2010 január 15-én, pénteken Dobi Antal "Remete" társaságában Bakonyszűcs felől közelítve találtam meg és fényképeztem le az Eigner, vagy korábbi nevén Szepel malmot.
Korábban egyedül, illetve Szűcs Gáborral, majd dr. Hajósy Adrienne-el többször is próbálkoztam, de sikertelenül. Ezúttal biztosra akartam menni, ezért nagy kerülővel, Csót - Béb - Bakonykoppány útvonalon, aszfaltos úton autóval mentünk Bakonyszűcsig.
A pápateszéri malmokat bemutató fotó-és dokumentációs kiállítás nyílt a közelmúltban Győrben, a VOKE Arany János (Vasutas) Művelődési központban. A tárlatot nagyszámú érdeklődő jelenlétében dr. Balázs György, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg 2009. február 6-án. A megnyitón részt vett Perger Gyula, a 150 éves győri Xántus múzeum igazgatója, Wöller István malomkutató, Loszmann Ágnes, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum dokumentációs tárának vezetője, Pápateszér önkormányzati testülete Szalczer György polgármester és Leitner Pál körjegyző vezetésével. A pápateszéri malmok 1975-ös építészeti fölmérését végző csoport vezetői közül Kovács István László néprajzos-építész és Szabó József iparművész volt jelen. Eljöttek a pápateszéri malmok egykori és mai tulajdonosai, köztük Kurics Borbála (Kurics-malom) és Kapcsándy Gyula (Kapcsándy-malom), valamint Jorváth József a Horváth-malom egykori és Visnyei Györgyi, a malom mai tulajdonosa. Horváth Lászlóné vezetésével eljött a kiállítás megnyitóra az egykori Győr-Sopron Megyei Malomipari Vállalat - a későbi Pannongabona Rt. több, ma már nyugdíjas malomipari szakembere, vezetője is.
Végül, de nem utolsó sorban ott voltak a győri kiállítás megnyitóján azok, akik az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a pápateszéri malmokat megismerje az egész ország: a Reflex Környezetvédő Egyesület munkatársai - Lajtmann József, Szűcs Gábor, Horváth Ferenc, Németh Veronika, Vági Krisztina; a Patrióta Honismereti és Faluvédő Egyesület Győrújbarát vezetői és aktivistái, Őri Gyula, Őriné Pölöskei Izabella, Őri Vera; továbbá dr. Alexy Miklós, Bödecs-Almási Hedvig, Fülöp Györk és mások.
A Szentendrei Szabadtéri Múzeum szakmai irányításával a Sebő klub tagjai 1975-ben felmérést készítettek több pápateszéri vízimalomról, így a Fekete Mihály-féle malomról is(korábbi nevén Fenyőfői községi malom).
- 2009 májusában már csak két jegenyefa, egy vadcseresznye- és egy körtefa, valamint a malomtó egy zsombékos része jelzi a nyomát. Alaposabb kutatás után még megtalálhatjuk az épület romjait, a vízikerék, szárazkerék és a gerendely darabjait. Az 1:25000-es HM domborzati térkép Fekete-tny. néven jelöli. Megközelíteni a Bánya-ér keleti oldalán vezető útról, vagy a nyugati oldalról, a Farkashegyről Fenyőfőre vezetú útról balra kanyarodva, az éren átvezető fahídon átkelve lehet. A malom 1975-ös felmérésének teljes építészeti dokumentációja megtalálható Szentendrén. Az alábbiakban Wöller István tanulmányának vonatkozó részletét közlöm - a szerző engedélyével, majd 2009. tavaszán készített saját felvételeimen mutatom be a malom maradványait és környezetét. (Nagy Péter
"Ma még a malom helye jól meghatározható. A gerendely és a nagyfogaskerék a romok közt megtalálható" - írta Wöller István A PÁPATESZÉRI MALMOK című tanulmányában 1974-ben. A szerző, mint valamennyi pápateszéri malmot, ezt is a Magyar Országos Levéltárban, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Víziokmánytárában végzett kutatásai, alapos helyszínelés és a még élő molnárok, családtagok emondása alapján írja le. A Sábicz malomról írt fejezet jegyzetei közt 118-as számmal olvashatjuk: özv. Bögi Istvánné (Karhuz Mária, 1904.) elmondása alapján Pápateszér, Malomsor 2. 1975.
