Több mint hetven agrár- és vidékfejlesztési, természet- és környezetvédő civil szervezet arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy a jelenlegi formájában ne támogassák a tervezett földtörvény javaslatát. A tervezet ugyanis rögzítené Magyarországon a nagybirtokrendszert, továbbá nem nyújt kellően hatékony  édelmet a külföldiek tulajdonszerzése ellen. Mindez ütközik a fenntarthatóság Alaptörvényben is rögzített elveivel és a Kormány által elfogadott Vidékstratégiával, a tervezet ezekkel ellentétben gyorsíthatja a vidéki térségek elnyomorodását.

Egyesületünk sikeresen fellebbezte meg a győri Környezetvédelmi Felügyelőségnek az almásfüzitői vörösiszap-tározók (zagykazetták) területén, a talajvíz minőségére megállapított egyedi szennyezettségi határértékeket. A felügyelőség jogsértő határozatát a Környezetvédelmi Főfelügyelőség megsemmisítette.

Az éppen 10 éve ratifikált Aarhusi Egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférés és a társadalmi részvétel meglévő, „nemzetközileg elfogadott” alapelemeit gyűjtötte össze - és azokat minimális elvárásként fogalmazta meg. Hogy ezek a minimális elvárások hogyan teljesültek? A témában öt éve jelentettünk meg egy brosúrát („A szárba szökkent Aaarhus”), amelyben egyebek közt értékeltük a honi végrehajtással kapcsolatos civil tapasztalatainkat is. Összegezésként szomorúan állapítottuk meg: az Egyezmény három pilléréből csak a (közérdekű környezeti) információhoz való hozzáférés az egyedüli terület, amelynek jogi háttere valóban garantálhatná a hatékony jogérvényesítést. Garantálná – ha jól működne a negyedik pillér: a részvételre képesítés. Mivel azonban ezzel súlyos bajok vannak, az adathozzáférésnél is csak részsikerekről beszélhetünk. A most elkészült új kiadványunkban rövid áttekintést adunk a mostani „magyar helyzetről”, de a hangsúlyt leginkább az Egyezmény hatályba lépése óta eltelt időben a különböző testületekben folyó munka bemutatására helyezzük.

A Reflex Környezetvédő Egyesület sajtóközleménye

2011. május 12.

Az NKP II. feladatainak végrehajtása nyitott környezetvédelmi döntéshozatalt feltételez. Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében támogatott „A nyilvánosság részvételének erősítése az egyes döntéshozatali folyamatokban és a társadalmi egyeztetési eljárásokban” című pályázatunk elsőd­leges célja az ehhez szükséges társadalmi részvétel erősítése. Az érdemi részvétel egyik alapfeltétele, hogy az érintett állampolgárok és civil szervezetek időben hozzájussanak a szükséges információkhoz – a másik, hogy ismerjék a „részvételi jogaikat” és éljenek is vele. Ezek a törekvések megegyeznek Aarhus szellemével és a szolgáltató közigazgatás elvárásaival is. Tevékenységünket tehát úgy terveztük és bonyolítjuk, hogy elősegíthessük ezt a folyamatot is.