A Reflex Környezetvédő Egyesület több szervezettel közösen csatlakozott az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesnek címzett kérelemhez, melyben annak kivizsgálását kérjük, hogy a Kormány vízüggyel kapcsolatos döntése - azaz hogy az egyik legfontosabb környezeti elem és természeti erőforrás felügyelete kikerül a környezetügyért felelős tárca hatásköréből - sérti-e az Alaptörvényben, illetve az európai uniós és magyar jogszabályokban foglalt egészséges környezethez való joghoz kapcsolódó rendelkezéseket és a jövő nemzedékek érdekeit.

- Az elmúlt esztendőben Kajárpécen, Kunszigeten, Répceszemerén és Tényőn a helyi önkormányzatok, társadalmi szervezetek a Reflex Környezetvédő Egyesület és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közreműködésével kis léptékű éghajlatvédelmi fejlesztéseket valósított meg, melyek keretében:
- elültettünk több mint 500 db őshonos fát és hagyományos gyümölcsfát;
- elkészült 12 db esővízgyűjtő és hasznosító rendszer;
- elkészült 9 db közösségi komposztáló és szelektív hulladékgyűjtő rendszer;
- és helyi védettség alá került 8 db helyi természeti érték.

A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat 2013. február 19-én Brüsszelben, nemzetközi konferencia keretében mutatta be uniós és tagállami döntéshozóknak, valamint civil szervezeteknek azokat az ötleteket, amelyek a 2012-ben nyolc országban (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Macedónia, Magyarország, Szlovákia) a lakosság és civil szervezetek számára meghirdetett projektötlet-pályázaton díjnyertesek lettek.

141 civil szervezet és gazdatanács közösen értékelte a földforgalmi törvénytervezethez érkezett módosító indítványokat. A törvényjavaslatot korábban élesen bíráló szervezetek elsősorban Ángyán József és Bencsik János indítványait támogatják, amelyek elfogadásával a földtörvény a fenntarthatóságot és a vidék felemelkedésének ügyét szolgálná.

A Reflex Környezetvédő Egyesület és a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért képzése. Sokszor és sokan döntenek olyan fontos ügyekben, amelyek érintik civil szervezeteink szakmai céljait, szervezeti életét. Polgármesterek, önkormányzati képviselők, az önkormányzat dolgozói, hatóságok képviselői, vállalati döntéshozók, pályázati lebonyolítók döntései meghatározhatják munkánk eredményességét. Hogyan tudjuk befolyásolni ezeket a döntéseket? Hogyan tudjuk a lehető legkedvezőbb eredményt elérni? A civil szervezeti vezetők, aktivisták, munkatársak sok esetben elveszve érzik magukat ilyen helyzetekben, és nem találják a leghatékonyabb cselekvési irányt.

Most már biztos: nem bővítik a Petőfi híd alatti igyenes parkolókat - írta néhány nappal ezelőtt a Kisalföld újság online kiadása. A cikk ugyan nem említi, de a Reflexnek is van némi köze ahhoz, hogy a Győr-Szol Zrt. elállt a Rába árterébe tervezett parkolóépítés ötletétől, így megmagmaradhat zöldterületnek az egykori városi korcsolyapálya. Volt értelme tehát annak, hogy utánajártunk, egyeztettünk, bejelentett tüntetést szerveztünk, MTI közleményt adtunk ki - egyszóval kiálltunk az elveinkért. Köszönjük a környéken  lakóknak, akik az egészéges fák kivágása láttán felkeresték egyesületünket. Így még időben értesültünk a Rába árterébe tervezett parkoló építésének tervéről és érvényesíteni tudtuk a környezetvédő civil szervezeteket megillető ügyféli jogainkat. Tárgyaltunk a beruházóval, a hatósági egyeztetésen felszólaltunk, véleményünket jegyzőkönyvbe rögzítették. Mikor láttuk, hogy ez nem segít, a média útján is értésére adtuk a beruházónak, mindent megteszünk az ártéri zöldterület védelméért. A Győr-Szol Zrt. végül elállt a parkolóépítés tervétől. Előbb csak az építési engedélyezési eljárás felfüggesztését kérte, majd - a Kisalföld minapi híre szerint végképp letett arról, hogy parkolót építsen a Rába árterében.
A következőkben a zöldterület megvédéséért folytatott akcióink dokumentumai és a tüntertésen készült fényképek lapthatók. 

A Reflex Egyesület Győr város jelentősebb beruházásai kapcsán összehívott egy szakmai párbeszédet, amelyen a vízfolyásokat és a közlekedést érintő témákat taglalta a szépszámú szakmai kör. A felvezetést a vízügy igazgatója, valamint a város főépítésze prezentálta. A közel három és fél órás diskurzus sok probléma felvetésével és a megoldások keresésével telt. A sajtó jelenlétének és a jegyzőkönyv, emlékeztető készítésének elvetése sok-sok őszinte szót adott, amely alapján a folytatás szükségességéhez adta mindenki a nevét.

Több mint hetven agrár- és vidékfejlesztési, természet- és környezetvédő civil szervezet arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy a jelenlegi formájában ne támogassák a tervezett földtörvény javaslatát. A tervezet ugyanis rögzítené Magyarországon a nagybirtokrendszert, továbbá nem nyújt kellően hatékony  édelmet a külföldiek tulajdonszerzése ellen. Mindez ütközik a fenntarthatóság Alaptörvényben is rögzített elveivel és a Kormány által elfogadott Vidékstratégiával, a tervezet ezekkel ellentétben gyorsíthatja a vidéki térségek elnyomorodását.

2012. október 18-án tartotta ülését a Nyugat-dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum. A 2001 óta folyamatosan működő környezetvédelmi hálózat áttekintette a változó törvényi szabályozással a társadalmi szervezetek előtt álló feladatokat.

Az egész világ látta, hogy 2010. októberében a lúgos vörösiszap-szennyezés hogyan radírozta ki a Torna-patak és a Marcal élővilágát, ölt meg embereket. Hazánk legnagyobb környezeti katasztrófája „híressé" tette Magyarországot. A Reflex Egyesület akkor a segélyezésre koncentrált. Sok szponzorral és önerővel segítette a károsultakat, de már látható volt, hogy az anyagi segítségnyújtásnál az élővilág helyreállítása nagyobb feladat lesz. A Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás támogatása erre lehetőséget adott. Pesszimisták voltunk. A természet regenerálódása viszont nem minket igazolt. Jó leírni, hogy a minimális elvárásoknál jobb már a növény- és állatvilág állapota. Igaz, hogy minden kicsi, kevés, de van! Ahogy a szakma mondja, meg van a természeti sokszínűség.