkozások lehető legkisebb környezeti károkkal járó lehetőségeit. Ezen beruházások egyike a Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása.

A Reflex Környezetvédő Egyesület programja a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás 2012 pályázati kiírásán támogatást nyert. Tárgya a környezeti elemeket érintő Győr város belterületén történő jelentősebb beruházások kivitelezésénél való civil közreműködés. A Reflexről közismert, hogy mindig a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, így a tervegyeztetési időszakban jelzi észrevételeit, tesz kezdeményező, vagy módosító javaslatokat, szükség esetén pedig ügyfélként vesz részt a beruházások hatósági, engedélyezési folyamatában. Jelen esetben kilenc nagyobb - részben, vagy teljes körűen engedélyezett - városi beruházásnál a kivitelezési munkák konfliktusait vizsgáljuk. A közreműködő felekkel (beruházó, kivitelező, hatóság, önkormányzat, civil szervezetek és lakosság) keressük a beavatkozások lehető legkisebb környezeti károkkal járó lehetőségeit. Ezen beruházások egyike a Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása.

A beruházás célja, elvárható eredménye

A Vízügyi Igazgatóság honlapjáról idézve: „A Marcal jobb parti árvízvédelmi rész­öblözet árvízvédelmi biztonsága nem kielégítő. Nem felel meg sem a jelenleg érvényben lévő jogszabályoknak, sem az Európai Unió Víz Keret­­irányelv elvárásainak.

Az öblözet védelmét a Győr-Koroncói árvízvédelmi szakasz biztosítja, mely Győrnél a Mosoni-Duna jobb parti és Iparcsatorna menti védvonalakból, továbbá a Rába jobb parti véd­vo­­nalból áll a Marcal torkolatig. A védvonal további és jelen programban meghatározó ré­szét képezik a Marcal jobb parti illetve a Bornát-ér (Sokoróaljai Bakony-ér) menti védművek is.

  A projekt célja, hogy a Marcal jobb parti és a Bornát-ér menti védvonalak biztonságát a szükséges szintre emelje s lehetővé tegye a védvonalak megközelítését és a védvonalakon történő folyamatos közlekedést. A projekt tárgyát képező árvízi öblözet érintett lakosainak száma közel 80 800 fő, mely érinti Koroncó bel-és külterületeit, Tét külterületét és Győr jelentős részét is. Az érintett településeket az árvizektől védő töltés megépült, de a teljes szakaszon - Marcal jobb parti, Bornát-ér jobb- és bal parti védműveket figyelembe véve – mind magassági mind keresztmetszeti hiány tapasztalható. A tervezett beruházás a jelenlegi hiányokat kívánja megszűntetni.”

A projekt tárgya, részelemei

Jelen projekt keretében a Marcal jobb parti részöblözetben összesen közel 13 km hosszú védvonal kerül kiépítésre. Ebből közel 8 km a Marcal jobb parti töltés, míg Koroncó belterületi szakaszán a Bornát-ér jobb partján több, mint 2 km, bal partján pedig közel 3 km töltés fejlesztését jelenti.

A beruházás során a Marcal jobb parti és a Bornát-ér jobb és bal parti árvízvédelmi töltéseket szükséges magassági, keresztmetszeti és altalaj állékonysági szempontból teljes körűen kiépíteni, magasparti bekötésüket felülvizsgálni. A töltésben fel kell újítani a műtárgyakat, valamint indokolt a Marcal duzzasztó árapasztó műtárgyának felújítása is.

A projekt során a terület árvízvédekezésében lényeges szerepet betöltő magasépítési létesít­ményeket felülvizsgáljuk és a felülvizsgálat után döntés születik a létesítmények felújításáról, esetleges újraépítéséről. Az árvízvédelmi szakaszközpont, a két gátőrház és melléképületei felújításra, a funkciójukat vesztett létesítmények elbontásra kerülnek.

A töltések fejlesztésén kívül a védmű műtárgyainak átépítésére, esetleges megszűn­tetésére is sor kerül. A Marcal duzzasztó árapasztó csatornájának felújítása is szükséges a megfelelő üzemeltetési körülmények biztosítása érdekében.

A projekt megvalósulása után az árvízvédelmi szakasz 32 km-es hosszán a jelenlegi hozzávetőlegesen 50 %-os kiépítettségi szint 100 %-ra nő (figyelembe véve a "Duna projekt" során megvalósuló fejlesztéseket is), amelynek következtében a megfelelő szintű árvízi biztonság előáll. A kiépítettségből adódóan a védelmi vonal mentén az árvízvédekezés operatív költségei jelentősen csökkenek. (forrás: Vízügyi Igazgatóság)

A kivitelezés tervezett üteme

Mivel a terv a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP-7.2.1.1/1F-2008-0012) bírálata alatt áll, így a várható kivitelezés 2013.-2014. évben válhat esedékessé. Az Európai Unió Víz Keretirányelvéhez, illetve a Magyar­ország Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervéhez igazí­tott projekt elsődlegesen az árvízvédelmi feladatok biztonságát, míg másodsorban a vörös­iszap sújtotta Marcal folyó ökológiai állapotának javítását szolgálja.

       A terv sarkalatos, konfliktust okozó elemei

A tervegyeztetésen elhangzott, illetve az írásban jelzett módosítások, valamint a terv­dokumentáció­ban szereplő beavatkozások egyes pontokban súrlódnak. Ezeket a minimális differenciákat a kivitelezésnél kezelni kell. Ilyenek például az árapasztó hallépcsőként történő kettős funkciójának kialakítása, a balparti árvízi tározó (VGT.) figyelembevétele, a Bornát-ér töltésszélesítésénél való kisajátítások, a Marcal jobb parti Tájvédelmi Körzet természeti értékeinek megóvása, az építés ideje alatti közlekedés biztosítása, az érintett civil szféra folyamatos bevonása, a lakosság tájékoztatása, stb.

Győr, 2012. szeptember - november hó

Reflex Környezetvédő Egyesület