Borkai Zsolt polgármester úr nyílt levelünkre küldött válasza arra enged következtetni, hogy az Auchan a jelenlegi szabályozás szerint legálisan mintegy 56 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontot építhet a területen. Mi ezt vitatjuk, és állítjuk, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az Auchan nem épít bevásárlóközpontot Győrött!

Állításunkat az alábbiak szerint szeretnénk alátámasztani:

Az Auchan által felvázolt fejlesztés:

A bemutatottak szerint a fejlesztés keretei között a hipermarketen túl további, „kisebb” bevásárlóközpontokat – bútor- és barkácsáruházakat – alakítanának ki a fejlesztés keretei között a helyszínen, melyet az alábbi vázlat szemléltet (forrás: „Szélesföldek” – Kereskedelmi központ településrendezési tanulmányterve – Kasib Mérnöki Manager Iroda - 2009) A fejlesztés nagyságrendjének érzékeltetéséhez  kék színnel jelöltük a METRO meglévő épülettömbjét.

A fejlesztési terület övezeti besorolásai

Győr város Rendezési Terve az érintett területet alapvetően három övezetbe sorolja:

- Nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges övezet (Kbe)

47. § (1) A nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges

övezet elsősorban a nagy (>10.000 m2 ) árusítóterű bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények elhelyezésére szolgál. (A vázlaton piros színnel jelezve)

- Kereskedelmi, szolgáltató (gazdasági) övezet (Gksz) 40. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, kivéve a 2500 m2-nél nagyobb árusítóterű kiskereskedelmi épületeket, de megengedve a vásárcsarnokokat. (A vázlaton narancs színnel jelezve)

- Illeszkedés, az SZT-n nem szabályozott területek.  20. § (2) Az (1) bekezdés szerinti területeken az illeszkedési feltételek meghatározásakor figyelemmel kell lenni az ingatlannak helyet adó kialakult, vagy tervezett telektömb, utca karakterére, az utcaszomszédságban lévő beépített ingatlanok rendeltetésére, beépítési módjára, beépítettségére, zöldfelületi jellemzőire, épület- és telekméreteire. (A vázlaton zöld színnel jelezve)

(forrás: „Szélesföldek” – Kereskedelmi központ településrendezési tanulmányterve – Kasib Mérnöki Manager Iroda – 2009, Győr  város rendezési terve)

A jelenlegi szabályozás szerint tehát a narancs színnel jelzett Gksz besorolású, és zöld színnel jelzett „illeszkedés” besorolású terület nem ad lehetőségek bevásárlóközpont kialakítására. Mivel a fejlesztő által bemutatott elképzelés szerint a tervezett építmények nagyobb hányada ezekre a területekre esik a beruházás nem megvalósítható, amennyiben a város nem módosítja a hatályos rendezési tervet!

(illusztráció a rendezési terv és a Kasib tanulmányterve alapján)

A fenti képpel szeretnénk alátámasztani, hogy a jelenlegi szabályozás szerint bevásárlóközpontok kialakítására lehetőséget nyújtó területen (Kbe, piros) nem lehet a tervezett nagyságrendű fejlesztést megvalósítani, hiszen azon a tervezett épületek fizikailag is már csak alig helyezhetőek el. Mivel a beruházó alternatív, a tervezettnél kisebb volumenű, csak a Kbe övezetre vonatkozóan nem vizsgálta az Auchan áruház fejlesztési lehetőségét, a hatályos szabályozás fenntartásával egyértelműen megakadályozható a nyílt levelünkben több káros szemponttal bemutatott fejlesztés.   

A fejlesztéshez kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy a kérdéses az a folyamat is, hogy mikor és hogyan került a Metro áruházzal szembeni terület Kbe övezeti besorolásba. „A Győr területének felhasználásának meghatározó leírás”, melyet 2006 év elején hagyott jóvá a győri közgyűlés, és amely a város szerkezeti tervének leírása, a területre vonatkozóan még az alábbiakat írja le: „A Metróval szembeni terület, melyet a fejlesztő korábban kiállítás-vásárközponti területként fogadtatott el az önkormányzattal a cél meghiúsulása miatt kereskedelmi szolgáltató területként lett az új tervben besorolva, mivel a mezőgazdasági területekké való visszasorolására nincsen reális lehetőség.”

Hosszú távú fejlesztés vagy rövid távú haszon? Fontos kiemelni azt is, hogy a tervezett gyorsvasút Budapest és Bécs közötti szakasza szintén érinti a fejlesztés területét, az autópálya körgyűrűjének ívét követő nyomvonal szintén korlátozza a terület felhasználását (négyzetrácsos sáv – be nem építhető terület). Hosszú távon gondolkodva ráadásul ez a legalkalmasabb terület a gyorsvasút lehetséges győri állomásának kialakítására. Ebben a viszonylatban tehát egy hosszú távú – környezeti szempontból is több előnnyel járó – fejlesztés kerül szembe a rövid távú anyagi hasznot célzó bevásárlóközpont fejlesztésével, hiszen az utóbbi megépülése megakadályozza, hogy a tervezett gyorsvasút megállója a területen kerüljön kialakításra.

Borkai Zsolt nyílt levelünkre küldött válaszában kiemeli: „… a mai állapothoz képest egy szabályozási terv-módosítás nem jár(na) jelentős beépítési növekedéssel, ugyanakkor lehetőséget nyújtana járulékos (környezetvédelmi, útépítési, stb.) igények és egyéb elvárások kielégítésének megköveteléséhez.”

Szakértőink véleménye szerint a tervezett két körgeometriájú lámpás csomópont – melynek indoka igazából csak a megépülő bevásárlóközpont – tovább lassítja a 83. számú főút közlekedését, ráadásul külön gondot és forgalmi káoszt okozhat, hogy a főút autópálya alatti szakaszán helyhiány miatt nem alakítható ki megfelelő szélességű burkolat.

Végül, de nem utolsósorban, szeretnénk arra is rávilágítani, hogy a rendezési terv módosítása nélkül is lehetősége van az önkormányzatnak, hogy településrendezési szerződést kössön a beruházóval, és ebben rögzítse az elvárt járulékos közcélú fejlesztéseket. A vonatkozó 198/2006. (VII.6.) Kgy. Sz. határozat így rendelkezik:

„A településrendezési szerződés előkészítése kétféle módon indulhat meg:

…

- Az építési engedélyezési eljárásokban az önkormányzat a 46/1997. KTM rendelet 6. § előírásainak megfelelően részt vesz, és ott tapasztalja, hogy szükség van a fejlesztő szerződéssel is biztosított közreműködésére a fejlesztés külső feltételeinek biztosításában. (Ha az engedélyezési terv alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a tervezett létesítmény működési feltételei nincsenek meg, akkor válik az önkormányzat az eljárás aktív szereplőjévé; jelzi a kérelmezőnek, hogy mivel nincsenek meg a tervezett létesítmény működési feltételei, azok megvalósításának biztosítékául településrendezési szerződést kíván kötni. Ha a településrendezési szerződés nem jön létre, akkor az önkormányzat él a jogszabályban biztosított véleményeltérési lehetőségével, mely hatásában hasonlít a fellebbezéshez.)”

Győr, 2010. április 6.

                                                                       Reflex Környezetvédő Egyesület