2005. március 3-án a győri Városházán került sor a Győr-Sashegyen tervezett regionális hulladékelbánó mű(vek) lakossági közmeghallgatására. A Környezetvédelmi Felügyelőség által rendezett közmeghallgatás célja a nemrég elkészült környezeti hatástanulmány (KHT) ismertetése illetve az azzal kapcsolatos lakossági vélemények „begyűjtése”.
A meglehetősen gyér részvétel véleményünk szerint a tervezett nagyberuházás (és ISPA projekt) méltatlanul alacsony színvonalú és egyoldalú lakossági kommunikációjára vezethető vissza. A Médius-féle nevetséges lakossági „közvéleménykutatás”, a letudás jellegű „lakossági fórum” után most ez a nyilvánosság szempontjából kulcsfontosságú esemény is minimális nyilvánosságot kapott. Félő, hogy nem véletlenül.

A környezetvédelmi hatóság által szigorúan jegyzőkönyvezett aktuson ennek ellenére több mint 40 polgár szólalt fel. A tervezett beruházást egyikük sem támogatta.
Legtöbbjük a 121 településről idehordott, évi 1.000.000 köbméter hulladékot fogadó Sashegyi hulladékelbánó mű(vek)

- helyszínének gondatlan kiválasztása (a lakóterülethez és a kiskertekhez való közelsége) miatt,
- a létesítmény indokolatlanul nagy (regionális) mérete miatt,
- a várhatóan megnövekedő közlekedési terhelés miatt,
- az eredetileg 1000 méteres védőövezet (500 méterre, majd 280 méterre való) lecsökkentése miatt,
- kiskertekbe feketetett munkájuk tönkretétele, az ingatlanok elértéktelenedése miatt tiltakozott.

Szó esett továbbá a Sashegyre tervezett (?) hulladékégetőről, illetve a hulladékelbánó mű(vek) várható környezeti hatásairól.

A közmeghallgatás előtti egy hónap állt a lakosság rendelkezésére, hogy megtekintse és véleményezze a tervezett regionális hulladékkezelő mű(vek) környezeti hatástanulmányát, amire honlapján illetve szórólapján a REFLEX külön is felhívta a lakosság figyelmét.
Ennek (és rugalmasságunknak) köszönhetően egyesületünknél eddig 47 polgár élt a betekintési lehetőséggel. A tőlük „begyűjtött” 180 észrevételt, kérdést a REFLEX rendszerezte – és kb. 500 tiltakozó aláírással együtt- a továbbította a KHT-t elbíráló környezetvédelmi hatóság felé.

Az észrevételek közül néhány fontosabbat az alábbiakban most közzéteszünk.


Kérdések, felvetések a Győr-Sashegyre tervezett kommunális lerakó KHT-val kapcsolatban

1.Alapvető probléma, hogy a nemrég kihirdetett győri (települési) hulladékgazdálkodási terv nem teljesíti a Hgtv. szakmai elvárásait és nem tükrözi a lakosság jövőképét sem. Hogyan alapozható egy súlyponti hulladék-kezelő beruházás egy olyan hulladékgazdálkodási tervre, melyet mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül fogadtak el? Hogyan tükrözheti ez a létesítmény a lakosság jövőképét, hogyan várnak el ehhez lakossági támogatást?

2.A környezeti hatástanulmányt készítő budapesti cégnek láthatóan az volt minden igyekezete, hogy a beruházó-megbízó által elvárt végeredményt (Sashegy alkalmasságát) felmutassa. Buzgóságában még ezen is túltett és a jogszabályban előírt minimális védőtávolságot sem tartja szükségesnek. Ezzel a KHT eleget tesz ugyan a megrendelője elvárásainak, súlyosan vét azonban a környezeti-közegészségügyi normák ellen.

3.A KHT az elvárásoknak megfelelően „bebizonyítja”, hogy a várható káros hatások (zaj, bűz, vízszennyezés) a telekhatáron belül marad. Azért javasolja a védőtávolságot 280 méterben megállapítani, hogy az ne érintse a szomszédos ingatlanokat. Éppen a jogszabályokban előírt védőtávolságok betarthatatlansága az egyik fő oka annak, hogy a telepítési helyszín elfogadhatatlan.
Győr-Bácsa esetében is védőtávolságon belül engedélyezték a lerakót! Abból tanulni kell, hiszen sem a hatóságnak, sem a városnak nem lehet érdeke egy újabb – étvizedekig kiható- konfliktusforrás.

4.Nem derül ki, hogy a begyűjtési régióban milyen egyéb területeket kutattak meg? Volt-e egyáltalán helykijelölési eljárás a lerakó optimális helyszínének kijelölésére. Miket vizsgáltak, milyen szempontból, miért kerültek elutasításra és hol maradt ezekből az eljárásokból a nyilvánosság?

5.A KHT alapvető hiányossága, hogy vizsgált semmiféle más telepítési alternatívát az adott földrajzi térségben, de a Sashegyen alkalmazott technológia vonatkozásában sem

6.Ki, milyen indokok alapján kezdeményezte, hogy a Pápai úti szeméttelep kiváltására keresett lerakóhelyből 113 település hulladékát befogadó regionális lerakó legyen?

