Dömötör Lajos barátom már többször lejött a Rábán Szentgotthárdtól Győrig. Kettőezerhatban felvetette, hogy együtt is jöjjünk le. A következő év nyarára meg is szerveztük a túrát. Majd az azt követő éven pedig újfent.

  Mindkét évben a  győri Széchenyi István Egyetem Sport Egyesülete biztosított számunkra egy kétszemélyes kenut.

  A csónak szállítását Szentgotthárdra Molnár Jenő barátunk vállalta személyautóval. A tetőcsomagtartón a hajótest biztonságos rögzítese mellett sem ajánlott az országutakon szokásos 80-90 km/h-s sebesség. Ezért útvonalunkat úgy probáltuk megtervezni, hogy  viszonylag jó minőségű útburkolatú úton haladjunk, a forgalmat, különösképpen a teherautó forgalmat a lehető legkevésbé zavarjuk, ha lehet, városba ne menjünk be, és természetesen a megtett kilométerek az észszerűség határain belül maradjanak.

  A csónak felrakása után: Dömötör Mihály, Dömötör Lajos és Molnár Jenő

  Győrből a 83-as úton Pápára mentünk, majd Celldömölkre, onnan pedig Sárvár felé vettük az irányt. Sárvár előtt Sárvár-Hegyközségnél Sótony felé kanyarodtunk el. Sótony – Nyőgér – Bejcgyertyános után Kámnál rátértünk a 8-as főútra. Innen már Szentgotthárdig ezen mentünk Vasvár és Körmend

érintésével. Körmenden az áruházak széles skálájával találkoztunk.

  Szentgotthárdon közvetlenül közúti híd előtt jobbra fordultunk rá a töltésre.

A híd fölött 100 méterrel folyik be a Rábába a Lapincs, ami itt szélesebb és egyenes irányban folyik. Úgy néz ki, mintha a Rába folyna a Lapincsba. Itt raktuk vízre csónakunkat. A híd a 202,2 folyamkilométernél van. Innen tíz kilométerre található a Magyarlak-Csörötnek-i erőmű. A kikötéshez a jobb parton fa stég áll rendelkezésre. Tavaly minden gond nélkül sikerült a kikötési művelet. Idén annyira eliszaposodott, hogy csónakkal nem lehetett a közvetlen közelébe menni, mert a víz olyan sekély volt. Kilépve azonban combig érő iszappal találkoztunk. A duzzasztó előtt lerakta hordalékát a folyó.

   Magyarlak-Csörötnek-i erőmű

Az építkezést megőrőkítő tábla

 Az erőmű 2004-ben épült állami támogatással a Széchenyi Terv keretében. Nagyobbrészt osztrák tulajdonban van. A magyar államnak érdeke, hogy a befektett pénz a hasznot külföldön rakja le. Az átemelés után magunkat és  hajónkat letisztítva folytattuk útunkat. Másfél kilométer múlva értük el a csörötneki hidat. A híd alatt nehézkes az átkelés a kövek és az erős sodrás miatt. A híd után néhány méterre a jobb oldalon kavicsos parton kötöttünk ki. Nem meszze kerítéssel körbevett táborhely található. Néhány éve készült a közösségi  épület. Nagy, fedett, három oldalról nyitott térrész padokkal és asztalokkal. Konyha, tusolók, WC-k. Tavaly hatszáz forint volt személyenként a táborozási díj. A kulcsokhoz a kiírt telefonszámon keresztül lehet hozzájutni.

A következő táborhely nyolc kilométerre Rábagyarmatnál van a bal parton. Úszó stégnél köthetünk ki, beton lépcső vezet fel a sátorhelyekhez. Tető alatt asztalok, padok. Ívóvíz műanyag kannából, tusolóvíz hordóból, ami még tűzzel melegíthető is. A tulajdonos minden napszakban megtalálható, ötszáz forint a táborozási díj.

  Tizenhárom kilométerre Csákánydoroszlónál van a következő sátorozó-hely.

  Innen tizenkettő kilométerre van a körmendi duzzasztó. A bal parton köthetünk ki. A betonos rész alján nagyméretű köveken kell a csónakot átvinni. Az ág jobb oldalán folyik le a folyó nagy sebességgel köveknek csapódva. Nem sokkal odébb balról a Pinka torkolik be. Másfél kilométer múlva elérjük a körmendi táborhelyet. Kék fém lépcsőn lehet felmenni a partra, a csónakot pedig néhány tíz méterrel lejjebb lehet ki emelni a vízből. A csörötneki stílusában készült a központi épület, azzal a különbséggel, hogy két oldalon vannak elhelyezve a helységek. Szintén bekerített. A sétáló utca végén jutányos áron működö vengéglő található.

  Körmendtől 13 km-re van Molnaszecsőd. Táborhely kis esőbeállóval, a kocsma előtt nagy tető. A hídon átmenő út másik oldalán labdajátékokra alkalmas placc dróthálóval körbekerítve.

  Tíz kilométer múlva érjük el Rábahídvéget. A jobb parton sárga fém lépcső vezet fel a sátorozásra alkalmas helyhez. Bűfé, mosdó.