Magam, aki 2005-től érdeklődőm a pápateszéri malmok iránt, egészen 2009. áprilisáig még a helyét sem találtam a Sábicz malomnak. Egészen addig, míg a pápateszéri vízimalmokat bemutató győri kiállításon össze nem ismerkedtem dr. Havalyi Lászlóval, aki gyermek- és ifjúkorát töltötte Pápateszéren. A ma Székesfevérváron élő nyugalmazott mérnök-katonatiszt térképpel a kezében nemcsak a malom helyét, de annak ma is jól kivehető falait, sőt a mohával benőtt gerendely és a szárazkerék maradványait is megmutatta. Emlékezete szerint az ő gyermekkorában - a II. világháború befejezését követő években - ezt a malmot is Bögi malomnak hívták, az épület nagyobb volt mint a fölötte lévő és többnyire itt, ennél a malomnál szokott üldögélni és harmonikázni Bögi István molnármester. A következőkben előbb Wöller István tanulmányának vonatkozó részletét közlöm - a szerző engedélyével - majd dr. Havalyi László 2009. áprilisában készített felvételein mutatom be a Sábicz malom ma is látható romjait. (Nagy Péter)
Tovább...Ráday Mihály, a Magyar Televízió városvédő műsorának népszerű szerkesztője kétszer járt stábjával Pápateszéren, hogy bemutassa, mi maradt mára az egykor volt 25 pápateszéri vízimalomból. 2008 novemberében - miután hosszas egyeztetés után sem sikerült megszerezni a tulajdonosok hozzájárulását a még lakott pápateszéri malmok bemutatásához - a Stankovics (Rákóczi utca. 27.) és a Kozma (Márkovics utca 72.) malomról készült televíziós felvétel. 2009. április 28-án újra Teszérre látogatott az "Unokáink sem fogják látni" stábja. Ezúttal az idő is kedvezett a forgatáshoz, s miután Szalczer György polgármester hivatalában fogadta a tévéseket, a Horrváth malom egykori és mai tulajdonosát valamint e sorok szerzőjét - elindultunk, hogy bemutassuk a 25 pápateszéri vízimalom egyikét, a volt Horváth József féle malmot. Ez egyike annak a hat pápateszéri vízimalomnak, melyekről 1975-ben részletes építészeti felmérést készítettek. A műszaki rajzok és fényképek mai is megtekinthetők a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum dokumentációs tárában.
Az alábbiakban az Unokáink sem fogják látni című műsor 2009. május 10-iki adásának, a pápateszéri vízimalmokkal foglalkozó részlete olvasható. (N.P.)
Tovább...Fenyőfői községi malom, vagy Fekete Mihály-féle malom.
A Szentendrei Szabadtéri Múzeum Munkatársai 1975-ben felmérést készítettek több pápateszéri vízimalomról, így a Fekete Mihály-féle malomról is.
- 2009 májusában már csak két jegenyefa, egy vadcseresznye- és egy körtefa, valamint a malomtó egy zombékos része jelzi a nyomát. Alaposabb kutatás után még megtalálhatjuk az épület romjait, a vízikerék, szárazkerék és a gerendely darabjait. Az 1:25000-es HM domborzati térkép Fekete-tny. néven jelöli. Megközelíteni a Bánya-ér keleti oldalán vezető útról, vagy a nyugati oldalról, a Farkashegyről Fenyőfőre vezetú útról balra kanyarodva, az éren átvezető fahídon átkelve lehet. A malom 1975-ös felmérésének teljes építészeti dokumentációja megtalálható Szentendrén.