7.Ki javasolta és választotta ki a lerakó jelenlegi helyszínét? Milyen indokok alapján? Miért titkolták a lakosság előtt a végsőkig azt, hogy itt mi készül? Miért nevezték „hulladékelbánó műnek” mikor ilyen fogalom a szakmában nincs is?

8.Miért nem kérdezték meg erről (és az alternatívákról) a lakosságot? Miért csak akkor folytattak le 800 fős ún. „kikérdezést”, mikor már a területet megvették, a pályázatot megírták? Miért nincs a regionális lerakóról Győrben – mint másutt- helyi népszavazás?

9.Mi a távlati szándék a korábban folyékony (veszélyes) hulladékok lerakására használt, majd szilárd (veszélyes) hulladékokkal feltöltve „rekultivált” korábbi sashegypusztai lerakóval? Működik-e ott monitoring rendszer és mik a talajvízvizsgálat eredményei és miért nem nyilvánosak az adatok? Nem lenne-e indokolt az ott elföldelt hulladékokat kitermelni és átszállítani a jelenleg tervezett (műszaki védelemmel ellátott) lerakóba?

10.Elfogadható megalapozó vizsgálatok híján valójában nem ismertek a begyűjtési terület hulladékos alapadatai és ezt a KHT sem pótolta. Valójában sem a hatóságoknak, sem a KHT készítőjének, sem a KOMSZOL-nak nincs megbízható adatsoruk az érintett települések és az ott lévő ipari üzemekben keletkező hulladékokról (mennyiségéről, fajtáiról, összetételéről). A kiindulási alapadatok a toleranciahatáron kívül vannak és kétségbe vonják a számítások megalapozottságát.

11.Megvizsgálták-e, hogy milyen (helyi- és regionális szintű) újrahasznosítási lehetőségekkel (beruházásokkal) alkalmasak újrahasznosításra az itt lerakni tervezett hulladékfajták?

12.Nincs pontos vizsgálat és értékelés arról, hogy a létesítmény 70 (40+30) éves működtetése hosszú távon milyen hatást gyakorol a hatásterülettel érintett ingatlanok használatára.

13.Nincs feltárva, hogy miképpen alakul a (közvetlen és közvetett) hatásterülettel érintett lakott ingatlanok forgalmi értéke. Milyen korlátozásokra számíthatnak, illetve kiktől milyen kompenzációt remélhetnek a hatásterületen belül élő lakók a védőövezetben és azon kívül?

14.Nincs feltárva, hogy miképpen alakul a (közvetlen és közvetett) hatásterülettel érintett mezőgazdasági ingatlanok forgalmi értéke. Milyen korlátozásokra illetve kompenzációra számíthatnak a hatásterületen belül lévő tulajdonosok a védőövezetben és azon kívül?

15.Milyen elvek szerint, és ki köteles a védőövezettel érintett kiskerti tulajdonosok kártalanítására? Milyen alapból történik a kártalanítás – biztosítottak-e ehhez a források?

16.A létesítmény üzemelésével hogyan alakulnak az egyes településeken a lakossági szemétdíjak? Mennyi kedvezményt kap Szabadhegy lakossága? A lerakótól lévő távolság arányában kinél és milyen mértékben jelentkezik a szállítási költségekkel megnövekedő szemétdíj?

17.Nem egyértelmű, hogy pontosan milyen hulladékfajták kerülnek a kezelő telepre beszállításra, továbbszállításra és ártalmatlanításra?

18.Figyelemmel a (hiányosan) telepítendő hulladékudvarokra milyen arányban várható a veszélyes hulladékok megjelenése és mi a veszélyesség feltételezhető mértéke? Van-e technikai lehetőség ezek utólagos kiválogatására? Biztosított-e anyagi fedezet ennek külön kezelésére, szakszerű ártalmatlanítására?

19.Mi a garanciája annak, hogy a lerakón (a bevétel növelése, vagy az égetőmű telepíthetősége érdekében) nem kerül beszállításra külföldről származó hulladék?

20.A KHT szerint a kezelés során 18 000 tonna/év termikus hasznosításra alkalmas „tüzelőanyag” hulladék keletkezik. Mi történik ezzel a különválasztás után? Meddig gyűjtik, hol halmozzák fel és hol fogják elégetni?

21.Alkalmas lesz-e a Sashegyi hulladékkezelő telep egy kommunális hulladékégető mű későbbi betelepítésére és üzemeltetésére is? Ezt eddig egy hatástanulmány sem zárta ki, a szakmai programokban pedig utalásként jelen van.
A lakosság nem akar kommunális hulladék égetőt és nem ok nélkül foglalkoztatja egy újabb Győr-Bácsai rémség megjelenése.
A városvezetés, a zöld hatóságok és a beruházó miért nem nyilatkozik erről egyértelműen?

22.Ha mégis tervezik az égetőt, akkor mondják meg azt. Mikor, milyen kapacitású, milyen technológiával üzemelő hulladékégető művet terveznek és milyen járulékos előírások mellett?

