A pápateszéri vízimalmok - Reflex kiállítás Őriszentpéteren

A MEDIAWAVE Szelektív Jazz és Öko Fesztivál keretében, 2010. május 15-én szombaton, nagy számú érdeklődő előtt nyílt meg A PÁPATESZÉRI VÍZIMALMOK  című kiállítás Őriszentpéteren, az Őri Alapítványnak helyet adó egykori malomépületben.

A kiállítás rendezésére - a Norvég Alap pályázati támogatásával - Szabó József iparművészt, megnyitására Kovács István László építészt kértük föl. Ők vezették 1975-ben azt a malomfelmérést, amelynek eredményeképpen ma hat pápateszéri malom építészeti dokumentációját őrzik a Szentendrei Skanzen dokumentációs tárában. A 35 évvel ezelőtti felmérés különlegessége, hogy azt a magyar táncházmozgalom  alapítói, a Kassák Klub tagjai végezték - Sebő Ferenc, Halmos Béla, Sebestyén Márta, Éri Péter, Tímár Sándor, Jordán Tamás, Czakó Gábor, Koltay Gergely és még sokan mások.

Magyarországon egykor Pápateszéren működött a legtöbb - szám szerint 25 - patakmalom. Ezek, mint Wöller István malomkutató, a teszéri malmok avatott ismerője írja: "a XVIII. század végén már álltak és a XIX. század vége felé még üzemeltek". A Reflex Környezetvédő Egyesület kiállítása ezt, a Magyarországon páratlan kultúrtörténeti értéket kívánja bemutatni 38 nagyméretű tablón fotók, tervrajzok, dokumentumok és egy, a pápateszéri iskola diákjai által készítet vízimalom makett segetségével.

Nagy Péter (Reflex), Soós Zoltán és Voki Zoltán (PRONAS) alábbi fotói a megnyitón készültek.

Tovább...

Többváltozós statisztikai döntéstámogatás a tájtervezésben és a vidékfejlesztésben - A pápateszéri vízimalmok fejlesztési célú vizsgálata és elemzése

Fülöp Györk (BCE – Tájépítészeti Kar - Tájtervezési és Területfejlesztési Szakirány)  IV. évfolyamos egyetemi hallgató:

Többváltozós statisztikai döntéstámogatás a tájtervezésben és a  vidékfejlesztésben
 A pápateszéri vízimalmok fejlesztési célú vizsgálata és elemzése

Tovább...

Eigner-malom

2010 január 15-én, pénteken Dobi Antal "Remete" társaságában Bakonyszűcs felől közelítve találtam meg és fényképeztem le az Eigner, vagy korábbi nevén Szepel malmot.
Korábban egyedül, illetve Szűcs Gáborral, majd dr. Hajósy Adrienne-el többször is próbálkoztam, de sikertelenül. Ezúttal biztosra akartam menni, ezért nagy kerülővel, Csót - Béb - Bakonykoppány útvonalon, aszfaltos úton autóval mentünk Bakonyszűcsig.

Tovább...

A pápateszéri vízimalmok - kiállítás

A pápateszéri malmokat bemutató fotó-és dokumentációs kiállítás nyílt a közelmúltban Győrben, a VOKE Arany János (Vasutas) Művelődési központban. A tárlatot nagyszámú érdeklődő jelenlétében dr. Balázs György, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese nyitotta meg 2009. február 6-án. A  megnyitón részt vett Perger Gyula, a 150 éves győri Xántus múzeum igazgatója, Wöller István malomkutató, Loszmann Ágnes, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum dokumentációs tárának vezetője, Pápateszér önkormányzati testülete Szalczer György polgármester és Leitner Pál körjegyző vezetésével. A pápateszéri malmok 1975-ös építészeti fölmérését végző csoport vezetői közül Kovács István László néprajzos-építész és Szabó József iparművész volt jelen. Eljöttek a pápateszéri malmok egykori és mai tulajdonosai, köztük Kurics Borbála (Kurics-malom) és Kapcsándy Gyula (Kapcsándy-malom), valamint Jorváth József a Horváth-malom egykori és Visnyei Györgyi, a malom mai tulajdonosa. Horváth Lászlóné vezetésével eljött a kiállítás megnyitóra az egykori Győr-Sopron Megyei Malomipari Vállalat - a későbi Pannongabona Rt. több, ma már nyugdíjas malomipari szakembere, vezetője is. 
Végül, de nem utolsó sorban ott voltak a győri kiállítás megnyitóján azok, akik az elmúlt években sokat tettek azért, hogy a pápateszéri malmokat megismerje az egész ország: a Reflex Környezetvédő Egyesület munkatársai - Lajtmann József, Szűcs Gábor, Horváth Ferenc, Németh Veronika, Vági Krisztina; a Patrióta Honismereti és Faluvédő Egyesület Győrújbarát vezetői és aktivistái, Őri Gyula, Őriné Pölöskei Izabella, Őri Vera; továbbá dr. Alexy Miklós, Bödecs-Almási Hedvig, Fülöp Györk és mások.

Tovább...

