Magyarország jogos követelését 1998 februárjában kiáltványba foglaltuk. A kiáltványt a Parlament elé gyűlt 73 ezer állampolgár (hivatalos, rendőrségi adat) adta át az ország elnökének.

Most, 14 év elteltével, ugyanezt a követelést terjeszti ugyancsak több tízezer állampolgár az Országgyűlés elé. A Reflex Környezetvédő Egyesület - csakúgy mint 14 éve - lelkes támogatója a "Vizet a Dunába!" követelésének.

Most sokkal több reménnyel várjuk, hogy végre több víz lesz a Dunában. Míg hajdan az akkori kormány ellen tüntettünk a Dunáért, a mostani kormány velünk van. Mint januári strasbourgi konferenciáján Orbán Viktor kormányfő nyilatkozta: "Bármilyen zsilip vagy gát kérdésében a környezetvédőkkel pendülök egy húron."

Hogyan lesz több víz a Dunában? Csak egyetlen megoldás van: a szlovák fél több vizet enged a mederbe a dunacsúnyi gáton. Ennek nemcsak a műszaki lehetősége adott, hanem bírósági ítélet is kötelezi őket. A hágai Nemzetközi Bíróság már 15 éve úgy ítélt, hogy a Duna elterelése jogellenes cselekmény volt, Magyarországnak és Szlovákiának az ökológiai követelményeket kielégítő dunai vízmegosztásról kell szerződést kötnie.

A szerződéshez tárgyalásokon át vezet az út. Következetesen képviselt magyar álláspont esetén van csak esélyünk igazságos vízmegosztásra. Még egyszer nem lehet titokban átadott, újabb gátakat ígérő tervekkel rontani a pozícióinkat, mint eddig oly sokszor történt, a legutóbb 2010 kora tavaszán.

És ha végre az ökológiai követelményeket kielégítő mennyiségű víz érkezik a magyar-szlovák Duna-szakaszba, akkor megnyílik a lehetőség a sokat szenvedett szigetközi élővilág rehabilitációjára.

A népi kezdeményezést aláírókkal együtt kérjük az Országgyűlést, hogy segítse sikerre a gyors magyar-szlovák megegyezést a Duna igazságos vízmegosztásáról.

Reflex Környezetvédő Egyesület

Győr, 2012. július 13-án.

 
(fotó: dr. Hajósy Adrienne)

Emlékeztető:

A Dunáért 1998. évi február hó 28-án a Parlament előtt tüntetők

KIÁLTVÁNYA

A Magyar Köztársaság Országgyűléséhez!

A sokszor kinyilvánított közakarat, az Országgyűlés határozatai és a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete ellenére Horn Gyula és kormánya most mégis meg akarja valósítani a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert. Ha sikerül, végveszélybe kerül a Duna kétszáz kilométeres szakasza, végveszélybe kerülnek a Duna mentén élők létfeltételei, az ivóvízkészletek, a csodálatos szépségű táj, a Dunakanyar és Esztergom történelmi emlékei. Ha az ország érdekeivel ellentétes megállapodás köttetik, örökre elvész a lehetőség, hogy Magyarország és Szlovákia egyetértésben rendezze évtizedes vitáját, és enyhíthetők legyenek a bősi vízlépcső működésével mindkét országban okozott hatalmas károk.

1. A hágai ítélet elfogadható alapot teremtett Magyarország érdekeinek a képvise­letére. Követeljük a magyar kormánytól, használja ki a lehetőséget a Duna megmentésére!

2. Ami nem épült meg, azt nem kell megépíteni. A magyar polgárok nem akarnak több gátat a Dunán, sem Nagymarosnál, sem Pilismarótnál, sem Dunakilitinél, sem másutt!

3. Tiltakozunk az ellen, hogy a kormány felelőtlen döntéseivel sok száz milliárd forintot pazaroljon el a megélhetési gondokkal küszködő milliók rovására!

4. Követeljük, hogy - a bíróság ajánlásának megfelelően - pártatlan harmadik fél bevonásával készüljenek nemzetközi előírásoknak megfelelő független környezeti hatástanulmányok és gazdasági értékelések!

5. Tározók helyett folyót akarunk! Vizet a Dunába! Követeljük, hogy a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő vízmennyiség folyjon a Dunában és mellékágaiban!

6. Követeljük a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulás jogának fenntartását!

7. Követeljük, hogy a kormány a választások előtt ne kössön semmilyen megállapodást! Követeljük az ország érdekeit semmibe vevő kormánytisztviselők leváltását!

8. Követeljük a Duna-ügyben az alkotmányosság helyreállítását!

9. Követeljük a teljes nyilvánosságot! Követeljük a polgárok részvételi jogának visszaállítását a létfeltételeiket meghatározó döntésekben!

Minden alkotmányos eszközt felhasználunk a Duna megmentésére!

Kelt Budapesten, 1998. február 28-án