23.Biztosított-e a lerakott hulladékok folyamatos takarásához szükséges földmennyiség? Ki szállítja, milyen mennyiségben, milyen útvonalon?

24.Hogyan biztosítják a porzás elleni védelmet az egyes technológiai fázisokban (különös tekintettel az építési hulladékokra).

25.Végeztek-e számításokat, milyen zajterheléssel jár a közeli ingatlanok számára a lerakón szabadtéren dolgozó gépeinek (buldózerek, kompaktorok) működtetése az esetleges védőfásítások előtt és után? Milyen lehetőségek vannak a zajterhelés csökkentésére?

26.Hogyan működik a létesítmény (és a kezelési folyamatok) hatósági és társadalmi ellenőrzése az átrakóállomásra illetve a lerakóra érkező szállítmányok szúrópróbaszerű tesztelése érdekében?

27.Hol és milyen nyilvánossági garanciák mellett történik a beérkező hulladékok laboratóriumi ellenőrzése? Mi vizsgál, mit vizsgál és hogyan, miképpen történik mindezek bizonylatolása? Mik a megismerhető adatok és hol hozzák ezeket nyilvánosságra?

28.Nem került meghatározásra, hogy hol, mennyi „tartalékterület áll rendelkezésre” az esetleges üzemzavarok miatt az átrakóállomások, a válogatómű vagy a komposztmű átmenetileg nem tud fogadni hulladékot.

29.Pontosan milyen vizsgálatokat végeztek a geotechnikai feltárás keretében? Ki végezte, kinek a megbízásából és milyen eredményekkel? Milyen egyéb felmérési technikákat használtak?

30.A létesítmény egész területén biztosítható-e a kombinált védelem (természetes szigetelőréteg + műszaki védelem)? Milyen intézkedésekkel biztosítják ezt, a kiskerti fúrt kutak védelmét és rendelkezésre állnak-e ehhez a források?



31.A nyílt téren tervezett komposztálás miatt a bűzkibocsátáshoz megjelölt 210 méteres védőövezet komolytalan felvetés. Készültek-e egyáltalán konkrét tervek a kellemetlen szagok (bűz) megelőzésére? Várhatóan kik lesznek ennek szenvedő alanyai és milyen védekezési lehetőségek állnak rendelkezésükre?

32.Az egyes településekről tervezett hulladék beszállítási útvonalakhoz milyen közutak állnak rendelkezésre, milyen kapacitással és hogyan alakulnak ezek forgalmi viszonyai a létesítmény beüzemelése után. Mit jelent ez a forgalomnövekedés környezeti terhelésekre átszámítva?

33.Miért nem vették figyelembe, hogy a József Attila út illetve a Hédervári- ill. Fehérvári út többletforgalommal már nem terhelhető?!

34.A Sashegyi beszállítások miatt hol, milyen közúti fejlesztések szükségesek? Pontosan ki, mikor biztosítja ezek pénzügyi forrását? Nem, jelenik meg a biztosíték arra, hogy a hulladéklerakó megnyitásáig valóban megépülnek a beszállítási környezetterhelést csökkentő elkerülő utak is (Győr-keleti elkerülő út + szabadhegyi „panoráma út”).

35.Nem került vizsgálatra a megnövekvő szállítási tevékenység hatása a terület útjainak minőségére, figyelemmel azok mostani kritikán aluli állapotára.

36.Van-e belső (üzemi) és van-e hatásterületen kiépített riasztó rendszer? Miért nem írtak elő lakossági kiürítési (evakuációs) tervet, különös tekintettel a lakóterületek közelségére?

37.A lerakó által okozott emissziók ellenőrzése érdekében milyen hatósági ellenőrzések várhatók, milyen rendszerességgel? Ki és hogyan tájékoztatja a nyilvánosságot az ellenőrzések eredményéről?

38.Létesül-e Társadalmi Ellenőrző Bizottság (TEB)? Ki választja és hogyan? Biztosítják-e részükre az ellenőrzéshez szükséges alapvető jogosítványokat (állandó belépési engedély, iratbetekintési jog, adatszolgáltatási jog).

39.A lerakás időszakában illetve a rekultiváció során hogyan biztosítják a takarást és a fedőréteg megfelelő szigetelését a nemkívánatos gázszivárgások, ill. csapadékvíz beszivárgások ellen?

40.A 30 éves teljes körű rekultivációs munkálatok költségei milyen forrásból biztosítottak? Milyen fedezetkonstrukciók, pénzügyi biztosítékok állnak rendelkezésre a zárás utáni teendőkhöz rendelkezésre?

41.Ki a felelős annak végrehajtásáért? Mi a biztosíték, hogy a rekultiváció nem a jelenlegi KOMSZOL-színvonalon történik?

42.Mi történik a pontosan a zárás utáni időszakban? Hogyan működik a figyelő-monitoring rendszer? Mennyi ideig, ki működteti, folyamatos-e, mennyire biztosított a mért adatok teljes nyilvánossága?

Győr, 2005. március

Reflex Környezetvédő Egyesület