Fenyőfői községi malom, vagy Fekete Mihály-féle malom

A Szentendrei Szabadtéri Múzeum szakmai irányításával a Sebő klub tagjai 1975-ben felmérést készítettek több pápateszéri vízimalomról, így a Fekete Mihály-féle malomról is(korábbi nevén Fenyőfői községi  malom).
- 2009 májusában már csak két jegenyefa, egy vadcseresznye- és egy körtefa, valamint a malomtó egy zsombékos része  jelzi a nyomát. Alaposabb kutatás után még megtalálhatjuk az épület romjait, a  vízikerék,  szárazkerék és a gerendely  darabjait. Az 1:25000-es HM domborzati térkép Fekete-tny. néven jelöli. Megközelíteni a Bánya-ér keleti oldalán vezető útról, vagy a nyugati oldalról, a Farkashegyről Fenyőfőre vezetú útról balra kanyarodva, az éren átvezető fahídon átkelve lehet. A malom 1975-ös felmérésének teljes építészeti dokumentációja megtalálható Szentendrén. Az alábbiakban Wöller István tanulmányának vonatkozó részletét közlöm - a szerző engedélyével, majd 2009. tavaszán készített saját felvételeimen mutatom be a malom maradványait és környezetét. (Nagy Péter

Tovább...

Sábicz malom

"Ma még a malom helye jól meghatározható. A gerendely és a nagyfogaskerék a romok közt megtalálható" - írta Wöller István A PÁPATESZÉRI MALMOK című tanulmányában 1974-ben. A szerző, mint valamennyi pápateszéri malmot, ezt  is a Magyar Országos Levéltárban, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Víziokmánytárában végzett kutatásai,  alapos helyszínelés és a még élő molnárok, családtagok emondása alapján írja le. A Sábicz malomról írt fejezet jegyzetei közt 118-as számmal  olvashatjuk: özv. Bögi Istvánné (Karhuz Mária, 1904.) elmondása alapján Pápateszér, Malomsor 2. 1975.

Magam, aki 2005-től érdeklődőm a pápateszéri malmok iránt, egészen 2009. áprilisáig még a helyét sem találtam a  Sábicz malomnak. Egészen addig, míg  a pápateszéri vízimalmokat bemutató győri kiállításon össze nem ismerkedtem dr. Havalyi Lászlóval, aki gyermek- és ifjúkorát töltötte Pápateszéren. A ma Székesfevérváron élő nyugalmazott mérnök-katonatiszt térképpel a kezében nemcsak a malom helyét, de annak ma is jól kivehető falait, sőt a mohával benőtt gerendely és a szárazkerék  maradványait is megmutatta. Emlékezete szerint az ő gyermekkorában - a II. világháború befejezését követő években - ezt a malmot is Bögi malomnak hívták, az épület nagyobb volt mint a fölötte lévő  és többnyire itt, ennél a malomnál szokott üldögélni és harmonikázni Bögi István molnármester.  A következőkben előbb Wöller István tanulmányának vonatkozó részletét közlöm - a szerző engedélyével - majd  dr. Havalyi László 2009. áprilisában készített felvételein mutatom be a Sábicz malom ma is látható romjait. (Nagy Péter)

Tovább...

Ráday a pápateszéri vízimalmokról forgatott

Ráday Mihály, a Magyar Televízió városvédő műsorának népszerű szerkesztője kétszer járt stábjával Pápateszéren, hogy bemutassa, mi maradt mára az egykor volt 25 pápateszéri vízimalomból. 2008 novemberében - miután hosszas egyeztetés után sem sikerült megszerezni a tulajdonosok hozzájárulását a még lakott pápateszéri malmok bemutatásához - a Stankovics (Rákóczi utca. 27.) és a Kozma (Márkovics utca 72.) malomról készült televíziós felvétel. 2009. április 28-án újra Teszérre látogatott az "Unokáink  sem fogják látni" stábja. Ezúttal az idő is kedvezett a forgatáshoz,  s miután Szalczer György polgármester hivatalában fogadta a tévéseket, a Horrváth malom egykori és mai tulajdonosát valamint e sorok  szerzőjét - elindultunk, hogy bemutassuk a 25 pápateszéri vízimalom egyikét, a volt Horváth József féle malmot. Ez egyike annak a hat pápateszéri vízimalomnak, melyekről 1975-ben részletes építészeti felmérést készítettek. A műszaki rajzok és fényképek mai is megtekinthetők a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum dokumentációs tárában.

Az alábbiakban az Unokáink sem fogják látni című műsor 2009. május 10-iki adásának, a pápateszéri vízimalmokkal foglalkozó részlete olvasható.  (N.P.)

Tovább...

Fenyőfői községi malom

Fenyőfői községi malom, vagy Fekete Mihály-féle malom.
A Szentendrei Szabadtéri Múzeum Munkatársai 1975-ben felmérést készítettek több pápateszéri vízimalomról, így a  Fekete Mihály-féle malomról is.
- 2009 májusában már csak két jegenyefa, egy vadcseresznye- és egy körtefa, valamint a malomtó egy zombékos része  jelzi a nyomát. Alaposabb kutatás után még megtalálhatjuk az épület romjait, a  vízikerék,  szárazkerék és a gerendely  darabjait. Az 1:25000-es HM domborzati térkép Fekete-tny. néven jelöli. Megközelíteni a Bánya-ér keleti oldalán vezető útról, vagy a nyugati oldalról, a Farkashegyről Fenyőfőre vezetú útról balra kanyarodva, az éren átvezető fahídon átkelve lehet. A malom 1975-ös felmérésének teljes építészeti dokumentációja megtalálható Szentendrén.

Tovább...

Szabói (Kurali) malom

Tovább...

Schullmann malom

Tovább...

|<<  |<  1  2  3  4  >|  >>|