A rábahídvégi faluvégi a híd

 Húsz kilométerre van Rum. A híd előtt alkalmas a part a kikötésre a ba oldalon. A híd után az önkormányzat által gondozott táborhely van szemét gyűjtőkkel. A híd előtti magánkézben van, a tulajdonoshoz kellő tisztelettel viszonyulva megengedi, hogy ott táborozzunk. A kérése mindössze annyi, hogy szemetet ne hagyjunk magunk után. Még egy műanyag zsáknyi felhasogatott tüzifát is kaptunk tőle.

  Tíz kilométerre a százas folyamkilométernél van az ikervári erőmű duzzasztója. Előtte a bal parton vízparti hétvégi házak sorakoznak. A főágban csak magasabb vízállásnál érdemes továbbmenni. Ekkor a bal parton kössünk ki. 250 métert kell cipekedni. Ha az üzemvíz-csatornában megyünk tovább, akkor a jobb parton kössünk ki, ahol fa stég található. A csatornát elzáró vízen úszó spirállal ellátott henger bizonyos időközönként forog néhány percig, hogy a vízen úszó felgyülemlett hordalékot letekerje magáról.

 Az ikervári duzzasztó                                         

  A zsilipeket szabályzó csörlők

Kétszáz méter múlva újból át kell emelnünk. Itt is a jobb parton száz métert kell vinni a csónakot és a csomagokat. Három km-re alacsony építésű közúti híd, magas vízállásnál érdemes óvatosan megközelíteni. 2,5 km-t acél szádfallal  bélelt csatornában kell megtenni egészen az erőműig. A túraleírások jobb parti kikötést, majd az erőmű utáni hídon átmenve a bal parti vízretevést ajánlják. A bal parton világoskékre festett csónakkiemelő található. Kb 500 métert kell kézben vinni a csónakot. Déli melegben nem kis teljesítmény. A végén meredek parton kell lebocsátani a hajót. Az erőmű Magyarország első vízierőműve, amely 1896-ban épült. Hivatalos megnevezése: Ikervári Vízi Erőmű és Múzeum. Ez utóbbi délelőtt és délután egyaránt megtekinthető. Visszatérve a Rábába kétszáz méter múlva elérjük a sárvári hidat. Előtte a jobb parton lehet kikötni. A hídon átmenve a fürdő magasságában kisboltban hideg üdítők vásárolható.

  Sárvártól 21 km-re van a nicki duzzasztógát. Előtte 5 km-re a Ragyogó-híd. Innen indul minden augusztus első szombatján a Rába úszás. 2008-ban a 21-ediket rendezték. A nicki duzzasztógátat több, mint száz évvel ezelőtt nem áramtermelés céljából építették. A víz felduzzasztásával a vízszint megemelésével érték el, hogy csatornákon keresztül a környékre öntöző- vizet juttassanak el. Csak idén készült el egy erőmű, aminek néhány száz méter új üzemvíz-csatornát is építettek. Az építkezésről a Google Earth-on láthatók fényképek. Négy-ötszáz métert kell itt átemelni. A nap végén – az ikervári átemelés után – nem éppen felemelő érzés, hacsak nem egyezkedünk az egyébként nagyon szívélyes gátőrrel. Az üdülő soron két vendéglő is található meleg ételekkel, hideg italokkal és vendégmarasztaló fogadtatással. Nyilván időszak- és időjárásfüggő a szúnyog szaporulat, de itt találkoztunk a legtöbbel.

  A nicki duzzasztógát 2007-ben                       

És 2008-ban, amikor a víz nagyrészét a  urbinákon keresztül engedik le

Legközelebb 17 km-re, a vági hídnál kikötve érhetünk el a Rábához közeli települést. Tíz kilométerrel lejjebb van  a várkeszői híd.  Ettől a falu körülbelül egy kilométer. Innen kilenc kilométer Sobor. Mesebeli táborhely. Síkra rendezett terep füvesítve, gondozva. Jó állapotú asztalok, padok és tűzrakóhelyek. Négy kilométerre található az árpási híd, előtte a bal parton kikötőhely. Sátor-, tűzrakóhelyek, asztalok, padok betonos lábtenisz pálya. Szép a kilátás a XIII. századi apátsági templomra. Innen 5,5 km a Kisbabot-Bodonhely közti híd. Utána néhány méterre a folyó egész szélességében kőzárás. Nagyobb víznél át lehet menni rajta, kisebbnél érdemes kiszállni és úgy engedni át a csónakot. Három kilométer múlva érünk a Rábaszentmihály-Rábacsécsény közti hídhoz. A hidat az első hároméves terv keretében újították fel. Két kilométerre a mérgesi híd található. Az egyik éven kőzáráson folyt át a víz, a másikon egy másik ágban akadály-mentesen. 4 km-rel lejjebb a 14-es folyamkilométernél van a rábapatonai híd. Utána a bal parton úszóstég, jó kikötési és jó fürdési lehetőséggel. A gát túlsó oldalán vendéglő. Innen Győrig már nincs igazán kikötésre alkalmas hely. Győr előtt már hallani az autópálya zaját. Utána magasfeszültségű vezetékek mennek át a Rábán, két vasúti híd, aztán az 1-es út a Béke hídon, aztán egy gyaloghíd, majd a Petőfi híd. Utána szigetet formál a folyó, átmegy a Kettős-híd alatt, és a győri vár falai mellett  torkolik a Mosoni-Dunába.

  Az árpási templom és a szerző                                            

Megérkezés

Barla Ferenc