Egyesületünk megalapozottnak tartja a pinnyédi Holt-Duna körútra tervezett sugárzó létesítménnyel kapcsolatos egészségvédelmi, vagyonvédelmi és tájképvédelmi aggályokat. Ellenezzük a területre vonatkozó szabályozási terv megváltoztatását és támogatjuk a hatásterületen élő lakosság tiltakozását. Véleményünk az, hogy az érintett lakosság érdekeivel szemben nem érvényesíthető a szolgáltató telefontársaság vagy a tornyának területet biztosító magánszemély(ek) várható anyagi nyeresége. 

Egyesületünk több mint egy évtizede foglalkozik a mobiltelefon bázisállomások telepítési problémáival. Meggyőződésünk, hogy a témával kapcsolatos jelenlegi engedélyezési procedúra (a jogi szabályozás telefontársaságok igénye szerint történő állandó változtatása, a létesítmények sugárzásával érintett polgárok hatósági eljárásokból való kizárása) az alkotmányos jogok megcsúfolása.   

A települési önkormányzatok felelőssége elsősorban az, hogy helyi szabályozásában jelenítse meg a telepítésekkel kapcsolatos városkép védelmi elvárásokat illetve biztosítsa a lakosság egészséges környezethez való alkotmányos jogát. Bár a belterületi telepítések általános megtiltására sok remény sajnos nincs, önálló rendelet alkotásával vagy a rendezési tervekbe való szabályozással az önkormányzat jogszerűen építhet be „toronyépítési korlátokat.” Ez a belterületi közterületek vonatkozásában Győrben általánosságban rendeletileg megtörtént  – a hatályos építési szabályozás pedig a pinnyédi Holt-Duna körúton konkrétan is kizárja a telefontársaság által erőltetett átjátszó torony telepítését.

A helyi szabályozás megváltoztatásával Egyesületünk nem ért egyet.  

Egyesületünk megalapozottnak tartja a tervezett sugárzó létesítménnyel kapcsolatos egészségvédelmi, vagyonvédelmi és tájképvédelmi aggályokat. Ellenezzük a területre vonatkozó szabályozás megváltoztatását és támogatjuk a hatásterületen élő lakosság tiltakozását. Véleményünk az, hogy az érintett lakosság érdekeivel szemben nem érvényesíthető a szolgáltató telefontársaság vagy a tornyának területet biztosító magánszemély(ek) várható anyagi nyeresége. 

Hangsúlyozzuk: az üdülőövezetbe, magánterültre építeni szándékolt 50 méteres torony építésének műszaki indokoltsága nincs. Az érintett lakosság szerint a T-Mobil lefedettsége jó, az érintett terület „3G-szolgáltatásának fejlesztése” pedig a már meglévő abdai antennatoronyra történő telepítéssel is biztosítható (a másik két szolgáltató ezt a megoldást választotta).

A lehetséges élettani hatásokkal kapcsolatban:

A szakirodalom szerint a rádiófrekvencia tartományban az utóbbi 40 évben kb. 420-szorosára nőtt az embereket érő mesterségesen keltett környezeti elektromágneses terhelés. Ezek hatása összeadódik. A lakosság közegészségügyi állapota sajnos folyamatosan romlik – a sugárzások okozta problémák tovább növelik a területen ható egyéb környezetkárosító hatásokat (és az önkormányzatok felelősségét. 

A nem ionizáló sugárzások lehetséges egészségkárosító hatásairól kb. tizenöt éve folyik a tudományos vita és feltehetően még legalább húsz év megfeszített kutatásra van szükség a teljes bizonyossághoz. Pro és kontra mind több kutatási eredmény jelenik meg a sajtóban, ami egyrészt fokozza a lakosság érzékenységét, másrészt - közismert tényként - negatívan befolyásolja a sugárzással érintett  ingatlanok forgalmi értékét.

A jelenlegi műszaki szabványok csupán a rövidtávon jelentkező (letagadhatatlan) termikus jelenségek lehetséges hatásaira vannak figyelemmel (testhőmérséklet emelkedése, alvás- és szívritmuszavarok, szürkehályog, fejfájás). A belterületre telepített sugárzó berendezéseknél azonban az annak közelében lakó, dolgozó embereknél – az őket napi 24 órában érő terhelés miatt – számolni kell a sugárzás atermikus (a sejtekre és enzimekre, vérképző- és hormonszervekre, idegrendszerre és agyra gyakorolt) káros hatásaival is.*

A tudományos kutatásokban áttörést jelentett a WHO 2010 nyarán közzétett hivatalos állásfoglalása, amely a mobiltelefonálást a „lehetséges rákkeltő” hatásúnak minősítette.

Véleményünk szerint a jelenlegi – továbbra is vitatott – helyzetben egyértelműen a megelőzésre (a sugárzók külterületi telepítésére) kellene koncentrálni. Ez most elsősorban az önkormányzatok felelőssége, hiszen a jogalkotó az alkotmányos jogok védelme, a megelőzés érvényesítése helyett sajnos a szolgáltatók (műszaki – gazdasági) igényeihez igazodóan határozza meg a telepítés jogi feltételeit. A telepítések helyszíne olyan eljárásokban dől el,

-         melyekből a sugárzásnak kitett polgárok eleve kirekesztettek,

-         melyekben a közegészségügyi hatóságok (ÁNTSZ-ek) statisztaszerepre kényszerülnek, hiszen a sugárvédelmi tevékenységhez sem kellő szakértelemmel, sem műszerekkel nem rendelkeznek.

Meggyőződésünk, hogy az elővigyázatosság elvének érvényesítésével sugárzó létesítményre telepítési engedély megalapozottan csak akkor és arra a hatásterületre vonatkoztatva adható ki, ha és ahol előzetesen bizonyított, hogy az érintett térségben élő állampolgárok egészségkárosodása hosszú távot figyelembe véve is kizárt.

A települési önkormányzatok feladata és felelőssége elsősorban az, hogy helyi szabályozásában jelenítse meg a telepítésekkel kapcsolatos városkép védelmi elvárásokat, vegye figyelembe a polgárok zavartalan birtoklással kapcsolatos elvárásait, illetve biztosítsa a lakosság egészséges környezethez való alkotmányos jogát – és ne kényszerítse a polgárokat éveken át tartó pereskedésre.

Győr, 2012. január.

Reflex Környezetvédő Egyesület

* sejtkárosodás? magzatkárosodás? agydaganat? vérrák (leukémia)? hormonzavarok?

A lehetséges egészségkárosító hatásokat lásd:

Prof. Dr.Dr. A. Varga: Elektrosmog című könyvében.