A Reflex Környezetvédő Egyesület programja a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás 2012 pályázati kiírásán támogatást nyert. Tárgya a környezeti elemeket érintő Győr város belterületén történő jelentősebb beruházások kivitelezésénél való civil közreműködés. A Reflexről közismert, hogy mindig a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, így a tervegyeztetési időszakban jelzi észrevételeit, tesz kezdeményező, vagy módosító javaslatokat, szükség esetén pedig ügyfélként vesz részt a beruházások hatósági, engedélyezési folyamatában. Jelen esetben kilenc nagyobb - részben, vagy teljes körűen engedélyezett - városi beruházásnál a kivitelezési munkák konfliktusait vizsgáljuk. A közreműködő felekkel (beruházó, kivitelező, hatóság, önkormányzat, civil szervezetek és lakosság) keressük a beavatkozások lehető legkisebb környezeti károkkal járó lehetőségeit. Ezen beruházások egyike a Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja.

A beruházás célja, elvárható eredménye

Habár a Reflex a kivitelezés alatt lévő, vagy megkezdés előtt álló beruházásokat tűzte ki feladatának, mégis idesoroltuk az elmúlt időszakban befejezett Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációját is. Ennek oka egyrészt a terv és a tartalom ellenmondása, másrészt a milliárdos összeget meghaladó kivitelezés hiányosságai.

a Nagy-Pándzsa-ér torkolata és mellette a Helbényi zsilip

A beruházó ÉDUKÖVIZIG a beavatkozás szükségességét, a célt és az eredményt így fogalmazta meg: „A Nagy-Pándzsa vízszállító képességének helyreállítása és a Holt-Marcal torkolati, un. Helbényi zsilip rekonstrukciója jó hatással lesz az árvízi biztonságra, valamint hozzájárul a vízminőség javulásához, az általános szennyezettség csökkentéséhez. A helyes vízgyűjtő-gazdálkodás kialakítása az önkormányzatok csapadékvíz-elvezetési feladatainak elvégzését is megkönnyíti. A fejlesztés eredményeképpen a vizek növény- és állatvilágának állapota javul, a halastavak biztonságos vízpótlása megteremtődik, nő a beépíthető és meg­művelhető területek nagysága, ami hozzájárul a vállalkozások betelepüléséhez, majd hosszú távon a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás növekedéséhez. Különösen Győr és Pannon­halma esetében az idegenforgalom fellendülése is várható.”

Tényleges eredmények és vitás elemek

A Regionális Operatív Program által 1,037 milliárd forinttal támogatott térségi projekt (NYDOP-4.2.1/a-2008-0002) címében és alapelképzelésében is a vízgyűjtő „revitalizációt” kívánta megvalósítani, melyhez csatolódott egy győri Natura 2000-es terület szükségszerinti, időszakos vízbetáplálása is.

Összegezve a megvalósult intézkedéseket, látható, hogy

-         a nem is a Nagy-Pándzsa-ér vízgyűjtőterületén lévő zsilip,

-         a szükségtelen duzzasztómű és hallépcső,

-         az ellenesésű szeméttelepi csőáteresz,

-         és a sok száz méteres, felesleges beton és terméskő burkolatúra átépített meder

nem az élőhelyek természetközeli állapotának helyreállítását, azaz nem a patak revitalizálását szolgálták.  

Helbényi zsilip

Pápai úti duzzasztó és hallépcső

szeméttelepi „beeresztő-kieresztő” csőáteresz

„természetközeli” meder

Nem vitatható, hogy mind a Nagy-Pándzsa-ér, mind a Vezseny-ér mederkotrásával a - síkvidéki kisvízfolyások-szintjén értékelendő - nagyobb vizek levezetése javult. Viszont az árvízveszély jelen esetben túlzás, lévén, hogy a Nagy-Pándzsa-ér teljes hosszában a Sokoró és a Pannonhalmi dombság közötti völgyszelvényben folyik le, hat település külterületén. A Vezseny-ér viszont érint két belterületet (Pér. Töltéstava), ahol ez indokolt lehet.

A munkák 2011 év végén zárultak, ezt követően került sor a műszaki átadásra… A Reflex Környezetvédő Egyesület folyamatosan nyomon követte a kivitelezést, és tapasztalt számos olyan  rendellenességet, amely alapján a Zöld Forrás pályázati feladatokhoz illeszt­he­tőnek tartotta a Nagy-Pándzsa vízgyűjtőjének revitalizációját. Ezek közül megemlítendő a közúti kereszteződéseknél, hidaknál kiépített, vagy javított meder- és rézsűburkolatok állapota, a Natura 2000-es területet kiszolgáló csőáteresz hibás, elleneséses kialakítása, a szeméttelepi szennyeződés bevezetése, a hallépcső állagromlása, valamint a számos helyen tapasztalható földrézsű megcsúszása, a helyreállítás és a növénytelepítés hiánya.      

         pár hónapon belül tönkrement rézsűburkolat

elleneséses kicsatlakozó áteresz

         romló állagú hallépcső

         megcsúszott rézsű, bemosódott meder

         Lehetőségeink

Mivel az előkészítő fázisban információink egyáltalán nem volt, nem tudtunk magáról a tervezésről sem, így kimaradtunk az egyezetési folyamatból, azt észrevételezni, nem tudtuk. A tervezési folyamatról, a tervdokumentáció elképzeléseiről tartott (ha egyáltalán volt) társadalmi egyeztetésről sem volt tudomásunk. Csak akkor értesültünk a beruházásról, amikor a Regionális Fejlesztési Tanács azt támogatásban részesítette.

A Reflex Egyesület jelezte a magyar környezet- és természetvédelmi hatóságoknak, hogy az engedélyes ügyekről tájékoztatást kér. Ezt - a jogszabályok alapján - elektronikus formában meg is kapja (napi 12-14 darab) az Egyesület. Ugyancsak fontos elem, hogy az abban megfogalmazottak alapján a szervezet éljen betekintési és véleményezési jogával. Való­­színűleg, ha a Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációjának tervezésénél éltünk volna ezzel a lehetőséggel, akkor a beruházás valójában és nagyobb mértékben a renaturálást szolgálta volna. Most már csak a garanciális helyreállítási munkákra tudunk javaslatot tenni. 

Reflex Környezetvédő Egyesület