Pápateszér Veszprém megye Észak-nyugati részén, a Pápa-kisbéri országút és a Pápa - Bánhida vasútvonal mentén helyezkedik el. A Bakony északnyugati terephullámait nevezzük Bakonyaljának, melynek pereme a Kisalföldbe simul. A 185 m tengerszint feletti magasságban fekvő település a Bakonyalja hosszan elnyúló homok-, illetve kavicshatárai között helyezkedik el. A község területén patakokat, a dombhátakon szántóföldeket, kisebb szőlőket találunk.

A község megnevezése

A község neve régen mint Teszér szerepelt, csak később, a reformáció után szerepel mai nevén. Többféle elképzelés létezik a Teszér megnevezéssel kapcsolatban. Az egyik szerint a falunév a szláv tesar ’ács’ szó magyarrá vált alakja. Valószínű, hogy lakosai közt sok ács élt hajdanán.

A másik elképzelés szerint a község a határában létezett tíz érről, patakról kapta nevét. Tíz ér vagy később Teszér.

A település rövid története

A község az Árpádok alatt virágzó kis helyiség volt. Első írásos feljegyzések az 1370-es évekre vezethetők vissza. A XV. Században az ugodi uralom falvai közé tartozott. A XVII. században a birtokot az Esterházy-család szerezte meg.

Termékeny határát kétnyomásos gazdálkodással művelték. A terményekből az úrnak kilencedet, a győri püspöknek tizedet adtak.

Az egykoron vízimalmairól híres faluban, 1828-ban 13 molnárt tartottak számon. Az őrlőmalmok a népesség egy részének foglalkozását biztosították.

A lakosság 1698-ban tiszta evangélikus, míg a XVIII. Században érkező telepesek katolikusak; egy század múlva az evangélikusok már kisebbséget alkotnak.

A helység a XIX. századtól (magyar-német lakosság) fokozatosan elmagyarosodott.

Lakóépületeinek több mint fele 1890 és 0930 között épült. A község fejlődését segítette az 1920-ban alapított téglagyár.

2003-as adatok szerint a falu lélekszáma 1334.

A falu címere

A jelképek jelentése: A kereszt a lakosság római katolikus vallás iránti elkötelezettségét jelzi. A malomkerékkel a helység nagy múltú malomiparának kívántak emléket állítani. A két ezüst pólya a Szakács-ér és a Bánya-ér nevű patakokat szimbolizálja. A búzakéve a lakosság fő tevékenységére, a mezőgazdaságra utal, amely a munkát és a kenyeret jelenti.

A címer középpontjában elhelyezett un. boglárpajzsban látható az Esterházy család ősi címerképe a koronán ágaskodó griff.

Látnivalók

Templom

A barokk stílusú templomot Esterházy Károly egri püspök építtette 1743-ban. 1777-ben történt a plébániának a Győri Egyházmegyétől a Veszprémi Egyházmegyéhez csatolása.

A templomban található nagy festményeket Gerstler Ignác plébános Graits Endre és Liechtbler Ágoston pécsi festőművészekkel készíttette 1901-ben. A hetvenes években történt a templom teljes külső és belső tatarozása, mára azonban megint kissé megkopott.

Pápateszér pincesor

A szőlő egyik legrégibb és legtöbb fajtában termesztett kultúrnövényünk. Pápateszéren két szőlőhegy is létezett és létezik most is: Fényes-hegy és Farkas-hegy. A gazdák minden pincéhez építettek présházakat.

1995-ben a villany után a vizet is kivezették a hegyre, annál a gazdánál kötötték azonban csak be, aki igényelte.

A szőlő művelése sok munkát igényel. Napjainkban egyre több terület marad műveletlenül, mert a rohanó világban már csak az idősebbek fordítanak rá gondot.

Az itt termesztett leggyakoribb szőlőfajok az Otelló, Nova, Rizling, Zalagyöngye.

Régen szüreti mulatságokat is tartottak a két említette hegyen, de mára ez a hagyomány már megszakadt.

Malmok

Egykor 25 vízimalom működött a környéken, melyek közül néhány, sajnos elhanyagoltan és romos állapotban, ma is megkereshető Pápateszér erdeiben sétálva. Ezek az épületek valamikor működő vízimalomként álltak a természettel összhangban. Mára már a megmaradt romokat az aljnövényzet is teljesen benőtte.

Közeli források vizeiből három patak szeli át a község határát, a Bányaér, Vánczér és a Szakács ér. A bőségesen termő vidéknek szüksége volt rá, hogy a gabonát a falu és a környék részére itt helyben az olcsó vízenergia felhasználásával őrölhessék meg. Már a XVII. században virágzó malomipara volt Pápateszérnek. Majd gróf Eszterházy Pál engedélyével is sok vízimalmot építettek a XVIII. században.  

A Bányaéren 14, a Vánczéren 3 és a Szakácséren 8 vízimalom épült. A malmok rendszerint éjjel-nappal üzemeltek, a molnárok éberen aludtak.

A két világháborúban több malim erősen megsérült, de a sérülések nagy részét kijavították és a malmokat újból üzembe helyezték. 1951. júliusában történt meg négy malom kivételével a kiskapacitású vízimalmok államosítása. 1962-ben az utolsó malmot is leállították.

A malmokról bővebb információkhoz juthat, ha elolvassa Szabó Katalin „Pápateszér épített és természeti környezete” című, 2004. évben, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Karán írt szakdolgozatának részletét. 

Koppánytető Lovaspark

Pápateszér délnyugati határán található a Koppánytető Lovaspark, ahol lovaglásra, túralovaglásra, lovasíjászkodásra, lovas kocsikázásra nyílik lehetőség. Bővebb információ: www.lovaspark.hu

Grófi fürdő

A parkerdő / grófi fürdő Pápateszér központjától mintegy három kilométerre fekszik dél-keleti irányban.

A század elején a falu mellett legelő volt és szántóföldek. Mögötte egy kis fenyves, ahol egy forrás tört a felszínre. A forrás fölé az Esterházy család 1910 körül épített egy fürdőmedencét, amelynek a vize nem tudott kellőképpen felmelegedni, ezért a grófok és grófkisasszonyok csak napfürdőzni és piknikezni jártak ide. A szép erdei környezetben álló fürdő kedvelt pihenőhelyük volt. 1945 után a falu és a környék népe jó ideig tartott itt majálist és ünnepeket, s ma is kedvelt kirándulóhely. Az egykor volt fürdő falainak stabilizált romjai, eső ellen védő házikó, térképes tábla, asztalok, padok, szalonnasütő teszik barátságossá a parkerdőt. Mai kialakításában nemcsak a környék pihenni vágyó népének, de az iskolásoknak is kiváló terepet kínál egy-egy biológia, rajz, ének vagy éppen magyaróra megtartására.

Cseres tölgyes övezi a fürdőt.

2003 nyarán a pápateszéri önkormányzat felújította a kővel kirakott medencét.

szakdolgozat részlet