Kell-e Győrnek új hulladéklerakó?
Igen, Győrnek szüksége van egy új hulladéklerakóra. A mostani (Pápai úti) szemétdomb alatt nincs műszaki védelem, ami nagy veszélyt jelent a talajra, talajvízre egyaránt. Ráadásul a technológiai fegyelem lazasága miatt a környékbeli kiskertekből gyakran érkeznek a lakossági panaszok (ásott kutak elszennyezése, bűz és nejlonzacskó "terítés"). Bár a szűkös kapacitás takarékos üzemeltetést indokolna, a folyamatosan terjeszkedő KOMSZOL Kft. önmérséklet helyett már ma is 72 település szemetét hordja a Pápai útra.

Milyen legyen az új lerakó?
Ez nem lehet kérdés. Új lerakó ma már csak szigorú környezetvédelmi, műszaki és közegészségügyi előírások betartásával létesíthető. A hulladékkezelő és a biztonsági berendezéseknél az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. Egy hulladéklerakó üzemeltetése persze kisebb-nagyobb mértékben óhatatlanul terheli a környezetet, ami azonban elméletileg nem haladhatná meg a határértéket.
Ahol modern hulladékgazdálkodás folyik (Győr város nem az), ott a kommunális lerakóra egyébként csak a „maradék” hulladék kerülhet. Vagyis az, amelyet megelőzni nem lehet, újrahasznosításra pedig alkalmatlan. Veszélyes hulladék pedig egyáltalán nem helyezhető el.

Hol legyen az új hulladéklerakó?
Valahol csak lennie kell!
Valahol nyilvánvalóan lennie kell. Alapvetően ott, ahol a jogszabályok megengedik, ahol biztosíthatók a védőtávolságok, a műszaki feltételek, és ahol az üzemeltetés a legkisebb környezeti és lakossági problémát okoz.
A törvény előírása szerint ehhez előzetesen több alternatívát kell vizsgálni és azok közül a lakosság bevonásával a legmegfelelőbbet kiválasztani. A lerakókkal kapcsolatos eddig - másutt tartott - helyi népszavazások azt jelzik, hogy a lakosság általában nem szereti, ha a hulladékkezelő létesítményeket hozzájuk közel telepítik.
Főleg nem, ha ráadásul nem is saját, hanem más szemetéről van szó ...

Mi épül Sashegyen?
Győr város önkormányzata - a lakosság megkérdezése nélkül - úgy döntött, hogy Sashegyre nem városi hulladéklerakót, hanem egy nagykapacitású regionális hulladékelbánó művet telepít be.
Győr-Moson-Sopron, Esztergom-Komárom, Veszprém és Vas megye 130 településéről, évi 1.000.000 köbméter hulladékot hordanának ide, 40 éven keresztül.
A győri lakosság most évente kb. 300.000 m3 szilárd hulladékot termel, ami a szelektív gyűjtés teljes kiépítésével bőven 200.000 m3 alá csökkenhetne. Ehhez képest az „elbánó művet” az egymillió köbméterrel, ötszörös kapacitásra építik ki - csak azért, mert ennyi hulladékra van szükség a hulladékégető „gazdaságos működtetéséhez”.


A hulladékelbánó mű egy idétlen szó, de nem mi találtuk ki, hanem a beruházást előkészítő győri KOMSZOL Kft. A bíróság elé kellett mennünk, hogy kiderüljön: a fogalom valójában egy szemétválogató művet, egy lerakó medencét és (egy később betelepítendő) hulladék égetőművet takargat.


A sashegyi "hulladékelbánó mű” problémái:

A védőtávolságok betarthatatlansága
A településrendezésről szóló törvény a regionális hulladéklerakók esetében eredetileg (a belterülettől számított) 1000 méteres, a repülőterektől pedig legalább 15 km-es védőövezetet írt elő. A sashegyi lerakónál ez nem tartható, hiszen a Fehérvári úti lakólakóházak 600 méterre vannak - a péri repülőtér pedig 13 km-re található.
Igen ám, de a Parlament 2004. júniusában módosította a törvényt és a „lakossági védőövezetet” 500 méterre, a repülőtérit pedig pont 13 km-re csökkentette.
A módosításban, a „lopakodó lerakókról” szóló törvény előkészítésében nem kis szerepe van Győr polgármester-országgyűlési képviselőjének (mindkettő Balogh József).
Egy másik jogszabály szerint a hulladéklerakók és a mezőgazdasági (zártkerti) ingatlanok között 500 méteres védőtávolság kell biztosítani. Mint tudjuk Sashegyen hétvégi kiskertek és lakóházak jelentős része 500 méteren belül van...



Közgyűlési előterjesztésében (Eredics Imre a terület önkormányzati képviselője) biztos forrásból értesülve örömmel jelezte, hogy ez az 500 méteres védőtávolság is hamarosan eltörlődik. Biztos, ami biztos alapon az érintett ingatlanokra a város elővásárlási jogot jeleztetett be.

Városszerkezeti botorság
(kérjük, nézzenek a térképre!)